Egy állami tőkealap is beszállt magyar adófizetői pénzzel az Euronews felvásárlásába. Az üzletnek a Direkt36-hoz is eljutott dokumentumok alapján részben politikai céljai is vannak, de egyelőre számos probléma akad a magyar fél szerepvállalása körül.
The post 17,5 milliárd forint közpénz ment el az Euronews-üzletre first appeared on Direkt36.
Vadai Ágnes (DK) azt követően fordult kérdéséével Rogán Antalhoz, hogy a Direkt36 megírta, az egyik legnagyobb európai tévécsatorna, az Euronews felvásárlásában a magyar kormányzati köröknek nagyon komoly szerepük volt, a mintegy 150 millió eurós ügylet jelentős részét magyar állami és kormányközeli szereplők finanszírozták.
Az ellenzéki politikus felidézte, az oknyomozó portálhoz került iratok szerint 45 millió eurót (jelenlegi árfolyamon 17,5 milliárd forintot) egy korábban a Pénzügyminisztérium alá tartozó, majd az Óbudai Egyetem alá kiszervezett tőkealap (SZTA) biztosított az Euronewst végső soron felvásárló European Future Media Investment Fund nevű befektetési alapnak, amelynek egyik befektetője 12,5 millió euró értékben kapott hosszú lejáratú kölcsönt a New Land Media nevű magyar cégtől. A társaság annak a Balásy Gyulának az érdekeltsége, akinek cégei az elmúlt tíz évben sorra kapták a megbízásokat a kormányzati kommunikációs kampányokban, amelyeket Rogán Antal felügyel.
A kiszivárgott dokumentumok és a befektetést ismerő források szerint az Euronews felvásárlásával az volt a cél (a „vízió”), hogy létrejöjjön az EU legbefolyásosabb, leginformatívabb médiuma, javuljon az országimázs, mert túl sok kritika éri Magyarországot külföldön. Mivel a miniszterelnök sajtófőnöke azt állította a Direkt36-nak, hogy semmit nem tudnak az ügyletről, Vadai Ágnes a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterét kérdezte:
Sok hazai és külföldi szerkesztőség képviselőjét nem engedték be a CPAC 2024 „konzervatív” konferenciára, melyen Orbán Viktor is felszólalt. Az Indoklás: ez egy NO WOKE ZÓNA. Az Euronews addig nem hajlandó beszámolni az ott elhangzottakról, amíg a sajtószabadság nem érvényesül és a médiamunkások megbélyegzése nem ér véget. Érdekes adalék, hogy a hírcsatorna kisebbségi tulajdonrésze éppen Orbán köreihez tartozik.
Sok más szerkesztőséghez hasonlóan az Euronews is megkapta regisztrációja elutasítását a budapesti szervezőktől.
Sajnálattal tájékoztatjuk, hogy jelenleg nem áll módunkban regisztrációs kérését teljesíteni. Szervezőként be kell tartanunk a konferencia egyik vaskalapos szabályát: A CPAC egy NO WOKE ZÓNA. Örömmel várjuk Önt a jövőbeni rendezvényeken, amikor és amennyiben szervezete kevésbé lesz woke.
A visszautasításban nem részletezték, milyen kritériumok alapján minősítenék majd kevésbé „woke”-nak a szerkesztőséget.
Korábban bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor köreiből származó pénzekből érkezett néhány évvel ezelőtt új tulajdonos az Euronews televízióhoz. Most a szerkesztőség közös közleménnyel reagált a tulajdonosi hátterével kapcsolatos sajtóhírekre.
Kert Attila, az Euronews magyarországi vezetője portálunknak, a Media1-nek nyilatkozva azt mondta, a 2021 végén nyilvánossá vált tulajdonosváltás óta semmilyen befolyásolási kísérletet, nyomásgyakorlást vagy csak akár sugalmazást sem tapasztaltak az új kisebbségi tulajdonos részéről. Egy másik, névtelenséget kérő forrásunk azt is elmondta, hogy épp most készítenek nagy riportot Magyar Péterről és ennek a riportnak a minőségéből is leszűrhető lesz, hogy a NER megjelenése a televízió tulajdonosai között egyáltalán nem befolyásolja a működést és változatlan professzionalizmussal, az európai sztenderdek szerint végzik a munkájukat a hírcsatorna munkatársai.
Bár Orbán Viktor mostanáig tagadta, a Direkt36 az Expressoval és a Le Monde című francia lappal közösen kiderítette, hogy magyar kormányközeli körök vették meg a havi 145 millió nézőt megszólító Euronews európai hírcsatornát.
Két éve vette meg egy jó magyar kormányzati kapcsolatokkal rendelkező portugál üzletember az Euronews nevű tévécsatornát. A Direkt36 egy francia és egy portugál újsággal közösen kiderítette, hogy a pénz nagy részét egy magyar állami tőkealap és a kormányzati propagandagépezet egyik régi szereplője biztosította. A kiszivárgott belső anyagok szerint politikai célja is voltak a befektetésnek.
The post Bizalmas iratok leplezik le, hogy Orbánék titokban finanszírozták az egyik legnagyobb európai tévécsatorna megvásárlását first appeared on Direkt36.
Összhangban az EU-s felméréssel, miszerint csak minden második európai szerint (52%) prioritás a klímavédelem, a fosszilis üzemanyagfelhasználás nem csökken Európa legerősebb gazdaságában.
Németországban 2023-ban már a harmadik egymást követő évben nőtt a benzinfogyasztás a szövetségi gazdasági és exportellenőrzési hivatal (BAFA) hivatalos ásványolaj-adatai alapján. A BAFA adatai szerint belföldön tavaly 17,3 millió tonna benzint értékesítettek, 416 ezer tonnával többet, mint az előző évben. A 2020-as pandémiás mélyponthoz képest ez közel 1,1 millió tonnás növekedést jelent. A koronavírus-járványt megelőző években a benzinfogyasztás csökkenő tendenciát mutatott – 2010-ben még 19,6 millió tonna volt az éves felhasználás.
Az UBA szövetségi környezetvédelmi ügynökség az emelkedő benzinfogyasztást elsősorban a tavalyi futásteljesítmény növekedésének tulajdonítja. A BASt szövetségi közúti felügyelet adatai szerint a könnyű közúti forgalom – azaz a teherautók, buszok és hasonlók nélkül – benzinfogyasztása magasabb volt a 2022-esnél, bár még mindig jelentősen elmaradt a 2019-es adatoktól.
A magyar adófizetők által fenntartott M1-en ifj. Lomnici Zoltán azt állította, hogy Magyar Péter színre lépése annyira érdektelen, hogy még a nemzetközi sajtó sem foglalkozik vele. A valóság azonban egészen mást mutat.
Noha a szélsőjobb támogatottsága vélhetően növekedni fog, az Európa-barát pártok még mindig a mandátumok 63%-ára számíthatnak – derül ki az Ipsos által az Euronews megbízásából készített kutatásból. A csaknem 26 ezer ember megkérdezésével készült felmérés szerint az Európai Parlament alapvető erőviszonyai várhatóan nem változnak, a centristák ismét megszerezhetik az EU-s vezetők megerősítéséhez, a jogszabályok elfogadásához szükséges többséget.
Noha még sok a bizonytalanság, az Ipsos kutatása szerint a radikális szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia, illetve az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjának erősődése sem rendíti meg az EU két meghatározó pártszövetségét. Marad a legerősebb az Európai Néppárt. Mögötte második lesz a Szocialisták és Demokratá, harmadik pedig a liberális Renew Europe.
Ez biztató lehet az Európai Bizottság élén újrázásra készülő Ursula von der Leyen számára, ám Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ vezérigazgatója az Euronewsnak azt mondta, a gyakorlatban sem a pártok, sem az országok nem mindig következetesek ahhoz, ami alapján megszerezték szavazóikat. Az európai populizmust kutató Cas Mudde professzor úgy vélte, a szélsőjobb megerősödése után csökken majd integráció támogatása, de
Bécset Európa-szerte a szociálislakás-rendszer legjobb példájaként tartják számon. A helyi lakásállomány több mint fele a város tulajdonában van. A rendszernek vannak problémái, de úgy tűnik, hogy Bécs elkötelezett a fenntartása mellett.
Az osztrák fővárosban évszázados hagyománya van a szociális bérlakásoknak. Ez családok tízezreinek garantálja a megfizethető bérleti díjakat. De tényleg olyan idilli ez a rendszer, mint amilyennek látszik? Az Euronews Witness legújabb adásában Bécsbe utazott, hogy megtudja, mi rejlik a homlokzatok mögött.
A bécsiek fele kap valamilyen lakhatási támogatást
Mi vár az Európai Zöld Megállapodásra, az EU fenntartható, nettó nullás gazdaság felé vezető útitervére, amelynek a 2024-es európai választások előtt politikai ellenszéllel kell szembenéznie? Erről beszélgetett az Euronews riportere vendégeivel a davosi Világgazdasági Fórumon.
Annak érdekében, hogy Európa 2050-re klímasemlegessé váljon, az Európai Bizottság mérföldkőnek számító zöld jogszabályokat hozott, és a következő évtizedben legalább 1000 milliárd eurónyi fenntartható beruházást kíván mozgósítani. A megállapodás azonban akadályokba ütközött, mivel a konzervatív törvényhozók, valamint az építőipar, a mezőgazdaság és az energiaágazat egyes szereplői egyre nagyobb ellenállásba ütköznek, miközben a Bizottság az időközi célok teljesítéséért küzd.
Mit tartogat tehát a jövő az európai zöld megállapodás számára?
A régi, használaton kívüli gátak többsége nagyobb kárt okoz, mint azt sokan gondolnák. Lebontásukkal javul a víz minősége és a biológiai sokféleség. Ennek járt utána a Road to Green legújabb epizódjában.
Folyóink rossz állapotban vannak, folyórendszerünk széttöredezett. Európában több mint egymillió gát van. A legtöbbjükre öntözéshez, energiatermeléshez vagy ivóvízhez van szükség. Néhányat azonban már nem használnak, és ezeket elhanyagolják. Egy új kezdeményezés van kibontakozóban. Célja a múlt századi maradványok eltávolítása, a vízminőség javítása és a biológiai sokféleség romlásának megállítása.
A Road to Green riportere, Círil Fourneris Spanyolországba, Kasztília és Leónba utazott, amely Európa egyik legfejlettebb régiója a folyók helyreállítása terén, majd Észtországban is megnézte, mit kezdenek az elavult gátakkal.
A környezetvédők füttyel és kiabálással fogadtak egy éppen a kikötőbe érkező tengerjárót. Adatok szerint a luxusjáratok évente nyolcmillió tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a légkörbe.
Douarnenez fontos és festői kikötőváros az Atlanti-óceán partján, rendszeresek az óceánjárók a dokkjaiban, a városnak rendes bevétele van a tengeri turizmusból. A környezetvédők szempontja azonban más.
“Ezek az óceánjáró hajók folyamatosan ingáznak az Északi- és a Déli-sark között. Mi azért tüntetünk, hogy felemeljük a szavunkat a sarkvidékek élővilágának védelmében. A mi életvitelünk idézi elő ugyanis a klímaváltozást” – magyarázta az egyik tüntető.
Az Euronews magyarországi igazgatója úgy döntött, hogy a Pécsi Önkormányzattól kapott kitüntetésével járó összegből a helyi független hírportált támogatja.
Az újságírónak a Várady Ferenc-díjat adományozták szülővárosában.
Erről a patakról nem sokan hallottak eddig, pedig halastavakat köt össze és olyan fontos településeket, mint Veresegyház vagy Vácrátót. A múlt szerdai tragédia miatt majdnem az egész élővilág kihalt. A kár felbecsülhetetlen. A valószínűsíthető felelőst nem sikerült szóra bírni.
Kereken egy hete jelentősen károsodott két agglomerációs település élővilága, mégsem tud róla senki semmit. Egy egész halastóban kipusztultak a halak, de eddig csak a helyiek örökítették meg az ökológiai katasztrófát. A károkozó három napon át dolgozott az üzemzavar elhárításán, de eddig még egy közleményt sem adott ki, hogy tájékoztassa a lakosságot a lehetséges veszélyekről. Olyan nyílt levél pedig főleg nem született, amelyben bocsánatot kér.
Pedig a múlt szerdán kezdődött szennyvízszivárgás rengeteg ember életét veszélyezteti. Az Euronews stábja utána járt, hogy mi is történt Veresegyház térségében. A legsokkolóbb az volt, hogy nekik kellett elmagyarázni a fürdőzőknek, hogy az életükkel játszanak. Az önkormányzatok eddig hallgattak és kivártak, de a stábnak megtörték a csendet. A felelős viszont tovább titkolózik.