Best WordPress Hosting
 

A kérgeskezű favágó és társai

Legújabban a Római parton levő fák bizonyultak ellenségnek minden bizonnyal egy nagyvállalkozó számára, aki úgy vélte, hogy a nemrég ültetett facsemeték lehetetlenné teszik árvízi védekezést. Józsa Márta jegyzete.Vannak a rendszernek kimondott és kimondatlan ellenségei. Mert a Brüsszeltől Sorosig, migránsoktól melegekig már alaposan beivódott a fejekbe mindenféle, amivel a hős vezénylő tábornokot követve hadba kötelező indulnunk, de amerre csak nézünk, mindenütt találunk további gyomlálandó társadalmi vagy éppen természeti jelenségeket.

Volt itt politikai szervezet által irányított méhlegelő-kaszálás, de ellenségek például a maguk műemléki szépségében a középkori várromok is, amelyeket nagy hevülettel betonoznak újjá a turizmusra hivatkozva. És a másfél évszázados magyar műemlékvédelem ajánlásaira fittyet hányva  kortól, történelmi időtől, építészeti tartalomtól, megmaradt állapottól függetlenül egyre gyakrabban akarják a várakat kiegészíteni, lehetőleg egyformára. Persze maga a műemlékvédelem is ellenség, amelyet le-, vagy be kell törni.

És ellenség például a Balaton, ha nem jó helyen fekszik, akkor el kell keríteni belőle, és ki kell irtani a borzasztóan útban levő nádasokat, az azoknak élőhelyet biztosító állatvilággal együtt. A kivágott fákból ácsolt lombkorona nélküli lombkoronasétányról már nem is beszélve.

Mivé lesz így planetáris otthonunk?

Növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

Belakjuk a bolygó majd’ minden, emberi életre valamelyest alkalmas szegletét, átalakítjuk közel és távol az addig érintetlen területeit, felszámoljuk a természetes és természetközeli tájait, tovább szennyezzük a szárazföldi és a tengeri térségeit, veszélyeztetjük élővilágának sokszínűségét és az éghajlatát. Gyorsuló ütemben (f)elhasználjuk a természeti javait: mindenfelé a planétán, a felszínen és a felszín alatt keressük és felleljük, gyűjtjük és átalakítjuk, helyben vagy távolabb hasznosítjuk a még elérhető biológiai és nem-biológiai erőforrásait.

Mindezek által növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

Jogszabálysértő lenne a Fertő-tavi ökocentrum építése

Ahogy mi is beszámoltunk róla, új közbeszerzési eljárást írtak ki október 27-én a Fertő tavi viziteleppel kapcsolatban. A Fertő tó Barátai Egyesület partnere, a Greenpeace az alábbi Facebook-bejegyzést jelentette meg ezzel kapcsolatban:

A Greenpeace azt kéri, a természet megóvása fő szempont kell hogy legyen, tartsák be a vonatkozó természetvédelmi és egyéb jogszabályokat az újratervezés során:

Ne szülessenek döntések a civilek és a szakmai testületek bevonása nélkül.

Nem engedi el Lázár a fertő-tavat romboló giga beruházást

Újra kiírta a Fertő tavi öko- és szabadidőpark fejlesztésére vonatkozó tendert az Építési és közlekedési Minisztérium – vette észre az Átlátszó a friss hirdetményt a közbeszerzési értesítőben.

A projektet korábban menedzselő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Kft. 2022 végén megszűnt, feladatait az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át. Az évek óta húzódó beruházás lejárt építési engedélye helyett az ÉKM új engedélyt kért és kapott 2023 nyarán – ebben még nagyobb terület beépítésére adtak lehetőséget, mint ami az eredeti tervekben szerepelt.

Mindez azért volt meglepő, mert Lázár János tárcavezető korábban többször is hangsúlyozta, hogy a leállított beruházás helyett sokkal kisebb léptékű új terveket készítenek. A Greenpeace ezek után bíróságon támadta meg az új engedélyt, a pert nemrég meg is nyerte a zöld civil szervezet. A Törvényszék a Kormányhivatalt új eljárás lefolytatására, ezen belül szakhatósági állásfoglalás beszerzésére is kötelezte.

Putyin háborúja miatt talán sosem áll helyre a természet Ukrajnában

Az orosz diktátor rezsimje óriási környezeti kárt is okoz. Ukrajna ökológiai szempontból Magyarország testvérvidéke, nem meglepő, hogy a térség a magyar biológusok számára különösen érdekes. Ukrajna jelenleg a világ leginkább elaknásított országa, a háború után a taposóaknák okozhatják a legnagyobb akadályt a helyreállítás előtt. A mentesítés évtizedeket vehet majd igénybe.

Szomszédunkban most nemcsak az emberek, hanem a természet is szenved, pusztulnak az élőhelyek, a fajok. A pontos hatásokkal kapcsolatban egyelőre csupán találgatni lehet, a háború öröksége viszont egészen biztosan évtizedekig fennmarad. Kevés olyan folyamat létezik a bolygón, amely annyira pusztító lenne, mint a totális háború. Az efféle konfliktusok súlyos emberveszteséget és felfoghatatlan szenvedést okoznak, miközben megsemmisítik az infrastruktúrát, egész településeket törölnek el, országokat sodornak gazdasági összeomlásba.

A szomszédunkban zajló harcok éppen ilyen hatásokkal járnak. Bár az állandó tudósítások, a közösségi oldalakon terjedő felvételek és beszámolók minden korábbi háborúnál átfogóbb képet adnak a brutalitásról, ép ésszel így is nehéz felfogni a megpróbáltatásokat. Egyelőre nem úgy néz ki, hogy a konfliktus belátható időn belül véget érne, ezért a pontos veszteségek és azok hosszú távú következményei körül sok a kérdőjel.

Egyre nagyobb a kár a Balatonnál, a fejlesztések benyújtják a számlát

A náddal borított területek parthoz közeli oldalán figyelhető meg a pusztulás, mondta a sonline.hu-nak Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet limnológusa. A nyár eleje óta több bejelentést kaptak a szakemberek arról, hogy a Balaton több pontján, ahol tavaly nádas magasodott, most egyáltalán nem nőtt ki a növény. Tóth Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, az eddigi – 1970–80-as években tapasztalt – nádpusztulásokkal ellentétben nem a növények víz felőli, hanem a part felé eső oldalán megy végbe.

Elsősorban olyan nádasrészt érint, ami nem természetközeli, hanem erőteljes emberi hatásnak van kitéve

– értékelt Tóth Viktor.

Évtizedekig gyilkolja Ukrajnát Putyin cár háborúja

Egy háborús konfliktusban talán a környezetvédelem és a károsanyag-kibocsátás az utolsó, ami az embernek eszébe jut, pedig a bombázások, a közvetlen harcok mellett az oroszok egy csendesebb gyilkost is magukkal hoztak Ukrajnába. Ez pedig évekig, ha nem évtizedekig kísértheti az ukránokat: a háború tönkretette a természeti környezetet, szennyezi a folyókat és a tavakat, a talajt, kizsigereli az erdőket.

Szakértők attól tartanak, hogy a környezetszennyezés rákos megbetegedések és egyéb betegségek hosszú távú emelkedéséhez vezethet. Nagyon úgy tűnik, hogy Ukrajna természeti értékeinek egy jelentős része elpusztul a harcok következtében, amit pedig újra lehet építeni, azt is évekbe, évtizedekbe fog telni helyrehozni.

Hivatalosan 31 halálos áldozata van a Nova Kahovka-i vízerőmű gátjának június eleji felrobbantása miatt megindult áradásnak. Az áldozatok száma azonban csak az ukrán ellenőrzés alatt álló területen volt felmérhető – 29-en Herszon megyében, ketten Mikolajiv megyében haltak meg. A Dnyeper (Dnyipro) folyó bal partján, az orosz megszállók által elfoglalt régióban azonban az alacsonyabb fekvés miatt még nagyobb területen pusztított a tíz balatonnyi vizet őrző víztároló lezúdulása.