Best WordPress Hosting
 

Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, mégsem prioritás a környezet- és klímavédelem az Unió közeljövőjéről szóló dokumentumban

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) először közreadott, alkalmazkodásról szóló jelentése 36 klímakockázatot sorolt öt fő csoportba (élelmezés, egészségügy, infrastruktúra, gazdaság és pénzügy, ökoszisztémák). 21 esetén már most nagyobb készültségre lenne szükség, amiből 8 különösen sürgető. A kockázatok ugyan elvontnak tűnhetnek, de valójában az egész gazdaságot és a társadalmat is veszélyeztethetik. Az extrém hőség gyakoribb előfordulása, a csapadékmintázatok megváltozása többféle rizikót is magukban hordoznak, amelyek területileg eltérők. Minél előbb mérsékelnünk kell a klímaváltozást, különben katasztrofális károkkal találhatjuk szemben magunkat itt, Európában is. Az EEA jelentése szerint több területen még akkor is felkészületlenek vagyunk, ha sikerül 1,5 foknál korlátozni a globális felmelegedés mértékét. A nem-klimatikus tényezőkön is sok múlik, de hatékony politikákkal szignifikánsan csökkenthetjük a kockázatokat. Ehhez képest az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listában a környezet- és klímavédelem ügye csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelenik meg, míg a természet és a biodiverzitás semennyire. Sokkal több szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket.

Európa  a leggyorsabban melegedő kontinens: 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedése globálisan 1,13-1,17 °C volt, míg kontinensünkön ez az érték 2,04-2,10-nek adódott. A klímaváltozás következtében hosszabb aszályok, hőhullámok lépnek fel, gyakoribbak a villámárvizekhez, áradásokhoz vezető extrém csapadékesemények, a partmenti területeket pedig a tengerszint emelkedése fenyegeti.

A 21. század során a klimatikus veszélyek várhatóan tovább nőnek Európában, még az optimista szcenárió esetén is, de ennek erőssége és üteme függ a globális üvegházgáz-kibocsátástól. A következő évtizedekben az extrém hőség egyre gyakoribbá válására és a csapadékmintázatok megváltozására számíthatunk a szimulációk szerint.  Egyes területeken a heves esőzések és áradások okozhatnak gondot,  a pesszimista forgatókönyv szerint csak az árvizekből eredő károk meghaladhatják az 1 billió euró költséget évente a század végére Európában.

A műanyag több üvegházhatásúgáz-kibocsátásért felel, mint a légi közlekedés és a hajózás

A műanyaghulladék-megelőzési startup, a CleanHub új jelentése azt vizsgálja, hogy a műanyagokkal kapcsolatos ipar hogyan járul hozzá közvetlenül az éghajlatváltozáshoz – megállapítva, hogy több üvegházhatású gázt (ÜHG) termel, mint a légiközlekedési és a hajózási ipar.

Legfontosabb megállapításaik:

A műanyagok évente 3,4%-kal (1,8 milliárd tonnával) járulnak hozzá a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásához – ez több, mint a légiközlekedési (1,9%) és a hajózási (1,7%) iparágaké.

700 ezer benzines autó évi szennyezésének megfelelő metánszivárgás Kazahsztánban

A legsúlyosabb metánszennyezéssel károsította a légkört egy kazahsztáni metánszivárgás tavaly, miután 125 ezer tonnányi földgáz került a légkörbe egy szén-hidrogén lelőhelyen történt robbanást követően. A szennyező anyag több mint fél éven át, 2023. június 9. és december 25. között ömlött a légkörbe.

Nagyságrendileg csak az Északi-Áramlat vezeték elleni szabotázs okozott ekkora szennyezést.

A metán sokkal nagyobb mértékben fokozza a globális felmelegedés ütemét, mint a szén-dioxid, tudósok ezért tulajdonítanak nagy jelentőséget a hírnek. A valaha regisztrált metánszivárgások között világviszonylatban ez a legjelentősebb. Olyan hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz került az atmoszférába, ami megfelel egy éven át több mint 700 ezer benzinüzemű autó közlekedésének.

A klímaharc taposóaknái: a kezeletlen szeméttelepek

Műholdadatok elemzésével azonosították azokat a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van. Számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás.

A metángáz sokkal rosszabb hatással van a légkör felmelegedésére, mint a széndioxid, úgyhogy kibocsátásának csökkentése kiemelt cél a klímavédelemben. A The Guardian riportja szerint 2019 januárja és 2023 nyara között 1256 úgynevezett metánszuperkibocsátási esemény történt a Földön, és ezekért hat állam felel:  a többségéért Pakisztán, India és Banglades, de Argentína, Üzbegisztán és Spanyolország is rajta van a listán.

Ezt egy Kayrros nevű cég méri saját műholdjával, amely naponta 14-szer kerüli meg a Földet, és körülbelül hat mérföldes pontossággal adja meg a metánkibocsátás helyét. A ritkábban keringő, nagyobb felbontású műholdak pedig be tudják mérni pontosan a felelős hulladékkezelő létesítményeket, amelyekből egyébként a népesség növekedésével csak egyre több lesz. Úgyhogy számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás, amelyért felelnek.

Penészes kifliből és gyümölcshéjból villamosenergia – a biogáz forradalmát éljük

Magyarországon a háztartási hulladék 30 %-a biohulladék, amelyből 320.000 tonna a szemétlerakókban végzi, 600.000 tonna pedig a csatornarendszerben. Sok háztartásban bevett gyakorlat, hogy a maradékot jobb híján lehúzzák a vécén, pedig biogáz üzemekben hasznosulva több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatnák.

A biohulladék nem megfelelő kezelése többek között azért is probléma, mert a bomló ételmaradék metánt hoz létre, ami huszonötször erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Az élelmiszerpazarlás persze sok más szempontból is aggályos, többek között etikai és gazdasági okokból. Ma Magyarországon 200 ezer gyermek nem jut elegendő mennyiségű és minőségű ételhez – ehhez képest luxusnak tűnik, hogy figyelmetlenségből vagy nemtörődömségből hatalmas mennyiségű élelmiszert dobjunk ki. Mindez körülbelül 380 milliárd forintnyi veszteség a lakosságnak, vagyis fejenként 40 ezer forint évente, ami szintén nem elhanyagolható szempont.

A kidobott hulladék nem tűnik el magától, ezeknek az ártalmatlanítása is energiaigényes folyamat. Itt jön képbe megoldásként a körforgásos gazdaság modellje, amelyben a felesleg visszaforgatásával újra értékes nyersanyagokhoz és erőforrásokhoz juthatunk. Ez különösen igaz az ételmaradékokra, amelyek több ezer háztartás számára elegendő elektromos energiát biztosíthatnak, ha szelektíven gyűjtik, majd biogáz üzemekben hasznosítják őket.

Mivé lesz így planetáris otthonunk?

Növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

Belakjuk a bolygó majd’ minden, emberi életre valamelyest alkalmas szegletét, átalakítjuk közel és távol az addig érintetlen területeit, felszámoljuk a természetes és természetközeli tájait, tovább szennyezzük a szárazföldi és a tengeri térségeit, veszélyeztetjük élővilágának sokszínűségét és az éghajlatát. Gyorsuló ütemben (f)elhasználjuk a természeti javait: mindenfelé a planétán, a felszínen és a felszín alatt keressük és felleljük, gyűjtjük és átalakítjuk, helyben vagy távolabb hasznosítjuk a még elérhető biológiai és nem-biológiai erőforrásait.

Mindezek által növekvő mértékben károsítjuk az életünk, életvitelünk fundamentumául szolgáló környezet minőségét. Mintha csak a mában és a mának akarnánk élni, ami valakik számára az elért életszínvonal megtartását vagy annak még jobbá tételét jelenti, mások – nagyon sokak – számára legalább az emberi élet legalapvetőbb feltételeinek a biztosítását.

A gyilkos fosszilis ipar

Megúszni gyilkosságot, amit mindannyiunk szeme előtt követnek el? Úgy tűnik, lehetséges. Van egy iparág, amely emberi életek százezreinek a kioltásáért felelős világszerte, mégis zavartalanul folytathatja a tevékenységét. Ez a fosszilis ipar. Rekordmagas lesz idén a fosszilis tüzelőanyagokból származó globális CO2 kibocsátás.

A legnagyobb európai olaj- és gázcégek csak 2022-ben annyi klímaromboló üvegházhatású gázt bocsátottak ki, ami legalább 360 ezer ember korai halálához vezethet az évszázad végéig.

A holland Greenpeace tanulmánya kilenc nagyvállalat (Shell, TotalEnergies, BP, Equinor, Eni, Repsol, OMV, Orlen és Wintershall Dea) tavalyi kibocsátási adatait vizsgálva jutott erre az eredményre. Ráadásul a kalkulációk azokon az adatokon alapulnak, amiket a cégek saját maguk tesznek közzé, így a valós kibocsátási számok magasabbak is lehetnek. A tanulmány csak egy év kibocsátását vette figyelembe, ami azt jelenti, hogy ha a fosszilis tüzelőanyagokat továbbra is ilyen ütemben égeti az emberiség, akkor még többen fognak meghalni ennek következtében.

Metánkibocsátás – jelentősen változhat az EU energiapiaca

Az Európai Zöld Megállapodás keretében az energiaágazatra vonatkozó metánkibocsátási rendeletről állapodott meg az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Parlament. A rendelet lényege, hogy metánkibocsátási határértékeket ír elő nemcsak a belső piaci szereplők számára, de az európai olaj- és gázimportra is. Nyomást gyakorolva ezzel a nemzetközi beszállítókra is azzal céllal, hogy működésük során ők maguk is szorítsák vissza az üvegházhatást okozó gáz szivárgását.

Az Unió részéről ez a döntés abban az esetben bizonyulhat jelentősnek, ha a nagy kibocsátással rendelkező nemzetközi szereplők, mint Oroszország, Kína és az USA is hasonló szabályozással állnak elő, ám erre jelenleg kicsi az esély.

Az ENSZ 2021-es glasgow-i klímacsúcsán aláírt ígéret értelmében az USA és az EU vezetésével 2030-ig 30 százalékkal csökkenteni kell a globális metánkibocsátást. Ez a célkitűzés összhangban van az EU 2030-ig megfogalmazott klímacéljával, melynek értelmében az évtized végéig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenteni kell az összes üvegházhatású gáz kibocsátását (Fit for 55).

Tizedével olcsóbb lesz a kombinált áruszállítás az EU-ban

Átírják a szabályokat, hogy a vasúti és közúti kombinált szállítási mód nagyobb szerepet kapjon. Az Európai Bizottság (EB) az intermodális áruszállítás fenntarthatóságának és versenyképességének fokozását tűzte ki célul.

Ezt segíti, hogy elfogadta az EB a kombinált áruszállításról szóló rendelet módosítását. A jogszabály még nem lépett életbe, az Európai Parlamentnek és a Európai Tanácsnak is el kell még fogadnia azt.

Az üveggázhatású gázok (ühg) csökkentése nem lesz megoldható, ha a hosszú távú közúti áruszállítást nem sikerül vasútra terelni. A stratégia célja, hogy legalább 40 százalékkal csökkentse az átszállítás környezetterhelését.

Az Európai Számvevőszék szkeptikus, hogy teljesülnek a 2030-as klímacélok

Rendkívüli beszámolót tett közzé az Európai Számvevőszék az Európai Unió 2030-ig elérni tervezett klímacéljaival kapcsolatban. Az intézmény lesújtóan értékelte az eddigi lépéseket a tegnap publikált dokumentumban.

Míg Európának elvileg 2030-ig az 1990-es szint 55 százalékával kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, erre az auditorok szerint vajmi kevés az esély.  A 2021-2027 közötti időszakban az uniós költségvetésből származó kiadások évente kevesebb mint 10 százalékát teszik ki a 2030-as éghajlati célok eléréséhez szükséges becsült teljes beruházási összegnek. A klímabefektetéseket ezért nagyrészt nemzeti és magánforrásokból kellene előteremteni.

A jelentés szerint a három különösen rosszul teljesítő EU-s ország Írország, Málta és – némi meglepetésre – Németország.

Drasztikus környezeti hatásokkal jár az orosz-ukrán háború

Több mint százmillió tonna – Belgium egy teljes évi kibocsátásának megfelelő mennyiségű – üvegházhatású gáz jut a légkörbe Oroszország Ukrajna elleni háborújának első évi cselekményeinek következtében – mutatta ki egy most ismertetett felmérés.

A Magyarországon élő holland szakértő, Lennard de Klerk vezette kutatásban készített becslés szerint a 2022 februárjában indított orosz támadás az első 12 hónapot tekintve nagyjából 120 millió tonnával növeli az éghajlatváltozást erősítő gázok szén-dioxidban számolt kibocsátását a helyreállítással, azaz a használhatatlanná tett vagy lerombolt épületek – köztük óvodák és kórházak – újjáépítésével és a kapcsolódó infrastruktúrában – egyebek mellett utakban, hidakban és a közműhálózatok elemeiben – okozott károk kijavításával járó kibocsátással együtt.

A novemberi dubaji ENSZ-klímakonferencia (COP28) előkészítését szolgáló bonni nemzetközi konferencián bemutatott tanulmányban kiemelték, hogy a háború miatti gazdasági visszaesés ugyan csökkentette az ukrán gazdaság működésével járó üvegházgáz-kibocsátást, mégsem jut kevesebb káros gáz a légkörbe, mert az orosz támadás hatására ellehetetlenülő ukrán vállalkozások helyett más országokban végzik el ugyanazt a tevékenységet.

A klímaváltozás várható hatásai: trópusi éjszakák és malária Magyarországon

Állandósuló trópusi éjszakák a városokban, visszatérő malária, gabonaföldeket fojtogató gyomok, szennyezett élelmiszerek –néhány azok közül a drasztikus hatások közül, amelyekkel előbb-utóbb szembe találjuk magunkat a Kárpát-medencében a klímaváltozás következményeként.

Mára már eljutottunk oda, hogy a klímaváltozással kapcsolatos problémákat mindannyian érzékeljük. Tudjuk, hogy a döntően ember okozta folyamatokat nem fordíthatjuk vissza, arra azonban még van lehetőségünk, hogy a káros hatásokat mérsékeljük, és alkalmazkodjunk. Számos megoldást is ismerünk ehhez.  Szembe kell azonban nézzünk azzal, hogy a cselekvéshez radikális társadalmi változásra van szükség: a társadalom minden szereplőjének meg kell változtatnia a gondolkodását az egyénektől kezdve a közösségeken és a gazdasági szereplőkön át a politikai döntéshozókig.

Ez, vagyis a közös felelősségvállalás az egyik legfontosabb üzenet, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Környezet és Egészség Osztályközi Állandó Bizottsága ülésének résztvevői megfogalmaztak, miután a klímaváltozás egészségre, agráriumra és a biológiai sokféleségre gyakorolt várható hatásait sorra vették.