Best WordPress Hosting
 

Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján

Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Így könnyen lehet az idén júniusi helyi választáson szlovák polgármestere a falunak. Az uniós szabályok szerint ugyanis a települési és az uniós választásokon ott szavazhatnak az uniós állampolgárok, ahol a lakhelyük van, még ha ez másik ország is.

Igaz, a településen nem követnek el mindent azzal kapcsolatban, hogy tájékoztassák lakosaik többségét: csupán magyarul érhető el a település honlapja. Egyelőre nem tudtak az önkormányzatnál arról információt adni, kik indulnak polgármesternek.

Az, hogy milyen jelentős számú szlovák él a településen, a helyi szlovákoknak szóló Facebook oldalon is feltűnt. A népszámlálási adatok szerint a válaszoló lakosok 63 százaléka ugyanis szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségűek aránya 37 százalék, igaz, összesen 9 százalék nem válaszolt erre  a kérdésre. Rajkára évekig átjárt a pozsonyi közösségi közlekedési szolgáltató 801-es busza, ám mivel a magyar oldalon senki sem akart beszállni a szolgáltatás finanszírozásába, végül leállt. A Ma7 szlovákiai magyar portál szerint lehet szlovák polgármesterjelölt, aki megoldhatná a helyieknek fontos kérdés rendezését. Míg a busz kiesett, a vasúti közlekedés fejlődött: már napi kilenc járatpár van.

„A politikában bármilyen Messiás veszélyes” – külföldi turistákat kérdeztünk Magyar Péterről

Jöhet-e a rendszerből a megváltó? Miért veszélyes egy kívülálló a hatalomban? Bölcs turisták a Magyar Péter jelenségről.

The post „A politikában bármilyen Messiás veszélyes” – külföldi turistákat kérdeztünk Magyar Péterről first appeared on 24.hu.

Angol nyelvű különszámmal jelent meg a Terézváros magazin

A polgármester szerint szükségszerűvé vált, hogy a kerületi lapban a nem magyar anyanyelvű lakókat is megszólítsa az önkormányzat.

Duplázódott a kínaiak száma Magyarországon, az indiaiak száma ennél is nagyobb arányban nőtt

A napokban közzétett 2022-es népszámlálási adatok azt mutatják, hogy 11 év alatt az ukrán, a kínai, a szlovák, a német és a vietnámi állampolgárok száma nőtt a leginkább Magyarországon. A szerb és román (azaz vélhetően többnyire határon túli magyar) állampolgárok száma azonban nagyot csökkent.

Számokban: 2011-ben összesen 143 ezer külföldi állampolgár tartózkodott az országban, számuk 2022-re 52 százalékkal, 218 ezerre nőtt. A KSH által nevesített nemzetek közül az ukránok vannak most a legtöbben, valamivel több mint 36 ezren.

A német (22 ezer fő), román és kínai (18-18 ezer fő), illetve a szlovák (17 ezer fő) adat szorosan követi egymást a 2-5. helyen. Az utánuk következő vietnámiak 6 ezren vannak.

„Sok külföldi csak a saját világában él Magyarországon, de úgy nem fog menni” – látogatóban jártunk a Mira Házban

A hazánkba érkező menekültek az ideiglenes védelmi státusznak köszönhetően jogosultak száz magyar nyelvórára. Csakhogy nem létezik olyan kormányzati szerv, amely megszervezné ezeket az órákat. Megteszi helyettük a Mira Ház.

A Mira egyike azon kevés helynek az országban, ahol a menekültek és a bevándorlók ingyenesen tanulhatnak magyarul, a gyermekeik különféle korrepetálásokra járhatnak, ráadásul számos közösségi és integrációjukat segítő programon vehetnek részt – a júliusi palettán szerepelt például origami workshop, relaxációs koncert és szíriai est is.

Másfél évvel ezelőtt kezdtem itt dolgozni, az előző munkahelyemen épp az orosz–ukrán háború kitörése előtti napon mondtam fel