Best WordPress Hosting
 

Melyik országban érdemes befektetni, ha az ember Latin-Amerikába vinné a pénzét?

A szerző a Concorde Alapkezelő munkatársa. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.

A feltörekvő piacok között Latin-Amerika kiemelt szerepet kaphat 2024-ben, hiszen egyelőre – és reméljük ez így is marad – elkerülték azok a geopolitikai kockázatok, amelyek nem kímélik a Közel-Keletet és Ázsiát. Brazília és Mexikó a régió két legnagyobb gazdaságaként egyértelmű győztese lesz ennek a folyamatnak. Előbbi a vonzó értékeltség, valamint a várt agresszív monetáris lazítás okán, utóbbi pedig az amerikai termelési kapacitások Kínából való elhozatala miatt kerülhet kifejezetten előnyös helyzetbe.

Ezek a folyamatok jótékony hatással lehetnek a környező országok fejlődésére is, és felkerülhetnek a befektetők radarjára, a kérdés az, hogy melyik fogja tudni igazán megragadni ezt a lehetőséget. A három jelöltem a dobogóra Chile, Peru és Kolumbia, tekintve gazdaságuk méretét, fejlettségét és fontosságát, valamint az is szempont, hogy az MSCI Emerging Markets (feltörekvő piacok) indexben is képviseltetik magukat.

Leszámolna a világ legszebb nőjével a nicaraguai rezsim

Miss Nicaragua, azaz Sheynnis Palacios nyerte az idén a Miss Universe szépségversenyt. Bár Palacios beszédében csupán a popkultúrában rendszeresen parodizált szinten beszélt a közügyekről – igaz, a világbéke helyett a mentális egészség megőrzésére helyezte a hangsúlyt, ami a civil életben is szívügye – az esemény, pontosabban a győztes személye mégis politikai konfliktushoz vezetett.

Közép-Amerika egyik legszegényebb országában a térség egyik leginkább elnyomó diktatúrája működik. A gerillából lett elnök, Daniel Ortega sandinista mozgalma (Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front, FSLN) a 2000-es évek óta fokozatosan építette le a jogállamot, és tette az országot egy idő után már nem is a párt, hanem az Ortega család játszóterévé.

A másik vonalon elindulva elmondható, hogy a világ szépségversenyeit gyakorta nyerik meg latin-amerikai jelöltek. Ezekben az országokban komoly kultusza is van az ilyen rendezvényeknek. Nicaragua esetében különösen hangsúlyos, hogy a térség államai gyakran nyögtek, nyögnek katonai vagy más diktatúrák alatt, melyek valóságából a szépségversenyek egyfajta menekvést jelentenek. Palaciosnak azonban a győzelmi tiara üldöztetést hozott.

A peso már annyit sem ér, mint a forint, jöhet a sokkterápia Argentínában

Megnyerte az argentin elnökválasztás második fordulóját Javier Milei, akinek nemcsak a külleme extravagáns, hanem a nézetei is.

Mi történt? Az október 22-én és november 19-én tartott választásokon a jobboldali pártokat tömörítő La Libertad Avanza képviseletében Javier Milei felülkerekedett a balközéphez húzó Sergio Massán.

Miért fontos ez? Argentína Dél-Amerika második legnagyobb gazdasága. A 46 millió lakost számláló ország gazdag természeti erőforrásokkal és erős agráriummal rendelkezik (földgáz, marha, kukorica), ennek dacára komoly nehézségek sújtják.

Az argentin elnöki szék várományosa utálja az államot, és nem kér elnézést, amiért pénisze van

Javier Milei piaci fundamentalista, populista közgazdász kapta a legtöbb szavazatot az argentin előválasztáson. A térségben egyedülálló módon az argentinok arról is dönthetnek, ki vehet részt az elnökválasztás első fordulóján. Ehhez a 22 jelöltnek legalább a szavazatok 1,5 százalékát kell megszereznie, miközben a hagyományos, nagy pártok színeiben többen is indulnak, ők így a jelöltjük kilétéről döntöttek.

A szavazásra jogosultak 70 százaléka (csaknem 24 millió választó) járult az urnákhoz. A voksoláson borult a papírforma: a Bolsonaro- és Trump-rajongó Milei a várakozásokat felrúgva a voksok 30 százalékát megszerezte, ezzel jobb eredményt ért el, mint a legnagyobb parlamenti erőnek számító jobboldali ellenzék és a baloldali kormánypártok aspiránsai, akik 28-,  illetve 27 százalékon végeztek.

Latin-Amerikán az elmúlt négy-öt évben baloldali hullám söpört végig, ám most úgy tűnik, hogy a térség negyedik legnépesebb országában egy szélsőségesen államellenes jelölt a legnépszerűbb. A libertariánus Milei eltörölné a vágtató inflációt megfékezni képtelen jegybankot, és teljes dollarizációt vezetne be. Nem ez az egyetlen meredek terve:

Épp felszámolja a demokráciát a baseballsapkás elnök, aki népszerűbb a pápánál

El Salvador gyönyörű ország. Itt vannak a világ legjobb szörfös helyei. Kiváló a kávé. És mostanra Latin-Amerika legbiztonságosabb országa

– büszkélkedett Nayib Bukele, a közép-amerikai ország elnöke, miközben bejelentette, hogy hazája ad otthont az idei Miss Universe szépségversenynek.

El Salvador Közép-Amerika legkisebb országa, területe mindössze ötöde Magyarországénak, alig több mint hatmillióan lakják. Mégis hosszú évekig a világ legveszélyesebb országaként tartották számon, ahol virágzott a szervezett bűnözés. Voltak területek, ahová nem ért el az állam keze: a salvadori bandák komplett városokat, régiókat tartottak ellenőrzésük alatt. A még mindig csak 41 éves Bukele érkezésével azonban nagyot fordult a világ. A kemény kéz politikájával (mano dura) – úgy tűnik – sikerült elérnie mindazt, amit az elmúlt húsz évben senkinek: egyezkedés helyett leszámolt a bandákkal. Most generációk óta nem tapasztalt közbiztonság jellemzi a hétköznapokat, amiért cserébe az emberek szemet hunynak még a demokrácia módszeres leépítése fölött is.

„Minél nagyobb a sötétség, annál nagyobb szükség van az újságírásra” – Oscar Martinez kapta a Deutsche Welle nemzetközi szólásszabadság díját

A salvadori El Faro online portál főszerkesztője Bonnban, a DW Global Media Forum nevű többnapos nemzetközi médiakonferencián vehette át a rangos Freedom of Speach díjat Peter Limbourgtól, a Deutsche Welle főigazgatójától.

Kína és Oroszország hasznos hülyéje vagy a globális dél békehozója a brazil elnök?

Tavaly ősszel a Nyugat nagy megkönnyebbüléssel fogadta Luiz Ináció Lula da Silva visszatérését a brazil elnöki székbe. Joe Biden a világ vezetői közül elsőként gratulált a sikeréhez, hangsúlyozva a választások tisztaságát. Ezzel félreérthetetlenül a korábban puccsal kacérkodó, populista Jair Bolsonarónak üzent, hasonlóan az amerikai külügyminiszterhez, aki a demokrácia megerősítéseként értékelte a „trópusi Trump” elzavarását.

A jelenlegi amerikai és brazil elnök hatalomig vezető útja közt látványos a párhuzam: mindketten hivatalban lévő, populista jelöltet utasítottak maguk mögé, országuk visszatérését ígérték a nemzetközi porondra („Amerika visszatért”; „Brazília visszatért”), ráadásul a győzelmük után nagyon hasonló zavargásokat rendezett az ellenséges tábor. És egyikük sem a semmiből érkezett: Biden alelnök volt korábban, Lula pedig elnök.

A Lula-kormányzat azonban nem a demokrácia-autokrácia tengelyen szervezte meg a külpolitikáját, ami elég volt ahhoz, hogy a Fehér Ház már fél év után azzal vádolja a brazil államfőt: az orosz és a kínai propagandát mondja fel.