Best WordPress Hosting
 

Új hungarikum: a sarokba szorított nukleáris hatóság

Európában példátlan, rendkívül kockázatos mutatványra szánta el magát az Orbán-kabinet a csigalassan haladó paksi bővítés felgyorsítása érdekében: olyan helyzetbe kívánja szorítani az OAH-t, amelyben az csak a kormánnyal nyíltan szembefordulva tarthat ki a szakmai szempontok elsődlegességét (vagyis a biztonságot) eddigi engedélyezési politikája mellett. Jávor Benedek a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője, Budapest brüsszeli irodája vezetőjének írása.Hajmeresztő törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni a kormánytöbbség: tovább faragnának az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatásköreiből – hogy miért, azt csak tippelni lehet, de jóhiszemű magyarázat nincs rá. Az Orbán-kormány 13 éves regnálása alatt számos hatóság önállóságát szüntette meg, sokszor magukkal az intézményekkel együtt, ahogy például a környezetvédelmi felügyelőségekkel kapcsolatban láthattuk. Az OAH azonban számos kormányzati kísérlet ellenére máig megőrizte a korábbi szakmai integritásának egy részét, jelentős részben azért, mert az Euratom Szerződés és a nukleáris biztonsági irányelv jelentős beleszólási jogosítványokat biztosít az Európai Bizottságnak a nemzeti kormányok szabályozás-fellazítási kísérleteivel szemben. Ez azzal együtt is igaz, hogy 2021-ben lemondott Fichtinger Gyula, az OAH szakmai vezetője, és a helyére a volt helyettes államtitkárt, a biomérnöki és vegyészmérnöki végzettségű, atomenergia-ipari tapasztalatok nélküli Kádár Andreát ültették a főigazgatói székbe.

paksi atomerőmű irányítóterem forrás: wikimédia

Hatósági pávatánc

Orbánék paksi csalása

Szijjártó Péter a napokban azt találta mondani: most már semmi sem állíthatja meg Paks 2 felépítését. A kormány, legalábbis a tűzközeli körök pénzköltési igyekezetét tekintve, úgy is tesz, mintha ez az állítás tényleg igaz lenne. Csakhogy nem igaz: ahhoz, hogy begyújthassák a közpénz-égető atommáglyát, csalni kell, nem is kicsit.

Bevezetőként egy kis emlékeztető: a „minden akadály elhárult” mondatot elsőként Lázár János, a bővítési projekt akkori kormányzati felelőse jelentette ki 2014-ben (!), csaknem egy évtizeddel ezelőtt. Valahogy úgy fogalmazott, hogy Brüsszel mindenről tudott, mindent jóváhagyott. Aztán gyorsan kiderült, hogy mégsem: két eljárást is indított az Európai Bizottság, az egyiket a beruházási tender elhagyása, a másikat a tiltott állami támogatás gyanúja miatt.

Végül az EU hozzájárult, hogy az Orbán-kormány magyar adófizetői pénzből építsen soha meg nem térülő atomerőművet, így Lázár 2017-ben is kimondhatta: minden akadály elhárult.