Best WordPress Hosting
 

Orbán évértékelőjének zöld bullshittjei

Orbán Viktor tegnap délután tartotta évértékelőjét a “karmelita főhadiszállás” lábánál a Várkert Bazárban. Az elkordonozott protokoll eseményen a mérvadó sajtó nem vehetett részt A szervező Polgári Magyarországért Alapítvány a döntést a helyszín befogadóképességének szűkösségével indokolta, hiába tartják az évértékelőt évek óta itt. A 24.hu mellett így járt a Telex, az RTL, a Blikk és a Szabad Európa is, a külföldi médiumok közül pedig az AP, az AFP, a Reuters, a Bloomberg és a Xinhua.

A 24.hu összefoglalójának zöld részletei: 

A folyók vize beömlik az országba, de csak rajtunk múlik, hogy mennyit tartunk itt.

Gyengülhet a hazai nukleáris biztonság, mert könnyítik az ellenőrzést

Már a 2023 októberében társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán is sokan megdöbbentek, aztán a  parlament által december legvégén szinte módosítás nélkül elfogadott atomtörvény-módosító csomag bevezette a „független ellenőrző szervezet” fogalmát is.  Gyorsítanák Paks 2 engedélyezését az újragondolt szabályokkal.

„Meg lehet oldani, hogy ne gyengítse a nukleáris biztonságot” – mondta a Népszavának az új atomerőművi berendezések engedélyeztetésének paksi bővítéstől aligha független, leginkább könnyítésnek tetsző átalakításáról egy szakértő.

Már a 2023 októberében társadalmi vitára bocsátott tervezet láttán többeket megdöbbentett, hogy például a radioaktív anyagok kibocsátásának megakadályozásáért, a balesetelhárításért, az üzemzavari hűtésért, vagy éppen a légmentes zárásért felelős rendszerek gyártását az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a jövőben nem „engedélyezi”, csak „tudomásul veszi”. Igaz: a hatóság 15 nap alatt el is utasíthatja a kérvényt, illetve feltételeket – sajátos nyelvükön „visszatartási pontokat” – is szabhat. Ha az OAH 15 napon belül nem válaszol a beadványra, úgy az elfogadottnak minősül.

Megkezdődött a kihátrálás Paks2-ből

Egyre több jel utal rá, hogy már a kormány sem számol komolyan Paks2 felépítésével. A múlt héten a Fidesz olyan határozati javaslatot terjesztett a parlament elé, amely egyértelművé teszi, hogy a B terven dolgoznak.

Jávor Benedek, a Párbeszéd – ZÖLDEK korábbi EP-képviselője és jelenlegi EP-listavezetője szerint a kormányzati irányváltás, a vagyis az eddigi kommunikációs iránnyal szembeforduló cselekvés végső soron logikus: bármilyen területen kerül is szankciók alá a Roszatom – erre most a fűtőelemek kapcsán van a legnagyobb esély –, az egyúttal a paksi bővítési projekt végét is jelenti.

Paks1 a jelenleg tervezettnél 20 évvel tovább fog működni, de nem orosz, hanem nyugati fűtőanyaggal, a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolóját bővíteni kell, de nem Paks2, hanem a meghosszabbított üzemidejű Paks1 miatt, a nagyon kis aktivitású sugárzó hulladéknak új tárolót építenek, a nagy aktivitású hulladék sorsa a következő évtizedekben is megoldatlan marad, a pécsieket pedig – nyilván a szuverenitás jegyében – kizárja a kormány annak eldöntéséből, hogy szeretnének-e a jövőben sugárzó atomszemét szomszédságában élni. Ezek a legfontosabb új elemek a kormány által a parlament elé terjesztett határozatmódosító javaslat legfontosabb tartalmi elemei – egyik sem arra utal, amit a kormányzati kommunikáció folyamatosan állít, hogy az atomenergia lenne a megbízható, kiszámítható és olcsó energiaellátás garanciája.

Új hungarikum: a sarokba szorított nukleáris hatóság

Európában példátlan, rendkívül kockázatos mutatványra szánta el magát az Orbán-kabinet a csigalassan haladó paksi bővítés felgyorsítása érdekében: olyan helyzetbe kívánja szorítani az OAH-t, amelyben az csak a kormánnyal nyíltan szembefordulva tarthat ki a szakmai szempontok elsődlegességét (vagyis a biztonságot) eddigi engedélyezési politikája mellett. Jávor Benedek a Párbeszéd – ZÖLDEK EP-listavezetője, Budapest brüsszeli irodája vezetőjének írása.Hajmeresztő törvényjavaslatot kíván a parlament elé terjeszteni a kormánytöbbség: tovább faragnának az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hatásköreiből – hogy miért, azt csak tippelni lehet, de jóhiszemű magyarázat nincs rá. Az Orbán-kormány 13 éves regnálása alatt számos hatóság önállóságát szüntette meg, sokszor magukkal az intézményekkel együtt, ahogy például a környezetvédelmi felügyelőségekkel kapcsolatban láthattuk. Az OAH azonban számos kormányzati kísérlet ellenére máig megőrizte a korábbi szakmai integritásának egy részét, jelentős részben azért, mert az Euratom Szerződés és a nukleáris biztonsági irányelv jelentős beleszólási jogosítványokat biztosít az Európai Bizottságnak a nemzeti kormányok szabályozás-fellazítási kísérleteivel szemben. Ez azzal együtt is igaz, hogy 2021-ben lemondott Fichtinger Gyula, az OAH szakmai vezetője, és a helyére a volt helyettes államtitkárt, a biomérnöki és vegyészmérnöki végzettségű, atomenergia-ipari tapasztalatok nélküli Kádár Andreát ültették a főigazgatói székbe.

paksi atomerőmű irányítóterem forrás: wikimédia

Hatósági pávatánc

Orbán Viktor a Roszatommal tárgyalt

Orbán Viktor miniszterelnök ma a Karmelita kolostorban tárgyalt a Roszatom orosz nukleáris energetikai konszern vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A propaganda szerint hamarosan elindulhatnak a paksi atomerőmű „újabb fontos előkészítő munkálatai”.

A megbeszélésen részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese is.

Az energetikai cég küldöttségét korábban fogadta Szijjártó Péter is, aki a találkozó után elmondta: hamarosan megindulnak a paksi bővítés újabb fontos előkészítő munkálatai, a módosított szerződéses keretrendszer biztosítja a gyorsabb előrehaladást a biztonsági szabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett.