A Direkt36 egy nemzetközi tényfeltáró projekt részeként hozzájutott olyan bizalmas adatokhoz, amelyekből kiderül, hogy egy Matolcsy Ádám köréhez kötődő cég több nagyértékű ingatlant is vásárolt az Egyesült Arab Emirátusokban. Fotókat is találtunk az egyik lakásról, amelyben feltűnik egy figura, aki hasonlít a jegybankelnök fiához.
The post Fényűző ingatlanokat vett Dubajban egy cég, amely mögött a Matolcsy-kör tűnik fel first appeared on Direkt36.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) díszpolgári címet adományozott Matolcsy Györgynek, melyet a jegybank elnöke szombaton vett át ünnepélyes keretek között az egyetem Szenátusi Ülésén, közölte az MNB szombaton.
Matolcsy György kezdeményezésére 2019-ben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) stratégiai együttműködési megállapodást kötött a pénzügyi, közgazdasági és gazdálkodástudományi gondolkodás fejlesztésére.
A két intézmény célja, hogy a műszaki innovációk üzleti és társadalmi értékének feltárásán és bemutatásán keresztül fejlesszék Magyarország nemzeti versenyképességét.
Matolcsy Györgyöt arról kérdezte Novák Előd (Mi Hazánk), hogy mikor fogják az infláció miatt az 5 forintosokat ki-, az 50 ezres bankókat bevezetni. A képviselő jelezte, pártja már sok érvet felsorakoztatott a készpénzhasználat mellett, de ezt nég szükségesnek tartaná. Az ötforintosok kivonását Balassa Péter (Jobbik) már két éve sürgette, hiába. Novák Előd most ugyanazzal érvelt: az érme már a saját anyagköltségét sem éri meg, színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként, kivonása nemzetgazdasági szinten milliárdos megtakarítást eredményezett.
Az EU-rekord magyar inflációs mutatókkal elértéktelenedett 5 forintosok kivezetése így indokolttá vált.
Szerinte az infláció miatt lenne szükség az 50 ezer forintosra is, hiszen
A kormány és a jegybankelnöki mandátumát szűk egy év múlva kitöltő Matolcsy György a felszínen évek óta kóstolgatja egymást, ám a mélyben senki nem parancsol megálljt az MNB ingatlan-kiszervezési gyakorlatának. Pedig a Matolcsy fia által fémjelzett üzleti klub óriási vagyonátmentésbe kezdett – a nemzeti bank régiós multicége, a varsói tőzsdén jegyzett GTC Group közreműködésével. Utóbbi eddig 42 milliárd forintnyi eurót fizetett a Matolcsy Ádám–Száraz István-kör által kezelt tíz ingatlanért; köztük olyanokért, amelyeket anno épp az MNB portfoliójából „szakítottak” ki. A lengyel fél tagadja, hogy szívességi felvásárlóként segítené e neves magánszereplőket, ám a Válasz Online egy angliai falucskában bizonyítékot talált a GTC–Száraz-összefonódásra.
Nem fogta vissza magát a jegybankelnök, aki szerint nincs sok értelme a kötelező iparkamarai tagságnak a jelenlegi keretek között.
Mi történt? „Nem hiszem azt, hogy érdemes egy kötelező kamarai rendszerben olyan kamarát fenntartani, ahol a felmérések szerint a tagok 80-90 százaléka nem veszi igénybe a kamarai szolgáltatásokat” – mondta Matolcsy György a parlamentben a kötelező iparkamarai tagságot firtató kérdésre. A Telex beszámolója szerint az MNB-elnök Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének is odaszúrt.
Mi ennek a jelentősége? A kötelező kamarai tagságot évek óta, rendszerint sok vita, és erős ellenérzések övezik a vállalkozások részéről. Bár az éves tagdíj értéke nem sok, 5000 forint, de a cégek jelentős része úgy érzi, ezért nem kap semmit, ezért egyszerű sarcként fogják fel a kötelező tagsággal járó díjfizetési kötelezettséget.
Matolcsy György érzékeny ponton rúgott bele a Parragh László vezette Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába (MKIK), azt mondta, ő sem bánná, ha nem szednének kamarai díjat.
Az MNB-elnök hétfőn a parlamentben a jobbikos Lukács László György kérdésére szúrt oda Parraghnak.
A Jobbik, Lukács frakcióvezetővel az élen már hónapok óta folytat országos kampányt a MKIK kötelező tagságának és szintén kötelező díjának eltörléséért. Most az azonnali kérdések óráján Matolcsyt is bevonták a kampányba, aki váratlan támogatást adott az ellenzéki pártnak.
Csütörtökön munkaebéd keretében Matolcsy György és Nagy Márton áttekintette az ország gazdasági helyzetét és a gazdaságpolitika aktuális feladatait, közölte az MNB.
A közlemény azt írja, a felek egyetértettek abban, hogy nemzetgazdasági érdek az alacsony infláció megőrzése, valamint – az egyensúly helyreállítása mellett – a fenntartható növekedés újraindítása. Közös álláspont volt, hogy a hazai növekedés magasabb fokozatba kapcsolása érdekében tovább kell erősíteni Magyarország versenyképességét.
A vezetők megegyeztek, hogy a két intézmény közötti eddigi szakmai együttműködés mellett a jövőben stratégiai kérdésekben is további személyes egyeztetést tartanak.
Hatalmas tervekkel állt elő Nagy Márton Nemzetgazdasági miniszter. Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint eközben 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége vagy a digitalizáció.
Mi történt? Úgy tűnik, hogy a 4 százalékos növekedés növekedés helyreállítása csak 2025-ben érhető el, de idén csak valamivel 3 százalék alatti bővüléssel számolunk – ismerte el Nagy Márton hétfő reggeli sajtótájékoztatóján, ahol a kormány új versenyképességi programját ismertette. A nemzetgazdasági miniszter szerint egy 140 oldalas háttértanulmányt is készítettek a versenyképességről, de ennek csak egy 20 oldalra szűkített változatát teszik nyilvánossá. A miniszter azt is közölte, hogy a költségvetés újragondolását is ezen számok alapján készítik el. Ugyanakkor Nagy szerint az idei növekedési várakozásoktól elmaradás oka, hogy az exportpiacaink gyengélkednek.
Mit jelent ez? A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bemutatta a 2023. évre vonatkozó versenyképességi jelentését. Magyarország versenyképessége két helyet romlott 2023-ban a megelőző évhez képest, és az EU 27 országa közül a 19. helyre csúszott vissza – derült ki a jegybank 2023-as értékeléséből. Három év emelkedését követően Magyarország az MNB Versenyképességi Index összesítése alapján tavaly 46,6 pontot ért el az előző évi 47,9 pont után. Ezzel Magyarország relatív versenyképességi pozíciója a visegrádi országok átlaga (46,7 pont) alá esett, elmarad az uniós átlagtól (51,4 pont), valamint a leginkább fenntartható növekedési pályával rendelkező öt északi tagállam átlagától (61,4 pont). A 14 vizsgált területből kilencben romlott Magyarország teljesítménye, köztük olyan, a jövő szempontjából kulcsterületeken, mint a humán tőke minősége (oktatás és egészégügy) és a digitalizáció. Az MNB saját versenyképességi összesítésének eredménye összhangban van a nemzetközi felmérésekkel – IMD versenyképességi rangsor, WIPO Globális Innovációs index – amelyek szintén jelentős romlást mutatnak.
A kormány megtárgyalta az MNB-törvény módosítására vonatkozó javaslatot, de úgy döntött, még nem terjesztik be az Országgyűlésnek, mondta Varga Mihály az atv.hu-nak. Arra a kérdésre, miért nem, a pénzügyminiszter közölte: a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága jogkörének az erősítése kérdésében várják a jegybank véleményét.
Varga Mihály továbbá jelezte: egyeztetés lesz a Pénzügyminisztérium és az MNB között, hogy vannak-e esetleg olyan pontjai a módosítási javaslatnak, amelyek esetében az MNB úgy érzi, hogy sértheti a jegybanki függetlenséget. A pénzügyminiszter hozzátette: egyeztetni fog Matolcsy Györggyel a jegybanktörvényt módosító javaslat pontjairól.
A miniszter csütörtökön az üggyel kapcsolatban Facebook-oldalán azt írta:
Petty drama or a major confrontation with serious economic consequences? President of the Hungarian National Bank (MNB) György Matolcsy, Minister for National Economy Márton Nagy, and Minister of Finance Mihály Varga seem once again to be at odds with each other.
Indeed, the conflict among Hungary’s chief economic policymakers is nothing new. The short summary is usually that while Matolcsy and Varga hate each other, they hate Márton Nagy even more. However, never before have verbal confrontations escalated to the level of personal attacks seen at last week’s award gala of the Budapest stock exchange.
Matolcsy
„A mostani jegybanktörvény-tervezet kizárólag arra alkalmas, hogy az MNB Igazgatóságának az alapvető feladatokkal kapcsolatos, vagy az MNB függetlensége körébe tartozó egyéb döntéshozatalát befolyásolja, valamint a felügyelőbizottság az eddigi ellenőrzési jogkör mellett akár irányítási jogot is szerezzen. Az MNB mindig teljes mértékben eleget tett a törvényi előírások szerinti tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségeinek, és továbbra is híve a teljes transzparenciának, ugyanakkor elutasít minden olyan törekvést, ami alkalmas lehet a jegybanki függetlenség korlátozására” – fogalmaz közleményében a Magyar Nemzeti Bank.
A Matolcsy György vezette jegybank szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat ezért elfogadása esetén
alkalmas lehet a magyar gazdasággal szembeni narratívák építésére és pénzügyi stabilitásunk rontására.
Pénteken a Bloomberg nyomán arról írtunk, hogy teljesen megszakadt a kommunikáció Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke között. A hírügynökség szerint a kormány jelenlegi célja, hogy megregulázza a jegybank alapítványi hálózatát, amelyeknek a létrehozása Matolcsy György nevéhez kötődik az elmúlt egy évtizedből. Meglátásuk szerint Orbán célja, hogy rendezzék a Matolcsy szövetségesei és barátai által irányított alapítványokkal kapcsolatos jogi kérdéseket.
A hírt vasárnap Ujhelyi István európai parlamenti képviselő is kommentálta. Azt írta, hogy őt nem zavarja, „ha a fideszes fiúk egymást szapulják és cinikus mondatokkal gyalulják egymást a nyilvánosságban. Még azt sem zavar, ha mindezt nem a négy fal között teszik, viszont – mivel jól hallhatóan nem ott teszik – azt már nehezebben viselem, hogy ezzel most konkrétan ártanak a magyar gazdaságnak és azon keresztül a magyar embereknek”.
Szerinte az már régóta nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor és „jobbkeze”, Matolcsy egy ideje már nem működnek együtt, sőt, kifejezetten megromlott a két „újjáépítő” között a viszony: 2022 végén Matolcsy nyitott tüzet a Parlamentben, amikor – miután nyilvánvalóvá vált, hogy nem módosítják a kedvéért a törvényeket és nem maradhat az MNB élén – a szakbizottsági meghallgatásakor élesen és nyíltan kritizálta a kormány válságkezelését és gazdaságpolitikáját.
Március eleje óta egyre többször cikkeznek a Matolcsy–Varga–Nagy trió ideológiai ellentéteiről, nemrég mi is közöltünk egy elemző cikket, amiben szerzőnk arra jutott, a szereposztás miatt öli egymást Matolcsy és Nagy Márton. Pénteken a Bloomberg nyomán arról írtunk, teljesen megszakadt a kommunikáció Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György között.
Az üggyel kapcsolatban nyílt levelet közölt Ujhelyi István, EP-képviselő, melyben azt írja, őt nem zavarja, „ha a fideszes fiúk egymást szapulják és cinikus mondatokkal gyalulják egymást a nyilvánosságban. Még azt sem zavar, ha mindezt nem a négy fal között teszik, viszont – mivel jól hallhatóan nem ott teszik – azt már nehezebben viselem, hogy ezzel most konkrétan ártanak a magyar gazdaságnak és azon keresztül a magyar embereknek”.
Szerinte ami Matolcsy György jegybank-elnök, valamint a kormány bizonyos vezető szereplői között megy szájkaratéban, „az már jóval tudatosabb és károsabb folyamat, nem pedig valami megmosolyogtató kósalajosizmus. Az ország gazdasági vezetői lesznek szívesek tehát nem a mi kárunkra méregetni egymás férfiasságát!”
Ez egy álhír. A miniszterelnök továbbra is kiváló személyes kapcsolatot ápol Matolcsy Györggyel.
– közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az Atv.hu-val a kérdésre, hogy igaz-e, amit korábban a Bloomberg írt, miszerint Orbán Viktor és Matolcsy György jegybankelnök gyakorlatilag már nem is beszélnek egymással.
The post Orbán sajtófőnöke: Álhír, hogy Orbán és Matolcsy nem beszélnek egymással first appeared on 24.hu.
A Bloomberg információi szerint annyira elmérgesedett Orbán Viktor és Matolcsy György konfliktusa, hogy megszakadt a kommunikáció a felek közt, írja az Index.
A lap emlékeztet, hogy a jegybankelnök múlt héten még azt közölte, hogy személyesen tárgyalt a miniszterelnökkel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterről. Orbán akkor egy rövid közleményben annyit reagált, hogy tiszteletben tartja az MNB szentségét és sérthetetlenségét.
A Bloomberg az ügyre rálátó, de anonim módon nyilatkozó forrásokra hivatkozva azt írta: a jegybank és a kormány között mostanra annyira rosszá vált a viszony, hogy már az érdemi kommunikáció is megszakadt köztük.
Cicaharc vagy a magyar gazdaságra nézve komoly következményekkel járó konfrontáció folyik Matolcsy György jegybankelnök, Nagy Márton gazdasági miniszter, illetve Varga Mihály pénzügyminiszter között?
A három fő gazdaságirányító ellentéte nem új keletű – röviden úgy szokták összefoglalni, hogy Matolcsy és Varga utálja egymást, de Nagy Mártont még annál is jobban –, ám olyan személyeskedésig még nemigen fajult a szájkarate, mint a tőzsde múlt heti díjátadóján.
Matolcsy
Miután Matolcsy György MNB-elnök arról értekezett egy csütörtöki nyilvános szereplésén, hogy a kormányból komoly támadások indultak a jegybank függetlensége ellen, és mint mondta, különösen „rosszul esik neki”, hogy régi kollégája, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vezeti ezeket a támadásokat, a kormány gyorsan reagált a kijelentésekre.
Varga Mihály pénzügyminiszter közösségi oldalán üzente meg, hogy a kormány igenis tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, és az a célja, hogy emellett erősítse a Magyar Nemzeti Bank átláthatóságát is, valamint biztosítsa az állami hivataloktól is elvárt takarékos működést.
Varga Mihály legfrissebb Facebook-bejegyzésében közölte: ennek érdekében a Pénzügyminisztérium az Európai Központi Bankkal egyeztetve vizsgálja annak lehetőségét, hogy a jegybank alapvető feladatait nem érintő tevékenységekre kiterjessze a felügyelőbizottság ellenőrzési hatáskörét.
Matolcsy György jegybankelnök erős szavakkal kritizálta a kormány gazdaságpolitikáját a BÉT díjátadóján a portfolio.hu tudósítása szerint.
A jövőbeli sikerek eléréséhez olyan politikai, társadalmi és gazdaságpolitikai környezetre van szükség, amely lehetővé is teszi a sikert. Matolcsy György szerint a kormány 2021 közepétől hibásan, jelentős gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre, és szakított az 2010-es évek gazdaságpolitikájával – írta a Portfólió.
Az infláció megeszi a növekedést, az inflációt gerjeszti és fűti a költségvetési deficit, az államadósságot fűti a gazdaságpolitika és a költségvetési deficit. Nem szakadhat el jelentősen egy ország makrogazdasági helyzete a termelékenységi szintjétől és a versenyképességi szintjétől
A Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Nemzeti Bank elnökének szűkszavú, de elég árulkodó rendelete arról, ki adhat ki helyette rendeletet. Matolcsy Györgyöt szerdától rendelet kiadásában kizárólag Virág Barnabás alelnök, az ő távollétében pedig Kandrács Csaba alelnök helyettesítheti.
Ezzel hatályát veszítette Matolcsy György korábbi rendelete, amely szerint Virág Barnabást még Patai Mihály helyettesítette, és őt követte a sorban Kandrács Csaba. Még érdekesebb, hogy korábban az MNB elnökét Patai Mihály, távollétében Kandrács Csaba helyettesíthette.
A Portfolio már tavaly ősszel cikkezett arról, hogy személyes ellentét alakult ki Matolcsy György és korábbi legfontosabb bizalmi embere között, és Patai Mihály alól el is kezdték kiszervezni feladatköreit. A portál emlékeztetett rá, hogy Matolcsy korábban lakását is az alelnöktől bérelte.
„Mindent a maga idejében. Amíg szükség van a munkámra és bírom a miniszterelnök úr bizalmát, végzem a feladatom, ahogy tettem az elmúlt évtizedben is” – mondta a pénzügyminiszter az idevágó kérdésre.
Mi történt? „Mindent a maga idejében. Amíg szükség van a munkámra és bírom a miniszterelnök úr bizalmát, végzem a feladatom, ahogy tettem az elmúlt évtizedben is” – mondta Varga Mihály szerdán reggel az ATV kérdésre, felkérte-e Orbán Viktor a jegybank elnökének. Az Index információi szerint ugyanis hétfőn délután – kormányközeli alapítványi megbízásából – egy 4-5 ezer kérdőíves, nagy mintás közvélemény-kutatást kezdtek el lekérdezni országszerte. A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezettek mit szólnának ahhoz, ha Varga Mihály jelenlegi pénzügyminiszter lenne a Magyar Nemzeti Bank (MNB) következő elnöke.
Mit lehet tudni? Arról, hogy Nagy Márton vagy Varga Mihály lehet az MNB éléről távozó Matolcsy György utóda, már tavaly decemberben is lehetett hallani. Azt is tudni, hogy a mindenkori miniszterelnök tesz javaslatot az új jegybank elnök személyére. Orbán Viktor miniszterelnök karácsony előtt a kormányinfójáról távozóban egy újságíró kérdésére, hogy mikor jelöl új MNB-elnököt, azt válaszolta: jövő márciusban. Azaz heteken belül hivatalos is lehet a jelölés.