Best WordPress Hosting
 

Orbán Viktor döntött a csornai napelemgyár sorsáról

Az EcoSolifer Heterojunction Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” egységesített eljárásrend szerinti megszüntetéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről döntött a kormány. A Magyar Közlönyben megjelent, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt, rendelet a csornai napelemgyár

felszámolási eljárását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. § (1) bekezdés b) pontja és 65. § (3) bekezdés a) pontja alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű felszámolási eljárássá minősíti.

A kormányfő döntése péntektől hatályos.

Indulna a BudaPestTV, de a Fővárosi Közgyűlés megtiltotta a magántelevízió startját

Egy több tévécsatornával is rendelkező magyar médiaszolgáltató BudaPestTV és/vagy PestBudaTV néven tervez új televíziós csatornát, mely Budapest történelmével, nevezetes építészeti és kulturális alkotásaival foglalkozna, továbbá élőben mutatná a főváros webkameráinak képét, közvetítené a Mátyás-templomból a misét és a Fővárosi Közgyűlés ülésezéseit, emellett időnként sorozatokat és magazinműsorokat sugározna. A Fővárosi Közgyűlés azonban blokkolja a magántelevízió indulását. A médiaszolgáltató várhatóan bíróságon próbálja érvényre juttatni sajtószabadsághoz fűződő jogait, vagyis azt, hogy egy Budapestről szóló televízió nevében szerepelhessen a Budapest név, akkor is, ha a Közgyűlés ezt nem szeretné.

Vendégmunkások: újra módosított a kormány

Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány rendelete

a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről

szóló tavalyi rendelet módosításáról. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett új szabály alapján

A 2025-ös hosszú hétvégékről döntött Nagy Márton

Megjelent a korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott miniszteri rendelet a Magyar Közlönyben. Ez pontosítja, hogy mikor lesznek hosszú hétvégék jövőre, az ünnepnapokat mikor kell szombaton ledolgozni. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről január elsején lép hatályba és természetesen egy évre szól.

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra. A 2025. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő lesz:

2025. május 17. szombat munkanap, 2025. május 2. péntek pihenőnap;

Magyarország miatt bukott el a világ legambíciózusabb természetvédelmi törvénye

Az eddig példátlannak számító rendelet jövőjéről, fontosabb pontjairól és az egyre romló ökológiai helyzet klímaváltozásra gyakorolt hatásáról Garamszegi László Zsolttal, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgettünk a Zöldövezet legújabb adásában.

The post Magyarország miatt bukott el a világ legambíciózusabb természetvédelmi törvénye first appeared on 24.hu.

Oktatás: Pintér Sándor ősztől élesíti hűségpontjait

Megjelent a Magyar Közlönyben az oktatásért is felelős Pintér Sándor belügyminiszter rendelete a pedagógusok teljesítményértékeléséről, amely érvényes tanárra, igazgatóra egyaránt. A tanárt az igazgató (főigazgató), őt pedig az iskola fenntartójánek képviselője értékeli évente a  szeptember 1-jétől a tanítási év végéig nyújtott teljesítménye alapján.

A teljesítmény értékelésére 100 pont adható. A pedagógusoknál ez úgy áll össze, hogy a három, személyre szabott teljesítménycél megvalósulásáért 8-8 pont, a hét értékelési szempont alapján 76 pont adható. Az igazgatók a négy, személyre szabott teljesítménycélért 40, a hét értékelési szempont alapján 60 pontot kaphatnak. Az értékelésnél kiemelkedő az, aki eléri a 80 pontot, átlagos az 50 pontos, fejlesztendő, akinek teljesítménye 50 pont alatti.

A rendelet szerint a teljesítményértékelés után a vezető a teljesítményszintek szerint

Így változnak mától a rezsicsökkentés szabályai

Mától változik az átalánydíjas ügyfelek gázfogyasztásának elszámolása. Ez mintegy százezer átalánydíjas lakossági ügyfelet érint.

Mi történt? Megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, amely kimondja, hogy a lakossági fogyasztó a kedvezményes mennyiségeket időarányosan jogosult igénybe venni.

Ez mit jelent? A változás lényege, hogy ezentúl napra pontosan kiszámolják az elfogyasztható kedvezményes gázmennyiséget, így előre tudni fogják az átalányosok, hogy mennyi lesz a fizetendő gázszámlájuk – írja a Világgazdaság.

„Nem lehet másodrendű polgár az, aki vidéken él, és csak a fiókpatikáig jut el”

Mintha egy légiirányító központban olyanok dolgoznának, akik csak félig végezték el a képzést, mégis ők irányítják a teljes repülőgép-forgalmat. Konzultálhatnak ugyan olyannal, aki elvégezte a teljes képzést, de gondolhatjuk, hogy ebből elég sok repülőgép-szerencsétlenség adódna

– ezzel az analógiával érzékelteti Pál Szilárd, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar szervezetfejlesztési és kapcsolati dékánhelyettese azt a helyzetet, amely májusban a vidéki kispatikákban alakulhat ki. A kormány nemrég ugyanis úgy döntött, a fiókpatikákban május 6-tól nem kötelező a gyógyszerész jelenléte, bár azt a rendelet kimondja, hogy negyedórán belül valamilyen telekommunikációs csatornán elérhetőnek kell lennie, és ily módon bevonhatóvá kell válnia a gyógyszertári feladatokba.

A jelentős változás nem minden gyógyszertárat érint, csak a kisebb forgalmú, vidéki, úgynevezett fiókpatikákat, amelyek főképp kistelepüléseken működnek – jórészt a nagyobb láncok telephelyéül –, és épp azért, hogy a nagyvárosokon kívül a kisebb településeken élők számára is legyen helyben gyógyszerellátás.

Elfogadta az Európai Parlament a mesterséges intelligenciáról szóló rendeletet

Az Európai Parlament a mai napon elfogadta a mesterséges intelligencia (MI) szabályzásáról szóló uniós rendeletet. A jogszabályt megszegő vállalatok a jövőben akár 35 millió eurós (több mint 13 milliárd forintos) büntetéssel is szembenézhetnek.

Kész a beadvány, ingyen fordulhatnak az AB-hoz a napelemesek

Megíratták az alkotmányjogi beadványt, így a napelemesek jogorvoslati lehetőséggel élhetnek és az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulhatnak. A NÉP Egyesület így segíti azokat a családok és vállalkozások, akiket veszélyeztetnek a háztartási méretű napelemes rendszerek elszámolásával kapcsolatos állami beavatkozások.

Mi történt? A Napelem-felhasználók Érdekvédelmi Platformja Egyesület (NÉP) azt javasolja, hogy a háztartási méretű kiserőművek (hmke) tulajdonosai állampolgári jogukkal élve forduljanak az AB-hoz, mert a napelemes rendszerek szerződéseit hátrányosan érintik az egyoldalú kormányzati beavatkozások. Álláspontjuk szerint jelentős károkat okoznak és sértik a tulajdonhoz való jogot és az uniós irányelveket – írja a 24.hu.

Ezért a kormányrendeletek megsemmisítését kérik a napelemes rendszerek tulajdonosai az Alkotmánybíróságtól.

A kormány újra meghosszabbította a válsághelyzetet

A kormány ismét módosította „a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről, valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról szóló” rendeletét.

A válsághelyzet március 7-én véget érhetett volna, a Magyar Közlöny legfrissebb számából azonban az derül ki, hogy legkorábban 2024. szeptember 7-én veszti hatályát a rendelet.

Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt módosítás március 6-ától érvényes. A kormány először 2016. március 9-én rendelte el a migrációs válsághelyzetet, amit azóta folyamatosan meghosszabbít, ahogy a háborús veszélyhelyzetet is.

Matolcsy Györgyöt már csak ketten helyettesíthetik

A Magyar Közlönyben jelent meg a Magyar Nemzeti Bank elnökének szűkszavú, de elég árulkodó rendelete arról, ki adhat ki helyette rendeletet. Matolcsy Györgyöt szerdától rendelet kiadásában kizárólag Virág Barnabás alelnök, az ő távollétében pedig Kandrács Csaba alelnök helyettesítheti.

Ezzel hatályát veszítette Matolcsy György korábbi rendelete, amely szerint Virág Barnabást még Patai Mihály helyettesítette, és őt követte a sorban Kandrács Csaba. Még érdekesebb, hogy  korábban az MNB elnökét Patai Mihály, távollétében Kandrács Csaba helyettesíthette.

A Portfolio már tavaly ősszel cikkezett arról, hogy személyes ellentét alakult ki Matolcsy György és korábbi legfontosabb bizalmi embere között, és Patai Mihály alól el is kezdték kiszervezni feladatköreit. A portál emlékeztetett rá, hogy Matolcsy korábban lakását is az alelnöktől bérelte.

Néhány napig élt csak a kormányrendelet

Megjelent a Magyar Közlönyben, az a mától hatályos, Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet, amely a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szól, és hatályon kívül helyez egy néhány napja, február 8-án hozott rendeletet, amit szintén a kormányfő jegyzett.

A hvg.hu szerint ez arra utal, hogy a kormány egyelőre nem tudja eldönteni, beszámoljanak-e a vállalkozók a civileknek adott ingyenes juttatásokról. A február 8-án megjelent rendelet szerint minden, egymillió forintot meghaladó pénzbeli és természetbeni juttatásról be kellett volna  számolni gazdálkodónkénti bontásban. Ez érvényes lett volna már a 2023-as évről beadott céges beszámolókra is.

A hétfő este megjelent rendelet felülírja ezt, visszaállítja a korábbi szabályt, amit azonban csak a 2024-ben induló üzleti évre kell alkalmazni. Mivel nincs indoklás nincs, nem lehet tudni, hogy melyek lehetnek azok a vállalkozások által adott ingyenes juttatások, amelyekről mégsem kell beszámolni.

Ki nem találnád, miért lesz még legalább hat hónapig válsághelyzet Magyarországon

Szeptemberig hosszabbítaná meg a kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amelyet lényegében 2015 óta tart fenn Magyarországon.

Mi történt? Hat hónappal, 2024. szeptember 7. napjáig meg akarja hosszabbítani az Orbán-kormány  tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet Magyarországon – vette észre a Népszava azt a jogszabály-tervezetet, amely pénteken jelent meg a kabinet honlapján.

Mivel indokolják? Az Orbán-kormány 2015 ősze óta, vagyis kilenc éve hosszabbítgatja félévenként a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Területi hatályát 2016 tavaszán terjesztették ki az egész országra, a fenntartását pedig legutóbb, még 2023 januárjában a Kormányzati Tájékoztatási Központ azzal indokolta, hogy a tömeges bevándorlás 2015 óta folyamatosan sújtja Európát, és a legaktívabb továbbra is a magyar határt is érintő balkáni útvonal.

BM: Alkalmatlan tanító nem fog nyolcadikosokat oktatni

Kérdést küldött a Belügyminisztériumnak a hvg.hu, miután a kormány két ponton is érdemben belenyúlt a felső tagozatos diákok képzésébe a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény végrehajtási rendeletében. Egyrészt lehetővé tették, hogy a jövőben szakos tanárokon kívül tanítók is tarthassanak órát 7-8. osztályban,másrészt eltörölték azt a feltételt, miszerint az érintett tanítóknak a szükséges műveltségi területi végzettséggel is rendelkezniük kell ehhez.

Az év végéig hatályos szabály ez utóbbi kitételt még feltételként fogalmazta meg azzal, hogy legfeljebb hatodik osztályig engedte fel a tanítókat, mivel arra a korosztályra még kaptak képzést, nagyobbakra azonban nem.

A változtatások lehetséges veszélyeit firtató kérdésre a belügyi tárca azt válaszolta a hvg.hu-nak:

Megjelent a falusi csokról szóló rendelet – mutatjuk a részleteket

Megjelentek a 2024-es falusi csok-támogatás módosított feltételei a csütörtök esti Magyar Közlönyben. A 2630 preferált kistelepülésen elérhető állami támogatást nyáron már egyszer átszabta a kormány, most azonban újra hozzányúlt a január 1-jétől alkalmazandó részletszabályokhoz. A friss rendelettel a falusi csok 2024-es feltételeit összefésülték a januárban induló csok plusz előírásaival.

A vásárlással egybekötött korszerűsítésnél egy gyermek után felvehető összeg 1, két gyermek után 4, három vagy több gyermek után 15 millió forint. Meglévő ingatlan bővítése, korszerűsítése esetén pedig egy gyermek után 600 ezer, két gyermek után 2 millió, három gyermek után 7,5 millió forint támogatást lehet igényelni.

A támogatott, 3 százalékos lakáshitellel kapcsolatban is történt egy fontos módosítás: a korábbiakkal ellentétben a felvehető hitelösszeg akkor sem feleződik meg, ha már meglévő ingatlant szeretne valaki bővíteni vagy korszerűsíteni. Vagyis két gyermek után minden esetben legfeljebb 10, három gyermek után pedig 15 millió forint kölcsönt lehet majd igényelni januártól, függetlenül a lakáscéltól – hívja fel a figyelmet a Bank360.hu. A támogatott kölcsön kamata az első két évet követően nem három, hanem ötévente változtatható meg.

Nem kizárólag állami, hanem nemzeti feladat is lenne a honvédelem

A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Tuzson Bence igazságügyi miniszter által jegyzett előterjesztés az eddigi Alaptörvényt több ponton módosítaná a digitális állampolgárság, a szuverenitásvédelem, valamint a honvédelem és a honvédség miatt. Rögzítenék, hogy

A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.

A javaslat az eddig sarkalatos törvényben (a honvédelemről szólóban) meghatározott alapelvet ezzel alaptörvényi szintre emeli. Több ez szimbolikus döntésnél, az indoklás szerint így már az Alaptörvény alapelvként rögzíti, hogy a haza védelme nem kizárólag az állam (ideértve az állam szerveit, különösen a Magyar Honvédséget), hanem az egész nemzet ügye, amihez kapcsolódnak az ország lakosságát, a magyar állampolgárokat, szervezeteket terhelő honvédelmi kötelezettségek.

Kihirdették a legkisebb 2024-es óra- és hetibért is

A Magyar Közlönyben megjelent a kormány rendelete a minimálbérről és a garantált bérminimumról. A munkaadói és munkavállalói oldal megállapodása ezzel vált kötelező érvényűvé december elsejétől. Éppen ezért hatályát veszítette a 2023-as minimálbérről és garantált bérminimumról szóló korábbi rendelet.

Az Orbán Viktor által jegyzett új szabályozás hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére 2023. december 1-jétől

havibér alkalmazásakor 266 800,

Orbán Viktor átírta honvédelmi minisztere feladatát

A Magyar Közlönyben megjelent az a keddtől hatályos, Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett rendelet, amely módosítja a kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló tavaly májusit. Egyetlen ponton.

(A miniszter a védelmi fejlesztésekért való felelőssége keretében) „k) működteti a védelmi ipari beszállító-fejlesztési program végrehajtásának rendszerét, és a FOCUS VENTURES Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján gondoskodik annak fenntartásáról és finanszírozásáról, valamint a forráskezelési és közvetítői feladatok ellátásáról.

Korábban a rendelet e pontja csak általánosságban fogalmazta meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter feladataként, hogy neki kell működtetnie a védelmi ipar beszállítófejlesztési program végrehajtásának rendszerét. Mostantól a cég gondoskodik annak fenntartásáról és finanszírozásáról, a forráskezelési és közvetítői feladatok ellátásáról.

Az amerikaiak elsőként állnak neki a mesterséges intelligencia szabályozásának

A Fehér Ház bejelentette, hogy rendeletben fogja szabályozni a mesterséges intelligencia felhasználási lehetőségeit – írja a Mashable. Bruce Reed, a Fehér Ház kabinetfőnök-helyettese szerint ez a világ legerősebb intézkedéscsomagja, amelynek célja, hogy megvédje az amerikai állampolgárokat.

Ez azt jelenti, hogy a Fehér Ház még azelőtt szabályozza a modern technológiát, hogy arra a kongresszus saját keretrendszert fogadna el.

A rendelet a Biden-Harris-féle AI Bill of Rights tervezetére, valamint 15 vezető technológiai vállalat önkéntes kötelezettségvállalására épül, amelynek részeként vállalták, hogy együttműködnek a kormányzattal a biztonságos és felelős MI-fejlesztés érdekében. A rendelet 10 fontosabb megállapítást tesz: