Best WordPress Hosting
 

Fordulat a török belpolitikában: nemcsak a nagyvárosokban áll nyerésre az ellenzék

Pályafutásának legsúlyosabb választási vereségébe futott bele Recep Tayyip Erdogan elnök – írja a Financial Times, miután a török ellenzék a nagyvárosokban óriási győzelmet aratott a vasárnapi helyhatósági voksoláson. Az elemzők az ellenzék történelmi győzelméről írnak, hiszen Erdogan 21 évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta nem volt még példa arra, hogy országosan vereséget szenvedjen egy választáson a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP).

Ráadásul egyetlen politikai erő emelkedett ki az ellenzéki győztesek közül a mostani helyhatósági voksoláson: a nemzetközi sajtó által szociáldemokrata irányzathoz sorolt Köztársasági Néppárt (CHP).

Az Anadolu török állami hírügynökség – a közmédiát erőteljesen ellenőrzik Erdoganék – vasárnap reggel még „szoros versenyről” beszélt a szavazatok 90 százalékának megszámlálása után, ugyanakkor elismerték, hogy 37,3:35,8 arányban vezet országosan a CHP. E párt nemcsak Ankarában, a fővárosban, és nemcsak a legnagyobb török városban, a 16 milliós Isztambulban győzött, hanem országszerte is számos helyi sikert aratott. Így a harmadik számú török várost, Izmirt szintén a CHP irányítja majd, akárcsak a negyedik legnagyobb várost, Burszát vagy a turisták által leginkább ismert Antalyát.

Isztambul polgármestere akár Erdogan kihívója is lehet

A legnagyobb verseny Ankara és Isztambul irányításáért folyik. Az eredményeket széles körben a kormány támogatottsága felmérésének is tekintik – jelentették hírügynökségek. Az MTI emlékeztet rá, hogy parlamenti és elnökválasztás tavaly volt az országban, és ezeken a már két évtizede hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan elnök és pártja, az Igazság és Fejlődés (AKP) nyert.

Ugyanakkor Isztambulnak 2019 óta ellenzéki a polgármestere. A szekuláris Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu ismét indult a tisztségért. Az ország legnagyobb városát előtte 25 éven át az AKP irányította. Erdogannak érzelmileg is fontos Isztambul irányítása, ott kezdte politikai karrierjét: 1994-ben ő lett a polgármester. Aztán 2003-ban miniszterelnök, és 2014-től elnök.

A dpa hírügynökség szerint ha Imamoglu most is nyer, akkor akár ellenfele is lehet Erdogannak a 2028-as elnökválasztáson. Viszont a polgármester ellen per folyik választási tisztségviselők megsértésének vádjával, ha jogerősen elítélik, többé nem vállalhat köztisztséget.

Újabb frontot nyithat meg a NATO-Orbán viszonyban, ha Mark Rutte lesz a főtitkár

A szövetségesek nagyon érdekeltek a kiválasztási folyamat befejezésében, valószínűleg ennek a naptári évnek az első negyedévében kerül sor erre. Nem hiszem, hogy titok, magától Ruttétól hallottuk (…), hogy az érdeklődését kifejezte. Ezért ő az a személy, akire a szövetség figyel

– nyilatkozta a Politico Brussels Playbook szerint Julianne Smith amerikai NATO-nagykövet a NATO-miniszterek szerdán kezdődött kétnapos tanácskozása előtt.

Mark Rutte Hollandia leköszönő miniszterelnöke korábban beszélt arról, hogy visszavonulna a politikától és helyette elmenne egy iskolába tanítani, de ezt valószínűleg ő sem gondolta komolyan. Egyre inkább úgy tűnik, hogy erősen ambicionálja, hogy ő legyen a Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, azaz a NATO-nak a következő főtitkára. Úgy tudni, ő az „egyetlen jelölt”, akiről már tárgyaltak is a tagállamok NATO-nagykövetei.

Oroszország az ENSZ BT rendkívüli ülését kezdeményezte a repülőgép lelövése miatt

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülését kezdeményezte a hadifoglyokat szállító Il-76-os orosz repülőgép ukrán erők általi lelövése miatt – jelentette be szerdán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter New Yorkban tartott sajtótájékoztatóján.

Nagyon számítunk arra, hogy a francia elnökség lelkiismeretesen teljesíti kötelezettségeit, és minél hamarabb kitűzi az ülést. Nem szeretnénk, ha megismétlődnének a 2022-es történések, amikor a megrendezett bucsai eset után (…) a brit elnökség három napon át ellenkezett kitűzni egy ilyen tanácskozást

– mondta az orosz diplomácia vezetője. Lavrov szerint a szállítógép elleni támadás újabb példája annak, hogy a kijevi vezetés terrorista módszereket használ.

Fico: Pozsony nem fogja megvétózni Ukrajna EU-s támogatását

Az ukrán és a szlovák kormány a nézetkülönbségek ellenére mindkét ország számára előnyös új, pragmatikus politikát akar folytatni – mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a Robert Fico szlovák kormányfővel szerdán Ungváron tartott találkozóján a szlovák közszolgálati hírügynökség (TASR) jelentése szerint.

Robert Fico arról biztosította ukrán hivatali partnerét, hogy Szlovákia támogatja Ukrajnának az európai uniós tagság elérését célzó törekvéseit. A szlovák miniszterelnök még a találkozót megelőzően kijelentette: Pozsony tiszteletben tartja Kijev ez irányú igyekezetét, ugyanakkor elvárja a csatlakozás feltételeinek teljesítését.

Pozsony nem fogja megvétózni az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai uniós segélycsomagot és azt sem, hogy Ukrajna szlovákiai vállalatoktól fegyvert vásároljon

Ukrajna nem tudja, hogy ők lőtték-e le az orosz katonai gépet

Az ukrán védelmi minisztérium még vizsgálja az információkat a szerdán Oroszországban lezuhant katonai szállítógép ügyében, így nem tudják megerősíteni, hogy a gépet az ukrán fegyveres erők lőtték-e le. A tárca ezt a Szuszpilne közszolgálati televízióval közölte.

Az Il-76-os gép Belgorod térségében zuhant le, az orosz védelmi minisztérium szerint a fedélzetén 65 ukrán hadifogollyal, hatfőnyi személyzettel és 3 fogolykísérővel. Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottsága elnöke kijelentette, hogy három nyugati gyártmányú rakéta találta el a repülőpépet. Kartapolov elmondta, hogy a lelőtt repülőgép mögött haladt egy másik Il-76-os is, a fedélzetén további mintegy 80 ukrán hadifogollyal, de azt a gépet sikerült visszafordítani.

Az ukrán vezérkar közleményt adott ki, amely szerint továbbra is folytatja a szállítójárművek megsemmisítését és a légtérellenőrzést a terrorveszély elpusztítása érdekében, beleértve a Belgorod-Harkiv irányvonalat is. A kijevi katonai vezetés hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erők minden intézkedést megtesznek Ukrajna és az ukránok védelme érdekében. A vezérkar a közleményben emlékeztetett arra, hogy mivel Oroszország képtelen bármilyen eredményt elérni a csatatéren, folytatja terrorstratégiáját, és csupán az elmúlt héten a 19 rakétatámadást intézett Harkiv régiója ellen, 26 darab Sz-300-as légvédelmi és Három Iszkander-M ballisztikus rakétát.

Nyugati gyártmányú rakéták lőtték le az orosz katonai repülőt – állítja egy orosz képviselő

Három nyugati gyártmányú rakéta találta el az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os katonai repülőgépet – jelentette ki Andrej Kartapolov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke.

Az MTI szemléje szerint Kartapolov a Vesztyi FM orosz hírrádió beszámolója szerint azt mondta, a vizsgálatnak még meg kell állapítania, hogy a gépet amerikai Patriot vagy német IRIS-Ts rakéták semmisítették-e meg.

Vjacseszlav Vologyin házelnök elrendelte az amerikai Kongresszusnak és a német Bundestagnak címzett felhívás megszövegezését, annak érdekében, hogy a képviselők ráébredjenek, kiket finanszíroznak.

Ukrajinszka Pravda: az ukrán fegyveres erők lőtték le az orosz gépet

Az Ukrajinszka Pravda meg nem nevezett ukrán katonai forrásokra hivatkozva azt írja, az ukrán hadsereg lőtte le a Belgorodban lezuhant orosz katonai repülőgépet.

Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy a szállító repülőn 65 fogságba esett ukrán katona utazott. Ők egy fogolycsere részei lettek volna, de a tárca szerint mind odavesztek, a hatfős személyzettel és három kísérővel együtt. Vagyis a hivatalos orosz tájékoztatás szerint immár

74 halálos áldozata van a repülőgép-szerencsétlenségnek. A Pravdának az ukrán fegyveres erők megerősítették a repülőgép lelövését, mondván, hogy

A svéd média szerint Orbán kompenzációt akarhat a NATO-csatlakozás jóváhagyásáért, de Erdogannál nehezebb dolga lesz

A török parlament kedd este nagy többséggel megszavazta Svédország NATO-csatlakozását. A döntésre hosszas huzavona után került sor, és még Recep Tayyip Erdogan török elnöknek is alá kell írnia a jogszabályt, hogy életbe léphessen. „Így immár hivatalosan is Magyarország az utolsó tagállam, amely még nem járult hozzá a svédek NATO-csatlakozásához, annak ellenére, hogy a magyar kormány visszatérően hangoztatta, hogy nem hazánk lesz az utolsó” – írtuk a döntés után.

Szinte ugyanezekkel a szavakkal számol be a török parlament döntéséről a svéd SVT is. A tévé európai ügyekkel foglalkozó tudósítója, Christoffer Wendick szerint

a magyarokat akár meg is lephette a török döntéshozatal felgyorsulása,

Jens Stoltenberg felszólította Magyarországot

Üdvözölte a NATO-csatlakozás ratifikálásáról szóló keddi török parlamenti döntést Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, és egyúttal felszólította Magyarországot, hogy ugyanígy cselekedjék.

Szintén számítok Magyarországra, hogy minél hamarabb elvégzi a nemzeti ratifikációt

– idézte az MTI a főtitkár kedd esti megszólalását.

A NATO-főtitkár felszólította Magyarországot, hogy hagyja jóvá a svéd NATO-tagságot

Az orosz-ukrán háború kedd eseményei itt olvashatók vissza.

The post A NATO-főtitkár felszólította Magyarországot, hogy hagyja jóvá a svéd NATO-tagságot first appeared on 24.hu.

Talán sosem tudjuk meg, mit akart elérni a magyar kormány Svédország NATO-csatlakozásának akadályozásával

A török parlament már kedden jóváhagyhatja a svéd NATO-csatlakozást, ami után Erdogan elnök pár napon belül alá is írhatja a törvényjavaslatot, írta meg a Reuters. Így Magyarország lehet az utolsó ország, amelyik mintegy 20 hónap után végül ratifikálja Svédország tagságát.

Előzmények: Svédország és Finnország Ukrajna orosz inváziója után kérte csatlakozását a NATO-hoz, Törökország azonban feltételekhez kötötte ennek jóváhagyását. Finnország végül áprilisban beléphetett, de Svédország továbbra sem, mert kitartott a török és a magyar ellenkezés.

Magyarország ezalatt különböző okokra hivatkozott: ezek között volt, hogy svéd politikusok korábban sértegették Magyarországot, és a magyar külügyminiszter szerint a svédek a demokrácia rombolásával vádolják a magyar kormányt.

Bloomberg: A héten szavaz a svéd NATO-csatlakozásról a török parlament

A török parlament a héten szavazni fog Svédország NATO-csatlakozási kérelméről – írja a Bloomberg egy magas rangú kormánytisztviselőre hivatkozva.

Mint írják, Recep Tayyip Erdogan török elnök pártja a parlament jóváhagyását fogja kérni Svédország régóta várt NATO-tagságának ratifikálásához, amiről az ügy érzékenysége miatt névtelenül nyilatkozott a tisztségviselő a lapnak. Megjegyzik, hogy Törökország jóváhagyása után Magyarország maradhat az egyetlen NATO-tagország, amely még nem ratifikálta a svédek csatlakozását. Ez azért is volna érdekes, mert Novák Katalin köztársasági elnök tavaly a NATO brüsszeli székházában tartott nemzetközi sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, amely ratifikálni fogja Svédország NATO-tagságát. Erről azután beszélt, hogy találkozott Jens Stoltenberg főtitkárral. Novák akkor azt is hangsúlyozta, hogy Svédországnak mihamarabb a NATO tagjává kell válnia a régió biztonságának teljes körű szavatolása érdekében.

Svédország – a már csatlakozott Finnországgal együtt – röviddel azután kérelmezte csatlakozását, hogy Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát. Erdogan többek közt a svéd tagság támogatásáért Joe Biden elnök támogatását kérte, hogy negyven darab új F-16-os vadászgéppel korszerűsítse a török harci repülőgép-flottát. A Fehér Ház a kérés tekintetében előfeltételként tekintett a török ratifikációra, ám Erdogan összekötötte a repülőgép beszerzést a török jóváhagyással.

Orbán: Na, ilyet se láttam még, pedig régóta koptatom a politika iskolapadjait

Ismét elővette a hatlövetűt a kormányfő: új videót tett közzé a Facebook- és a TikTok-oldalán, amelyben hat pontban értékeli az elmúlt decembert.

Orbán Viktor szerint „vannak évek, amelyekben az a legjobb, hogy véget érnek. Így vagyunk mi 2023-mal.” A kormányfő ezt azzal indokolja, hogy még tart a háború, a terrorveszély nő Európában, ráadásul a migrációs nyomás is egyre nehezebb.

A „második lövésben” Orbán a magyar labdarúgás tavalyi sikereit hozta fel: sorozatban a harmadik Európa-bajnokságra jutott ki a magyar válogatott, amivel kapcsolatban leszögezte: „szép év lesz ’24!” Hozzátette: korábban a norvégokkal előfordult, hogy röhögőgörcsöt kaptak, amikor összesorsoltak velük minket, de ma már nem tolonganak az országok, hogy velünk kerüljenek egy csoportba.

Stoltenberg: Svédország legkésőbb júliusig NATO-tag lesz

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár biztos benne, hogy Svédország legkésőbb júliusig csatlakozik az észak-atlanti katonai szövetséghez – derült ki a német DPA hírügynökségnek tett nyilatkozatából, amelyet a Politico idézett.  A következő NATO-csúcstalálkozót július 9-11. között tartják Washingtonban, és a skandináv ország addigra teljes jogú taggá válik – mondta.

A lap felidézte, hogy amíg Finnország csatlakozását gyorsan jóváhagyták a tagállamok, addig Svédországét jó ideje hátráltatja Törökország és Magyarország egyaránt. A javaslatot mindkét országban már korábban a parlament elé terjesztették, és azóta a végrehajtó hatalmat gyakorló török elnök és magyar miniszterelnök a parlamenti képviselőkre mutogat az ügyben.

Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban több kifogással élt. Követelte például, hogy a svéd kormány lépjen fel a területén tartózkodó kurd Munkáspárt (PKK) tagjai ellen. Később az Egyesült Államoktól beszerezni kívánt F-16-os vadászgépekre hivatkozva késleltette Svédország csatlakozásának ratifikálását Törökország. Szijjártó Péter külügyminiszter még szeptemberben húzott elő egy svéd iskolai oktatófilmet, amelyben szerinte súlyos vádakat, hamis információkat terjesztenek Magyarországról, ami nem segíti Svádország NATO-csatlakozását. Szijjártó emiatt még panaszlevelet is küldött svéd hivatali partnerének, Tobias Billströmnek. Jóllehet, augusztusban Vlagyimir Putyin új történelemtankönyve, amelyben lefasisztázták az ötvenhatos magyar hősöket, a Magyarországról való orosz csapatkivonást pedig hibának minősítették, nem vert ekkora diplomáciai hullámokat.

Megmagyarázta a kormány, miért bontották le Erdogan látogatásának idejére a kordonokat a Karmelitánál

Két év után eltűntek a kordonok a Karmelita előtti Színház utcáról hétfőn, amíg Recep Tayyip Erdogan török elnök Orbán Viktor miniszterelnöknél vendégeskedett.

A területet 2021 novemberében zárták le, előtte újságírók többször is tudták kérdezni ott a kormányülésre érkező minisztereket.

Az RTL Híradó megkérdezte a kormánytól, hogy mi indokolta a kordonok elbontását. Válaszukban azt írták,

Orbán megmutatta, miről beszélgettek a török autóban Erdogannal

Orbán Viktor a Facebook-oldalán tett közzé egy összevágott videót, amelyből kiderülnek részletek, miről beszélgetett a Recep Tayyip Erdogantól kapott elektromos autóban a török elnökkel hétfőn.

Miután megfejtették a rendszám jelentését és beültek a kocsiba, Orbán közölte Erdogannal, hogy

most a város legjobb sofőrje fog vezetni, elnök uram.

Magyarországot elhagyva, a repülőről üzent Erdogan Amerikának

Magyarországról távozóban a repülőgépről üzente meg újra Recep Tayyip Erdogan, mit is vár a török parlament Svédország NATO-tagságának ratifikálásáért cserébe. A Reurters azt írja, több hírcsatorna idézte a török elnök menetközben elhangzott szavait. Eszerint:

Pozitív fejleményeket várunk az F-16-osokkal és Kanada ígéreteivel kapcsolatban, ami segítheti a parlamentünk pozitív hozzáállását Svédország ügyéhez. Ezek itt mind összefüggnek.

Erdogan nyilatkozatában Törökországnak arra a várakozására utalt, hogy az Amerikai Egyesült Államok F-16-os vadászgépeket adjon el nekik. Kanada a Törökországgal szembeni fegyverembargó feloldását ígérte, ez az elnök szavai szerint szintén támogathatja a török parlamentet a mérlegelésben.

Orbán a magyar-török kapcsolatról: Nem tudom, hogy van-e még följebb

Közös sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor a Budapestre látogató Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.

Amikor a szakma elején voltam, azt gondoltam, ez csak játék a szavakkal. De aztán megtanultam, hogy ezeknek a szavaknak jelentősége van, mert ezek a kapcsolatok különböző minőségét írják le. Ma pedig egy kiemelt stratégiai együttműködést hoztunk létre. Nem tudom, van-e még följebb. Diplomáciai szinten ez a legszorosabb baráti, testvéri és politikai együttműködést fejezi ki

– mondta a kormányfő, aki szerint ”ebben benne van a két nép szándéka, ami arról szól, hogy a jövőben olyan szorosan akarnak együttműködni egymással, amennyire ezt csak két nép és ország teheti”.