Best WordPress Hosting
 

Átélte, ahogy az albánok kiábrándultak a kommunizmusból és a kapitalizmusból is

Amikor 2020 februárjában elkezdett a könyvén dolgozni, eredetileg egy nagyon másfajta könyv járt a fejében. Mi változott meg?

Eredetileg egy tudományos könyvet akartam írni a szabadság eszméiről a liberális és a szocialista politikai irányzatokban. Az egyik tudományos meggyőződésem mindig is az volt, hogy míg sokan azt gondolják, hogy a liberalizmus a szabadságról, a szocializmus pedig az egyenlőségről szól, valójában mindkettő olyan irányzat, amely megpróbálja megérteni, mi a szabadság, és hogyan gondolkodunk egy szabad emberről egy szabad társadalomban. Ezért akartam megírni ezt a tudományos könyvet, mivel egyébként a német idealizmussal, Kanttal, Hegellel és Marxszal foglalkozom. És akkor jött a világjárvány, bezárták a könyvtárakat és a kutatóközpontokat is, én pedig végül egy berlini szekrényben kezdtem könyvet írni, mert a gyerekeim ott szaladgáltak a lakásban, én pedig csak oda elbújva tudtam dolgozni. És bár egy nagy, tágas, német szekrény volt, azért még mindig csak egy szekrény, nem pedig egy szoba.

Ott jutott eszembe, hogy vannak olyan pillanatok az életedben, amikor a szabadságra úgy gondolsz, mint valami nagyon elvont, távoli és nehéz dologra. Válságok idején a saját életedben, a személyes napi tevékenységeidben is megéled ezt.

Hol eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt Európában?

Több mint négyszer annyi gyümölcsöt és zöldséget esznek átlagosan Albániában, mint Szlovákiában. A magyar fogyasztás Európa alsó negyedében, napi átlaga az ajánlott 400-500 gramm közelében van.

A magas jövedelmű országokban alacsonyabb az éves gyümölcs- és zöldségfogyasztás (189 kg) a világátlagnál (216 kg).

Világszinten a legtöbb gyümölcsöt és zöldséget az Albániát egyedül megelőző Guayanában eszik, őket követi Kína és Dominika. Afrika legszegényebb országaiban pedig évi 20 kiló körüli az átlagos fogyasztás.

Nincsen számukra hely – az olaszok Albániának passzolják le az irreguláris migránsokat

Albánia engedélyt ad Olaszországnak, hogy a területén két, összesen 3 000 személy befogadására alkalmas befogadóközpontot építsen. A két táborban évente összesen 36 000 irreguláris migráns eljárását folytatnák le. A tervek szerint a Shengjin kikötője melletti központban zajlanak majd le az azonosítási és határátlépési eljárások, míg a Gjader település közelében lévő létesítményben a menedékkérelemre nem jogosult migránsokat szállásolják el. Működtetésükért, illetve biztonságukért az olasz hatóságok felelnek, a vonatkozó olasz és európai jogszabályok figyelembe vétele mellett.

Az olasz hatóságok és a központokban elhelyezett migránsok közti vitás kérdésekben az olasz jog dönt. Az olasz fél felelős a migránsok létesítményekbe való, és azokból történő kiszállításáért is. Az albán hatóságok feladata az országba való beutazás engedélyezése, illetve a központok környékének biztosítása. A migránsok csakis a fogvatartás ideje alatt tartózkodhatnak Albánia területén, ezt követően az olasz hatóságok – saját költségükön – elszállítják őket az ország területéről. A védelemhez való jog biztosítása érdekében a táborokba ügyvédek és segítőik, valamint az Európai Unió és más érintett nemzetközi szervezetek és ügynökségek is bejárást kapnak.

A létesítmények fenntartási költségei Olaszországot terhelik. Az első, 16,5 millió eurós részletet 3 hónappal a megállapodás ratifikálását követően kell folyósítani. Ezt követően Olaszország 100 millió euró hitelt is biztosít Albánia számára.

Leszerződött az albán kormánnyal a 4iG

Szándéknyilatkozatot írt alá az albán kormánnyal a 4iG Csoport az Egyiptom és Albánia között húzódó tenger alatti nagy kapacitású adatkábel-beruházás megvalósításának támogatásáról.

A magyar infokommunikációs vállalatnak az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleménye szerint a megállapodást Fekete Péter, a 4iG Csoport vezérigazgatója és Enkelejda Mucaj, Albánia infrastrukturális és energiaügyi miniszterhelyettese írta alá, Edi Rama albán miniszterelnök és Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnöke jelenlétében.

A 4iG és a Telecom Egypt február elsején kötött előzetes megállapodást az Egyiptom és Albánia között létesítendő interkontinentális tenger alatti adatkábelrendszer beruházásának feltételeiről, valamint közös projekttársaság alapításáról – emlékeztettek.

Így halt meg a rettegett törökverő

Kasztrióta György, a rettegett hírű hadvezér 556 éve, 1468. január 17-én hunyt el. A Szkander bég néven ismertté vált férfi a balkáni népek törökellenes küzdelmeinek egyik legjelentősebb alakja volt, aki kitartásának és győzelmeinek köszönhetően negyedévszázadon át tartóztatta fel a nyugat felé nyomuló oszmán seregeket – írja a Rubicon.

A szultán harcosából lett a törökök ellensége

A későbbi Szkander bég 1405 körül, egy előkelő albán földbirtokos családba született, már apja, Kasztrióta János is harcban állt a törökökkel. A 15. század elején azonban arra kényszerült, hogy behódoljon az Oszmán Birodalomnak és gyermekeit az ellenség fővárosába küldje túszként. György nagyjából 18 évesen került II. Murád szultán udvarába, később pedig muszlim hitre tért és az oszmán seregbe is csatlakozott. A fiatal férfi tehetséges katonának bizonyult, a balkáni csaták során Hunyadi János ellen is vitézül harcolt, így hamar magas rangokat érdemelt ki. Ez időkben viszont kapcsolatba került az albán arisztokratákkal is, és végül úgy döntött, szembefordul a törökökkel és honfitársai mellé áll.

Barina Zoltán: Árkon bokron Albániában – könyvbemutató

Kedves barátunk, kollégánk, ismerősünk, ismeretlenünk – kedves leendő olvasó! Szeretettel meghívunk az albániai csavargásaink élményeit összefoglaló könyvünk bemutatójára

, melynek helyszíne a Gólya Presszó Budapest, Orczy út 46-48, 1089  időpontja pedig 2024. február 14. 17:00

Kérjük, részvételi szándékodat jelezd előre január 15-ig ITT

Árkon bokron Albániában

Minden 2004 májusában kezdődött, amikor útra keltünk hatan hogy egy bélyegnyi űrfelvétel segítségével feljussunk az albánok szent hegyének csúcsára Az inkább lelkesedéstől fűtött, mintsem alaposan előkészített vállalkozást jóindulattal is csak félsiker koronázta, viszont néhány hónap múlva már újra Albániában voltunk, hogy

aztán a következő másfél évtizedet az ország flórájának feltárására szenteljük.

Az új és új növénytani felfedezésekről rendszeresen beszámoltunk szakmai fórumokon, publikációkban, a mintegy másfél évnyi terepen eltöltött nap élményei és viszontagságai azonban eddig csak apamesékben és baráti összejöveteleink visszaemlékezésein kerültek elő, igaz, ott rendszeresen.

15-ször kérték meg a kezét, mégis a szüzességet választotta az 58 éves nő

Az 58 éves Burrnesha Duni fogadott szűz, ami egy szokatlan életmóddal jár. Úgy 35 éve úgy döntött, követi az albánok körében „burrnesha” néven ismert ősi balkáni hagyományt, vagyis férfiként éli le az életét. Levágta a hosszú haját, férfi ruhákat visel, és mostanra ideje nagy részét a hegyi faházában tölti a német juhászkutyájával – írta róla pár napja a Daily Express. Állítólag Duni, azaz Gjystina Grishaj Albánia utolsó burrneshája, fogadott szüze, és talán egy tucatnyian maradtak az egész Balkán területen.

Duni nagyon szereti a focit, az olasz válogatott a kedvence, egy alkalommal még az unokaöccsét is kizárta két órára a házából, mert összeszólalkoztak, a fiú az angol válogatottnak szurkolt.

Burrneshaként ő lehet a családja kenyérkeresője, a háztartás feje, éppen ezért is fogadott szüzességet.

Az olasz kormányfő fizettette ki a “tökkelütött” olasz turisták számláját

Olaszország miniszterelnöke felszólította pénteken a tiranai olasz nagykövetséget, hogy egyenlítse ki egy olasz turistacsoport kifizetetlen számláját az albániai Berát városában.

„Giorgia Meloni miniszterelnök utasítására mi egyenlítettük ki egy olasz turista csoport számláját Berát városának egyik éttermében” – írta közleményében a nagykövetség. “Az olaszok tiszteletben tartják a szabályokat, és kifizetik tartozásukat. Reméljük, hogy többször nem fordul elő hasonló eset” – hangsúlyozta nagykövetség.

Az incidens éppen akkor történt, amikor Meloni szintén Albániában nyaralt. A balkáni ország egyre népszerűbb az olasz turisták körében alacsony tengerparti árai miatt.

Elsüllyedt, ősi települést találtak egy tóban

Európa egyik legkorábbi letelepedett közösségének nyomaira bukkantak a Balkán-félszigeten fekvő Ohridi-tóban – írja az AFP. A 8000 éves település az albán oldalon fekszik, a kutatók szerint ez a legősibb tóparti falu, amelyet Európában valaha feltártak. „Több száz évvel régebbi, mint a Földközi-tenger és az Alpok térségében korábban ismert tavi lelőhelyek” – mondta Albert Hafner, a Berni Egyetem régészprofesszora.

Hafner, illetve svájci és albán régészekből álló csapata az elmúlt négy évben végzett ásatásokat az Ohridi-tó albán oldalán, az Észak-Macedónia és Albánia hegyvidéki határán fekvő Linben. Az itt megtalált ősi faluban feltehetően 200-500 ember élt, a házak cölöpökre épültek a tóra vagy olyan területre, amelyet rendszeresen elárasztott a víz.

A legújabb merüléseken a kutatók több ezer kihegyezett karóra bukkantak, amelyek a védelmet szolgálták.

A 4iG is felkerül a Honvédelmi Minisztérium „kiváltságos cégeinek” listájára

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter rendelete most azt a társaságot is helyzetbe hozza, amelyik tavaly megvásárolta tőle az egyik médiaiparban érdekelt vállalkozását, vagyis akivel üzleti kapcsolata volt.

Külföldre tódulnak a magyarok, vadászni kell a last minute nyaralásokat

A koronavírus-járványt követően töretlen a magyarok utazási kedve, az utazási irodák forgalma az árbevételben bizonyosan meghaladja, utasszámban pedig megközelítheti a járvány előtti szintet – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének (MUISZ) szóvivője a Bank360.hu-nak. (A KSH adatai szerint 2019-ben a magyarok mintegy 25 millió alkalommal utaztak külföldre, ahol 75 millió napot töltöttek és közel ezer milliárd forintot költöttek el.) Nagyon erős volt a tavaly decembertől idén március végéig tartó előfoglalási időszak, majd az érdeklődés alábbhagyott júniusig, amikor is az iskolai év végén hagyományosan megélénkül a kereslet, és ez idén is így történt. Most azonban már kevés szabad hely van tengerparti nyaralóprogramokra. A hazai utazásszervezők által lekötött charter légi járatokon és a külföldi szálláshelyeken is gyorsan fogynak a szabad helyek. Az utóbbit az is eredményezi, hogy szinte egész Európában turisztikai „boom” van, sokan utaznak és sokan foglaltak – tette hozzá a szakember.

Továbbra is Görögország, Horvátország és Törökország a legnépszerűbb célországok a magyarok körében, de idén nagyon keresett Ciprus, és sokan mennek a szintén évek óta kedvelt olaszországi és spanyolországi nyaralóhelyekre. Bulgária tengerparti üdülőhelyei mellett évek óta feljövőben van Albánia. Nem csak a nyári hónapokban vágynak az utazók Egyiptomba, és a Covid-játvány után visszatért az érdeklődés Tunézia iránt is. A nyaralások hossza jellemzően – a charterjáratokhoz igazodva – 8 nap 7 éjszaka, de vannak, akik ezt meghosszabbítják még 7 éjszakával.

Az árak 15 százalékkal emelkedtek

Orbán Viktor: Szégyenteljes, hogy milyen lassan halad az EU-bővítés

Elfogadhatatlan és szégyenteljes, hogy milyen lassan halad az Európai Unió bővítésének folyamata

– jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Tiranában, miután albániai hivatalos látogatásán megbeszélést folytatott Edi Rama albán kormányfővel.

Emlékeztetett arra, hogy Albániának 13 évbe telt, mire megkezdhette a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val.

Orbán Viktor Albániába utazik pénteken

Hivatalos látogatásra Tiranába utazik Orbán Viktor miniszterelnök – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke csütörtök délután.

A magyar delegáció – melynek tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is – pénteken Edi Rama albán kormányfővel tárgyal, majd a miniszterelnökök közös sajtótájékoztatót tartanak. A kormányfői találkozót követően Orbán Viktor udvariassági látogatást tesz Lindita Nikolla parlamenti elnöknél.

A hivatalos út során a felek egyezményeket írnak alá, melyek az országaink közötti együttműködés fokozására vonatkoznak. Tekintettel Magyarország közelgő EU-elnökségére, kiemelt helyen szerepel a témák között az Albánia EU-integrációját segítő együttműködésünk – mondta Havasi Bertalan.