Best WordPress Hosting
 

Izrael nem hagy fel a dzsabaljai menekülttábor bombázásával

Az Al Jazeera híradásai alapján arról ír a Guardian, hogy az izraeli hadsereg fokozta a dzsabaljai menekülttábor bombázását. A palesztin menekültek által lakott övezetben lakóházakat és evakuációs központokat is támadtak, aminek következtében a Wafa hírügynökség szerint több civil meghalt és megsebesült. Utóbbi állítást a lap még nem tudta független forrásokból igazolni.

A helyi kórház sürgősségi orvosa az Al Jazeerának azt mondta, egyre  rosszabb a helyzet Dzsabaljában. „Nincs világítás és nincs egészségügyi utánpótlás sem, mivel Izrael kiterjesztette hadműveletét a térségben. Nincs oxigénünk, amit a betegeknek adhatnánk” – vázolta a helyzetet a lapnak Imad Abu Zayda.

Izrael közben felszólította a dzsabaljai menekülteket, hogy haladéktalanul hagyják el a tábor területét, mert a bombázás és a harcok folytatódni fognak. Ahogy fogalmaztak, ki akarják gyomlálni a Hamász rejtőzködő terroristáit, akik a civilek között vegyülnek el a menekülttáborban.

Ketyeg az óra a határon túli magyaroknak az EP-választás előtt

Még négy napig, május 15-éig kérhetik regisztrációjukat a június 9-ei európai parlamenti választásra a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok – emlékeztet az MTI.

A hatályos rendelkezések szerint az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, és Magyarországon, illetve az Európai Unió területén kívül élő magyar állampolgár szavazhat levélben, aki a regisztrációs kérelmét május 15-én 16 óráig benyújtja. Az EP magyar tagjainak választásán ugyanis a 7,68 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár mellett választójoguk van az EU más tagállamainak magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárainak is (amennyiben magyar listára kívánnak szavazni). Valamint szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az unió más tagállamában nincs lakcímük.

A romániai és szlovákiai magyarok tehát levélben nem voksolhatnak a magyar EP-választáson, de ha rendelkeznek magyarországi tartózkodási hellyel kérhetik felvételüket a hazai névjegyzékbe.

Dróncsapás érte a Lukoil oroszországi olajfinomítóját.

Tűz ütött ki a Lukoil olajipari vállalat dél-oroszországi finomítójában vasárnap hajnalban, miután az ukránok drónokkal vették célba az ipartelepet. A volgográdi régió kormányzója, Andrej Bocsarov a Reuters szerint mindenkit igyekezett megnyugtatni, hogy a tüzet idejében sikerült megfékezni, személyi sértülés pedig nem történt.

Az orosz biztonsági szolgálatokhoz közel álló orosz Baza fotókat és videókat tett közzé a tűzesetről  nem sokkal később a Telegramon.

/1. At night, there was a drone attack on the Russian oil refinery in Volgograd. As a result of the strikes, a fire started at the refinery. It is not yet known for certain what equipment was damaged.

Elnököt választ Ukrajna egyik legelszántabb európai támogatója

Elnökválasztás kezdődött vasárnap Litvániában, az államfői tisztségért nyolc jelölt indul, köztük a hivatalban lévő Gitanas Nauseda, továbbá Ingrida Simonyte miniszterelnök. Ahogy az MTI jelzi, ha szükség lesz második fordulóra, azt május 26-án rendezik majd.

Az urnák helyi idő szerint vasárnap reggel héttől várják a mintegy 2,5 millió szavazásra jogosult állampolgárt, az előzetes eredményeket pedig várhatóan már az éjszaka folyamán közzéteszik.

Az orosz exklávé Kalinyingrádi Területtel és a Moszkva szövetségesének számító Fehéroroszországgal is határos Litvánia – ami az Európai Uniónak és a NATO-nak is a tagja – Ukrajna egyik legelszántabb támogatója, a biztonsági kérdések pedig a választási kampányban is központi szerepet foglaltak el. A jelöltek mindegyike egyetért abban, hogy Vilniusnak növelnie kell védelmi kiadásait.

Mélyül a konfliktus Kanada és India között, újabb embert tartóztattak le gyilkosság gyanújával

Kanadában újabb indiai állampolgárt tartóztattak le Hardip Szingh Nidzsar szakadár szikh vezető meggyilkolása ügyében – írja az MTI a helyi  hatóságok közlése alapján. A 22 éves, Kanadában élő Amandip Szinghet gyilkosság gyanújával tartóztatták le.

A rendőrség május elején már három, ugyancsak több éve Kanadában élő indiai állampolgárt letartóztatott az ügyben, mely diplomáciai konfliktushoz vezetett Kanada és India között, miután Justin Trudeau kanadai miniszterelnök tavaly szeptemberben azt mondta: hiteles bizonyítékok vannak arra, hogy Újdelhi által megbízott ügynökök állnak a gyilkosság mögött.

Az 1997-ben Kanadába érkezett Hardip Szingh Nidzsar egy Indián belüli független szikh tagállam létrehozásáért küzdő mozgalom aktivistája volt. Holttestét tavaly június 18-án a Brit Columbia tartománybeli Surrey-ban, a Guru Nanak Szikh Gurdvara templom parkolójában álló autójában találták meg. Nidzsart az indiai hatóságok terrorizmus és gyilkosságra való összeesküvés vádjával körözték. A férfi az ellene felhozott vádakat kanadai sajtójelentések szerint mindig is tagadta.

Kitartott eddigi állításai mellett a pornósztár, aki miatt Trump akár börtönbe is kerülhet

A héten a leginkább várt időszakába ért a Donald Trump ellen zajló eljárások egyike, ugyanis egy New York-i bíróságon tanúként hallgatták meg Stormy Daniels pornószínésznőt, aki azt állítja, hogy 2006-ban a kaliforniai Tahoe-tónál található egyik szállodában szexuális kapcsolatot létesített Trumppal, amikor a későbbi elnök egy golfversenyen vett részt. Aztán tíz évvel később az elnökválasztási kampány idején 130 ezer dollárt kapott Trump akkori ügyvédjétől, Michael Cohentől azért, hogy hallgasson a történtekről.

Az ügyészség szerint Trumpék a kampányra szánt pénzekből fizették le Danielst, majd a könyvelés meghamisításával próbálták meg elfedni a csalást, ezzel pedig megsértették az adószabályokat, valamint a választásra vonatkozó törvényeket is – amiért akár börtönbüntetés is járhat.

Az április 22-én kezdődött és a tervek szerint hat hétig tartó büntetőper során a pornószínésznőt két napon keresztül faggatták az ügyészek és a védelem, cikkünkben a legfontosabb állításokat foglaljuk össze.

Az izraeli hadsereg szórólapokon szólította fel Rafah lakosságát az evakuációra

Izrael szombaton felszólította a Dél-Gázában fekvő Rafah több részének palesztin lakosságát, hogy kezdjék meg az evakuációt, és induljanak el az al-Mawasi felé az úgynevezett kibővített humanitárius területre, és ott várjanak az izreali katonaság további instrukcióira, amelyeket a Rafah elleni szárazföldi támadás tervei alapján adnak ki.

Az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésben a katonai szóvivő arra is felszólította a Gázai övezet északi részén található Jabalia térségben és az enklávé 11 másik negyedében lakókat és lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket, hogy azonnal menjenek el Gáza városától nyugatra fekvő terüeltekre.

A palesztin egészségügyi minisztérium közlése szerint legalább 37 palesztin meghalt az enklávé területén, köztük Rafahban lezajlott éjszakai légicsapásokban.

Az Izrael és a Hamász között zajló háború szétszakítja az amerikai egyetemeket is

Több évnyi előadás, szeminárium, beadandó és vizsga után az egyetemisták jelentős része számára az ünnepélyes diplomaátadó jelenti a fénypontot, amely nem csak a tanulmányaik végét jelzi, de azt is, hogy végérvényesen átlépnek a „tényleges” felnőtt létbe. Még készül egy-egy utolsó fotó a csoporttársakkal, még vetnek egy pillantást az évekig az otthont jelentő campus épületeire, aztán továbbállnak.

A New York-i Columbia Egyetem végzősei azonban idén kénytelenek lesznek lemondani a több ezer embert megmozgató nagyszabású ceremóniáról, az intézményben ugyanis biztonsági okokból elmarad a központi diplomaosztó. Az ok: az egyetem rektora szerint az Izrael és a Hamász közötti háború olyan feszültséget szított a hallgatók között, hogy nem lehet biztonságosan megtartani az ünnepséget. Az intézményben már rendőröket is bevetettek, hogy a tiltakozó diákokat eltávolítsák.

Melissa Bender / NurPhoto / AFP Tüntetők a Columbia Egyetem kampuszának kerítésénél New Yorkban, 2024. április 30-án.

Öten meghaltak ukrán támadásokban az orosz határ mentén

Öt ember életét vesztette és kilenc megsebesült Ukrajna drón- és tüzérségi csapásaiban, amelyek az orosz határ menti belgorodi és kurszki régiót, valamint a megszállt Donyeck városát érték, közölték helyi tisztségviselők szombaton.

Gyenyisz Pusilin, a megszállt kelet-ukrajnai Donyeck megye Oroszország által beiktatott vezetője a Telegramon közzétett nyilatkozatában közölte, hogy három civil meghalt és további nyolc megsebesült, amikor egy ukrán rakéta csapódott be egy étterembe Donyeckben.

Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója a Telegramon közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült, miután egy ukrán drón egy parkoló teherautóba csapódott egy határ menti faluban.

„Azért kellett meghalnia, mert rossz csapatnak drukkolt” – egyre gyakoribbak a tragédiák a görög futballban

Alkisz Kabanoszt két éve fényes nappal verték agyon foci drukkerek Thesszalonikiben, mert másik csapatnak drukkol. A görög futballban egyre gyakoribbak a hasonló tragédiák, emiatt nemrég hónapokra lezárták a stadionokat a nézők előtt.

The post „Azért kellett meghalnia, mert rossz csapatnak drukkolt” – egyre gyakoribbak a tragédiák a görög futballban first appeared on 24.hu.

Orosz védelmi minisztérium: Oroszország öt falut foglalt el Harkiv régióban

Az orosz erők öt határ menti falut foglaltak el pénteken indított offenzívájuk során Harkiv régióban – közölte az orosz védelmi minisztérium szombaton.

A minisztérium tájékoztatása szerint az orosz erők elfoglalták Pletyenyivka, Ohirceve, Boriszivka, Pilna és Sztrilecsa hátárhoz közel lévő falvakat. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint az orosz csapatok elfoglalták a délebbre fekvő Donyeck régióban lévő Keramikot is.

Ukrán tisztségviselők pénteken közölték, hogy Oroszország újabb offenzívát indított Harkiv régió ellen. Oroszország szombaton is folytatta támadásait Harkiv térségében, és megpróbált továbbnyomulni – közölte Oleh Szinyehubov, Harkiv kormányzója.

Júniusban érkezhetnek az első F16-osok Ukrajnába

Kijev várhatóan június-júliusban kapja meg első F-16-os vadászrepülőgépeket a nyugati szövetségeseitől – idéz egy magas rangú ukrán katonai forrást a reuters.com.

Ukrajna már többször is kérte a Kijev mellett elkötelezett országoktól, hogy segítsék az oroszokkal szemben vívott háborújukat amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülőgépek átadásával. A katonai forrás csak a közeli szállításról árult el információt, azt nem közölte, hogy melyik ország szállítja majd a repülőgépeket.

Eddig Dánia, Hollandia, Norvégia és Belgium jelezte, hogy kész F-16-osokat küldeni Ukrajnába – emlékeztet a reuters.com.

Mitől más a legutóbbi merényletkísérlet Zelenszkij ellen?

Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) május 7-én hozta nyilvánosságra, hogy megakadályoztak egy Volodimir Zelenszkij – és más magas rangú ukrán tisztviselők – elleni merényletkísérletet. Az eset kapcsán letartóztattak két ukrán ezredest hazaárulás gyanúja miatt – egyiküket terrorcselekmény előkészítésével is vádolják. A közlemény szerint az orosz titkosszolgálat áll az összeesküvés mögött, a két ezredes az orosz állambiztonság, az FSZB ügynökei, akiknek az volt a feladatuk, hogy mindig aktuális információjuk legyen Zelenszkij hollétéről, valamint szervezzenek be a biztonsági személyzetből olyan tagokat, akik segítenek túszul ejteni, majd megölni az ukrán elnököt.

A letartóztatott ezredeseket még az orosz invázió 2022. februári kezdete előtt szervezték be, és egy orosz ügynökhálózat tagjaiként tevékenykedtek. Az összeesküvők célpontja volt Zelenszkijen kívül a katonai hírszerzés (GRU) vezetője, Kirilo Budanov és az SZBU főnöke, Vaszil Maljuk is – tette hozzá az ukrán hatóság.

A terv kiötlői egy besúgótól akartak információt szerezni a GRU vezetőjének hollétéről, hogy aztán a konvojára előbb rakétákkal támadjanak, majd a helyszínről menekülőkre drónokkal, később ismét rakétával, hogy megsemmisítsék a drónok nyomait. Az egyik letartóztatott tiszt korábban robbanóanyaggal ellátott drónokat, gyalogsági aknákat, rakétavetőhöz szükséges lőszert kapott – közölte az SZBU. Egy előre megbeszélt helyen hagyták neki a Kijevet Odesszával összekötő autópálya mentén. Az ezredesnek a fegyvereket át kellett volna adnia egy későbbi időpontban másoknak, akik a merénylet végrehajtásáért feleltek volna.

USA: Izrael a nemzetközi jog megsértésével használhatott amerikai fegyvereket

Az Egyesült Államok szerint Izrael egyes esetekben a nemzetközi humanitárius jog megsértésével használhatott Amerikából szállított fegyvereket a gázai háború során – egyebek mellett ezt tartalmazza az a kormányzati jelentés, amely a Fehér Ház megrendelésére készült, és azt vizsgálja, hogy ebben az évben hat ország – köztük Izrael – miként használta fel az Egyesült Államok által felajánlott és leszállított hadifelszereléseket – írja a bbc.com.

Noha a jelentés egyértelműen elítél néhány gázai hadműveletet, nem mondja ki egyértelműen, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) tevékenysége bizonyíthatóan megsértette volna a nemzetközi jogot. Mint írják, Izraelnek „rendkívüli katonai kihívással” kell szembenéznie, amikor a Hamász ellen küzd Gázában. Megjegyzik: mivel a Hamász „polgári infrastruktúrát katonai célokra, civileket pedig emberi pajzsként használ”, gyakran nehéz megkülönböztetni ezeket a legitim célpontoktól egy aktív háborús övezetben.

Ugyanakkor a jelentés úgy fogalmaz: Izrael jelentős mértékben támaszkodik az Egyesült Államokban gyártott fegyverekre, és ezeket valószínűleg „olyan esetekben is bevetették, amelyek nem egyeztethetők össze a nemzetközi humanitárius joggal vagy a polgári károk enyhítésére vonatkozó bevált gyakorlatokkal.”

Újabb légvédelmi rakétákat küld az USA Ukrajnának

Az Egyesült Államok 400 millió dollár (mintegy 170 milliárd forint) értékű újabb fegyverszállítmányt és katonai felszerelést küld az ukrán hadsereg számára, közvetlenül a hadszíntérre. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint sürgősen szükséges katonai képességekről van szó, amelyek az amerikai hadsereg készleteiből jutnak el rövid időn belül az ukrajnai harctérre. A biztonsági segítségnyújtás keretében Patriot-rendszerekben használatos rakéták, Stinger légvédelmi rakéták is szerepelnek. Ezek mellett 105 és 155 milliméteres tüzérségi lövedékek, precíziós, romboló- és kézifegyver-lőszerek, páncélozott csapatszállító járművek, járőrhajók és különböző pótalkatrészek is eljutnak Ukrajnába.

John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs vezetője pénteken „tekintélyesnek” nevezte az újabb katonai csomagot a benne szereplő fegyverrendszerek sokfélesége miatt. Az illetékes washingtoni idő szerint péntek délután egy sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az április végén bejelentett, 1 milliárd dollárról szóló katonai segélycsomag egyes elemei már eljutottak az ukrajnai harctérre, és ukrán katonák kezébe.

Elmondása szerint Lloyd Austin védelmi miniszter azon dolgozik, hogy a többi katonai eszköz is a lehető leggyorsabban eljusson rendeltetési helyére, valamint a védelmi tárca azon van, hogy a most bejelentett csomag is minél előbb hozzáférhetővé váljon az ukrán hadsereg számára, amely fontos a Donbasz régiót érintő, valamint Harkiv környékét is elért orosz offenzívával szembeni védekezéshez.