Best WordPress Hosting
 

A grúz kormányfő szerint Várhelyi megfenyegette őt az ügynöktörvény miatt

Irakli Kobahidze georgiai (grúz) kormányfő csütörtökön közölte, hogy a „külföldi ügynökökről” szóló törvényről folytatott beszélgetés során egy uniós biztos a Robert Fico szlovák miniszterelnök elleni merénylet példájával fenyegette meg.

Várhelyi Olivér az MTI által szemlézett közleményében azt írta, szomszédságért és bővítésért felelős biztosként Georgia (Grúzia) jelenlegi politikai helyzetét tekintve jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az ország politikai vezetését eltántorítsa a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény elfogadásától. A törvény elfogadása ugyanis alááshatja Georgia uniós útját. Kiemelte: a georgiai társadalom erős EU-párti érzelmeinek ismeretében a telefonbeszélgetés során úgy érezte, fel kell hívnia a miniszterelnök figyelmét annak fontosságára, hogy ne szítsák tovább az amúgy is törékeny helyzetet a törvény elfogadásával, mely további megosztottsághoz és esetlegesen ellenőrizetlen helyzetekhez vezethet Tbiliszi utcáin.

Ezzel kapcsolatban a legutóbbi, Szlovákiában történt tragikus esemény példaként és utalásként hangzott el arra vonatkozóan, hogy hová vezethet egy ilyen nagyfokú polarizáció még Európában is

Letartóztatták az orosz vezérkari főnökhelyettest, a vád: 144 millió forintnyi kenőpénz

Előzetes letartóztatásba helyezte Vagyim Samarin altábornagyot, a fegyveres erők híradástechnikai főcsoportfőnökségének vezetőjét, a vezérkari főnök helyettesét különösen nagy értékű vesztegetés elfogadása miatt a 235. helyőrségi katonai bíróság.

A bíróság szerdán döntött a két hónapos előzetes letartóztatásról – közölte csütörtökön az orosz sajtó. Ha bűnösnek találják, a tábornokot nyolctól tizenöt évig terjedő szabadságvesztésre, és akár a vesztegetés összege százszorosának megfizetésére ítélhetik.

Szvetlana Petrenko, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője közölte: Samarint azzal vádolják, hogy a 2016 áprilisától 2023 októberéig tartó időszakban 36 millió rubel (mintegy 144 millió forint) kenőpénzt fogadott el Alekszej Viszokovtól, a permi Telta telefongyár vezérigazgatójától és a vállalat főkönyvelőjétől, Jelena Grisinától, a katonai megrendelések növelése fejében. Az ügyben Viszokovot és Grisinát is őrizetbe vették.

VSquare: Orbánék nemcsak kínai rendőrök, hanem megfigyelő kamerák telepítését is engedik Pekingnek

Nem nyilvános megállapodás született a magyar és a kínai vezetés között, hogy fejlett AI-val, például arcfelismerő szoftverrel ellátott térfigyelő kamerákat is telepíthetnek Magyarországra, írta csütörtöki hírlevelében a VSquare.

A lap forrásai szerint a megállapodás Orbán Viktor és Hszi Csin-ping kínai elnök találkozóján született meg, ahol arról is döntöttek, hogy kínai rendőrök járőrözhetnek majd Magyarországon, és így könnyen eljuthatnak titkos küldetésekkel akár más uniós országbeli célpontokhoz is.

A V-Square az értesüléssel kapcsolatban hiába kereste a magyar kormányzatot, nem kapott hivatalos választ.

Mostantól július 11. a srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapja

Az ENSZ Közgyűlése csütörtökön megszavazta az 1995-ös srebrenicai népirtás nemzetközi emléknapját, amelyet ezentúl minden évben július 11-én fognak megtartani, írja az MTI. „Az elmélkedés és emlékezet napjáról” szóló határozattervezetet nagyrészt Németország és Ruanda dolgozta ki.

Kezdeményezésünk célja tiszteletben tartani az áldozatok emlékét és a túlélőket segíteni, akik továbbra is kénytelenek együttélni azon vészterhes idők sebeivel

– mondta Antje Leendertse német ENSZ-nagykövet. A határozat kivétel nélkül elítéli a srebrenicai népirtás mindenféle tagadását; azt történelmi tényként kezeli. Ezen felül elítéli azokat is, akik „a nemzetközi bíróságok által háborús bűncselekményekért, emberiesség elleni bűnökért és népirtásért elítélteket” dicsőítenek.

Határincidens kiprovokálásával vádolja Észtország Oroszországot

Kaja Kallas észt miniszterelnök határincidens kiprovokálásával vádolta meg Oroszországot, miután csütörtökre virradó éjszaka orosz határőrök az észt fél által elhelyezett világító bójákat távolítottak el a két ország határát képező Narva folyóról.

Tallinn szerint Moszkva csak a 2022 februárjában kezdődött ukrajnai háború óta kifogásolja az úszó irányfények elhelyezését, amelyek célja, hogy megakadályozzák a hajók eltévedését az idegen vizeken.

Idén Oroszország közölte, hogy kifogásolja a tervezett világító bóják mintegy felének elhelyezését, olvasható az észt határőrök közleményében.

Százezres tömeg özönlött az utcákra a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi temetésén

Szülővárosában, Meshedben eltemették csütörtökön a helikopterbalesetben elhunyt Ebrahim Raiszi iráni elnököt.

A nap folyamán emberek százezrei özönlötték el az ország északkeleti felében található Meshed utcáit, hogy leróják tiszteletüket az elhunyt elnök előtt. Az IRNA állami hírügynökség jelentése szerint hárommillióan vettek részt a temetésen, független becslés nem áll rendelkezésre.

A koporsót egy teherautóval szállították a meshedi Reza imám mauzóleumába, a síita ország legfontosabb kegyhelyére. Ezrek tartották a magasba Raiszi képmásait és a temetéseken hagyományos fehér virágokat. A mauzóleumot és az utcákat is az elnök portréi, fekete zászlók és síita jelképek díszítették.

Agy- és, koponyasérülést is szenvedtek a turbulenciába került szingapúri repülő utasai

Koponya-, agy-, illetve gerincsérülést szenvedtek a heves turbulencia miatt Thaiföldön kényszerleszállást végrehajtó szingapúri repülőgép utasai, közölte csütörtökön a bangkoki kórház igazgatója.

A Singapore Airlines gépén tartózkodók közül húsz embert még mindig a thaiföldi főváros kórházának intenzív osztályán ápolnak. A Boing 777-300ER típusú repülőgép kedden kényszerleszállást hajtott végre Bangkokban, miután heves és váratlan légörvénybe került Mianmar felett.

Az átéltek rémséges hatással voltak a London-Szingapúr között közlekedő SQ321-es járat 211 utasára és a 18 fős legénységre, jelentette az AFP Bangkokból az utasokra hivatkozva.

Több mint 160 bányász rekedt a mélyben orosz ágyúzások miatt

Az orosz hadsereg ágyúzásai miatt leállt a berendezések működése a kelet-ukrajnai Donyeck megye egyik bányájában, aminek következtében több mint 160 bányász rekedt a mélyben, hozta nyilvánosságra az ukrán energetikai minisztérium csütörtökön a Telegramon.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy előző nap az orosz ágyúzások miatt megszakadt a donyecki régió egyik bányájának áramellátása. Akkor 25 bányász rekedt a föld alatt, de őket már a felszínre hozták.

Andrij Juszov, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban elmondta, hogy tudomásuk szerint Harkiv és a vele szomszédos Szumi megye elleni támadásokra az orosz hadsereg egy több mint ötvenezres csoportot vont össze. A harkivi régióban zajló harcokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy

Kizárta az AfD-t az Identitás és Demokrácia

Egy botrányt követően izárták az Európai Parlament Identitás és Demokrácia képviselőcsoportjából a német szélsőjobboldali pártot, az Alternatíva Németországért (AfD) pártot, írja a Politico.

Maximilian Krah, az AfD EP-listavezetője egy interjújában beszélt arról nemrég, hogy szerinte a náci SS nem minden tagja volt bűnöző. „Soha nem fogom azt mondani, hogy minden ember, aki valaha SS-egyenruhát viselt, automatikusan bűnöző lett volna” – fogalmazott az AfD politikusa, aki végül lemondott, és bejelentette, hogy a továbbiakban nem vesz részt az AfD kampányrendezvényein, és távozik a párt szövetségi végrehajtó bizottságából.

The post Kizárta az AfD-t az Identitás és Demokrácia first appeared on 24.hu.

Putyin visszavág: engedélyezte a lefoglalt orosz vagyonok amerikai vagyonból való kárpótlását

Feljogosította az orosz bíróságokat Vlagyimir Putyin orosz elnök arra, hogy Oroszországban lévő amerikai vagyontárgyakat az orosz kintlévőségek amerikai lefoglalásából eredő károk kompenzálására használhassák fel.

Az erre vonatkozó rendelet, amelyet csütörtökön tettek közzé, az Egyesült Államok, az amerikai cégek és állampolgárok orosz területen található ingó és ingatlan vagyonára, az általuk birtokolt értékpapírokra, az orosz cégek alaptőkéjében való részesedésükre, valamint az Egyesült Államok és amerikaiak egyéb oroszországi tulajdonjogára vonatkozik.

A külföldi befektetések ellenőrzésével foglalkozó kormánybizottság megküldheti a bíróságnak azoknak az amerikai vagyontárgyaknak a listáját, amelyek „az arányosság elvének szem előtt tartásával felhasználhatók” az Egyesült Államokban lévő orosz vagyon, beleértve a jegybank vagyonának lefoglalásából eredő károk megtérítésére. (MTI)

Az RMDSZ-elnök beismerte, Orbán „kevert fajú” beszéde miatt nyomták ki őket a román koalícióból

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor egy kampányrendezvényen elismerte, hogy Orbán Viktor tusványosi rasszista felhangú kijelentése nyomán zárták ki a román kormánykoalícióból a pártot, írta a Transtelex.

Kelemen azt is bevallotta, hogy a koalíciós partnerek, különösen Klaus Iohannis román elnök, elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy ő nem határolódott el a kijelentéstől.

Orbán beszédének 2022-ben Európa-szerte komoly visszhangja lett, és a román–magyar viszony is megromlott egy időre miatta. Orbán arról elmélkedett, hogy a Kárpát-medencében élő népek nem kevert fajúak, hanem a saját európai otthonukban élő népeknek a keverékei.

Tizenöt csapást mértek az oroszok Harkivra, legalább heten meghaltak

Az eddigi információk szerint hét ember vesztette életét, és 16 sérült meg Harkivban csütörtökön, miután az orosz erők legalább 15 csapást mértek Sz-300-as és Sz-400 légvédelmi rakétákkal az ország második legnagyobb városára, hozták nyilvánosságra helyi hatóságok.

Oleh Szinyehubov, a megye kormányzója közölte a Telegramon, hogy az orosz hadsereg civil, főként közlekedési infrastruktúrát támadott az ország keleti felén fekvő Harkivban, találat ért egyebek mellett egy könyvnyomdát is, amelyben hatalmas tűz ütött ki. A megyei ügyész később pontosította, hogy a nyomdát két orosz rakéta találta el, a támadás pillanatában több mint ötven ember tartózkodott a helyiségben, közülük hatan meghaltak, és 16-an sérüléseket szenvedtek.

A nagyvárosban még zajlik a romok eltakarítása, az előzetes információk szerint két ember lehet a romok alatt.

Élőben az Európai Parlament csúcsjelöltjeinek vitájáról

Cikkünk folyamatosan frissül. 

Az Európai Parlament öt nagy pártcsaládjának csúcsjelöltjei vesznek részt Brüsszelben azon a vitán, amelyet az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége az Európai Parlament támogatásával szervezett. Ezen a csúcsjelölti vitán azok az EP-képviselők vitáznak, akiket a pártcsaládjuk az Európai Bizottság vezetésére jelölt. A Spitzenkandidaten, vagyis csúcsjelölti rendszer egy olyan koncepció, amelyet az Európai Parlament talált ki arra, hogy átláthatóbbá tegye a bizottság elnökének kiválasztását. Hivatalosan a kiválasztásban csak a tagállamok vezetőinek van szava, de az EP a saját demokratikus felhatalmazására hivatkozva úgy döntött, hogy minden frakció jelöl egy csúcsjelöltet, és a parlament azt a jelöltet szánja az Európai Bizottság élére, akinek a pártcsaládja a legtöbb mandátumot szerezte az európai parlamenti választásokon.

Ez a rendszer eddig egyszer működöt, Jean-Claude Juncker megválasztásánál, de 2019-ben már nem sikerült újrázni. Akkor a legtöbb mandátumot szerző pártcsalád, az Európai Néppárt Manfred Webert javasolta csúcsjelöltnek, de a miniszterelnökök Ursula von der Leyent választották helyette. Ezúttal viszont Ursula von der Leyen a Néppárt csúcsjelöltje.

A budapesti CEU-ra jön Tusk igazságügy-minisztere elmondani, hogy építik vissza a jogállamot

A CEU Demokrácia Intézet meghívására Budapestre látogat Adam Bodnar lengyel igazságügyi miniszter.

A Donald Tusk kormányában fontos szerepet játszó Bodnar, aki korábban Lengyelország emberi jogi biztosa volt, hétfőn arról tart majd előadást, hogy országában milyen jogi és politikai kihívásokkal kell szembenézni „a jogállamiság újjáépítésében”.

A CEU Demokrácia Intézet hétfőn indítja el  a Jogállamisági Klinika névre keresztelt új kezdeményezését, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy Európában védje a demokratikus berendezkedést.

Állítása szerint úgy lőtt a merénylő, hogy ne veszélyeztesse Fico életét

Nem akarta megölni a szlovák kormányfőt, felkészült a támadásra és bocsánatot kér Robert Ficótól – közölte vallomásában a hatóságokkal a TA3 szlovák televízióban csütörtökön nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a férfi, aki a múlt héten többször rálőtt Robert Ficóra, és életveszélyesen megsebesítette.

A szlovák televízió a 71 éves Juraj Cintula előzetes letartóztatásba helyezésről szóló határozat alapján számolt be a merénylet után azonnal őrizetbe vett gyanúsított vallomásáról.

A férfi múlt szerdán lőtt rá ötször a szlovák miniszterelnökre Nyitrabányán. A merénylő akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat, ha gyilkossági kísérlet és terrorcselekmény miatt elítélik.

Hat hónap után megállapodtak a holland pártok a kormánykoalícióról, már csak vezetőjük nincs

Együtt írjuk a történelmet, Hollandia felett újra kisüt a nap

– közölte múlt szerdán Geert Wilders azzal kapcsolatban, hogy csaknem hat hónap után sikerült megegyeznie a választást megnyerő migráció- és iszlámellenes Szabadságpártjának (PVV) Mark Rutte jelenlegi ügyvezető kormányfő Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) pártjával, a centrista Új Szociális Szerződéssel (NSC), valamint a populista Gazdák és Polgárok Mozgalmával (BBB). Az elmúlt évtizedek legjobboldalibb kormánykoalíciója jött létre így Hollandiában.

Még Wilderst is meglepte, hogy megnyerték a novemberi választást, bár csak relatív többséget szereztek:

A legújabb generációs Gripen beszerzéséről tárgyal a magyar kormány

Gripen E vadászbombázók beszerzéséről tárgyal a magyar kormány a svéd SAAB hadiipari konszernnel – értesült a Janes.

Magyarország jelenleg 14 Gripen C vadászbombázót lízingel, illetve nemrég még 4 újabb repülőgép beszerzését jelentette be a magyar kormány. A Portfolio szemléje szerint a hazai vezetés fejlesztene, legközelebb már a legújabb, Gripen E típusváltozatból vásárolnának be a Magyar Honvédség számára.

Konkrét darabszámról, árakról, felszereltségről még nincs információ, az ügylet még tárgyalási szakaszban van.

Az izraeli hadsereg fegyvereket talált a rafahi temetőben

Egy kelet-rafahi temetőben az izraeli csapatok rakétakilövőket és számos fegyvert találtak – írja a Jerusalem Post.

A lap közben arról is ír, hogy egy izraeli katona súlyosan megsebesült a Gázai övezet északi részén folyó ütközetben.

The post Az izraeli hadsereg fegyvereket talált a rafahi temetőben first appeared on 24.hu.

A hatóságok szerint 12 palesztin meghalt a kétnapos izraeli rajtaütésben Ciszjordánia városában

Legalább 12 palesztin meghalt egy kétnapos izraeli rajtaütésben a megszállt ciszjordániai Dzsenin városában – közölték az egészségügyi hatóságok és az Agence France-Presse (AFP) tudósítója csütörtökön.

Az izraeli csapatok csütörtök hajnalban kivonultak a városból – közölte az AFP tudósítója, miután razziákat hajtottak végre a város menekülttáborában. Ezek során tűzharc kerekedett a városközpont egyik közeli negyedében.

A rámalláhi palesztin egészségügyi minisztérium közölte, hogy az izraeli erők 12 embert, köztük négy gyereket megöltek, és 25-öt megsebesítettek a kedd reggel kezdődött harcok során.

Összeomláshoz közelednek a humanitárius műveletek Gázában

Összeomláshoz közelednek a humanitárius műveletek Gázában – állítja a Világélelmezési Program.

A gázai humanitárius válság ismét súlyosbodni fog, mivel a palesztin területre irányuló segély- és üzemanyag-szállítások lassulnak Izrael két hete tartó szárazföldi offenzívája miatt a déli Rafah városában – írja a The Guardian.

Az ENSZ az ellátás hiánya és a bizonytalanság miatt felfüggesztette az élelmiszerosztást Rafahban – közölte a világszervezet kedden késő este, és az Egyesült Államok által finanszírozott új úszómólóról is leállították a szállítást, miután a kétségbeesett emberek lefoglalták a kirakodott szállítmány nagy részét.