Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: határon túli magyarok

Ketyeg az óra a határon túli magyaroknak az EP-választás előtt

Közzétette szerző

Még négy napig, május 15-éig kérhetik regisztrációjukat a június 9-ei európai parlamenti választásra a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok – emlékeztet az MTI.

A hatályos rendelkezések szerint az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, és Magyarországon, illetve az Európai Unió területén kívül élő magyar állampolgár szavazhat levélben, aki a regisztrációs kérelmét május 15-én 16 óráig benyújtja. Az EP magyar tagjainak választásán ugyanis a 7,68 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár mellett választójoguk van az EU más tagállamainak magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező választópolgárainak is (amennyiben magyar listára kívánnak szavazni). Valamint szavazhatnak azok a nagykorú magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az unió más tagállamában nincs lakcímük.

A romániai és szlovákiai magyarok tehát levélben nem voksolhatnak a magyar EP-választáson, de ha rendelkeznek magyarországi tartózkodási hellyel kérhetik felvételüket a hazai névjegyzékbe.

PostPin It!

Magyar Péter: Orbán Viktornak ideje nyugdíjba mennie

Közzétette szerző

Azt látom, a határon túli magyaroknak is kezd elegük lenni – mondta a Napunknak nevű szlovákiai lapnak Magyar Péter. A politikus beszélt arról is, hogy a határon túli támogatások keretében nem szórna ki százmilliárdokat felesleges beruházásokra, és szívesen megbeszélné a szlovákokkal a Beneš-dekrétumok ügyét.

Magyar kifejtette azt is, hogy szerinte nem szégyen hasonulni a fiatal Orbán Viktorhoz, mégha túlzásnak is tartja, hogy vele kapcsolatban ez felmerül. Megjegyezte, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök „egy demokratikus hős” volt ’89-, persze az már más kérdés, hogy hova jutott később.

A Tisza Párt európai parlamenti listájának vezetője szerint Orbán egy tehetséges politikus volt.

PostPin It!

„Mit csináljak, hova menjek kérni?” – négy ukrajnai asszony a magyar bürokrácia útvesztőiben

Közzétette szerző

Hiába hosszabbították meg immár kétszer is az orosz-ukrán háború elől menekülő menedékesek itt tartózkodását lehetővé tevő igazolást, a lejárt plasztikkártyák helyett adott papír alapú hatósági bizonyítványokat nem mindenhol fogadják el – panaszolta több olvasónk az elmúlt hetekben. A menedékesek tapasztalata alapján a probléma tömegeket érinthet. A Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa szerint mindez azt mutatja: az állam két év alatt nem volt képes arra, hogy a saját intézményeit és azok munkatársait megfelelően tájékoztassa az ukrán menedékesek jogairól.

Bár Orbán Viktor miniszterelnök idén februárban is „a legnagyobb humanitárius akciónak” nevezte az ukrajnai menedékkérők befogadását Magyarországra, riportunkban most négy asszony történetén keresztül mutatjuk be, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük hazánkban a háború elöl menekülőknek az egészségügy, az oktatás, a munkavállalás, de még a lakhatás területén is.

Az állampolgár

PostPin It!

Vadai Ágnes kérdéssel provokált

Közzétette szerző

Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára úgy ítélte meg, hogy Vadai Ágnes (DK) „provokatív és feszültségkeltő kérdése” „csak éket ver magyar és magyar közé”. Az ellenzéki politikus Lázár Jánost azt követően kérdezte, hogy a Szabad Magyar Szó megkeresésére a MÁV sajtóosztálya közölte, 2024 március elsejétől

magyar igazolvánnyal korlátlan, díjmentes utazásra lesz lehetőség a helyközi közösségi közlekedésben Magyarországon.

A tarifareform előtt a zöld könyv évi 4 utazást tett lehetővé Magyarországon belül, 90 százalékos kedvezménnyel. A jövőben a helyjegyköteles vonatok helyjegy váltásával, a kijelölt országos buszjáratok pedig kiegészítőjegy váltásával vehetőek igénybe, tették hozzá.

PostPin It!

Gyorsabban fogynak a magyar diákok idehaza, mint a határon túl

Közzétette szerző

Magyarországon jelentősen csökken a közoktatásban tanulók száma, aminek csak az egyik oka demográfiai. Ebbe az irányba hatott a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentése, és nem segítettek a gyakori oktatási átszervezések sem. Míg az általános iskolákban nem meglepő módon a lakosságfogyásnak megfelelő itthon a visszaesés, a középfokú oktatásban a diákok száma mellett az oktatásban eltöltött idő is csökken, vagyis egyre többen hullanak ki az iskolarendszerből érdemi képzettség nélkül.

Bár a viszonyok eltérőek, érdemes ezt összevetni azzal, hogy a szomszédos országokban élő magyar közösségek magyar tanítási nyelvű iskolába járó gyermekeinek száma kevésbé csökkent. Ezekben az országokban fejlődik a magyar nyelvű középfokú oktatás is, pedig korábban sokszor az jelentett kihívást e közösségek számára, hogy kevesen választják az alap után a középfokú képzésben is az anyanyelvet.

A magyarországi középiskolások száma a 2010/2011-es tanévben még 87 százaléka volt az általános iskolásokénak, ez 2019/2020-ra 69 százalékra csökkent. Eközben a határon túli magyar iskoláknál ez 38-ról 32 százalékra módosult, azaz arányaiban lassabban csökkent. Felmerülhet a kérdés, hogy esetleg Magyarországról járnak-e már át diákok Szlovákia és Románia magyar iskoláiba, de ilyen adatokat nem sikerült az említett országoktól szerezni – a mindennapi tapasztalatok alapján érzékelhető számban valószínűleg csak Ausztriára korlátozódik ez a jelenség. (Az alábbi grafikonon Magyarország nevére kattintva eltüntethetők a magyar adatok, így könnyebben kivehetővé válik a többi érték.)

PostPin It!

Markó Béla: Orbán beszéde nem használt a határon túliaknak

Közzétette szerző

Markó Béla a Klubrádióban Orbán Viktor tusnádfürdői szerepléséről azt mondta, az erdélyi magyaroknak sokat árthat, ha rossz a viszony Magyarország és Románia között, ha a magyar miniszterelnök a román politika fricskázásával kezdi beszédét. Az RMDSZ egykori elnöke abban bízott, hogy a két kormányfő előző napi találkozójá után javul a viszony, párbeszéd kezdődik. A megbeszélést ugyan egy gyönyörű barátság kezdeteként jellemezte a magyar kormányfő, ám másnapi beszédéből már egyfajta lesajnálás sugárzott.

Ez sok magyar politikust jellemez, ha a szomszédos országokról beszélnek, ám ez nem használ a párbeszédnek, az erdélyi magyaroknak, akiknek csak a „virtuális világuk” van Magyarországon, ami érződött abból is, amikor egy táborlakó arról érdeklődött, mikor jön Tusványosra Donald Trump. Markó Béla leginkább azt furcsállotta, hogy

a kormányfő semmit nem mondott arról, milyen módon rendezné a környező országokban élő magyar közösségek helyzetét,

PostPin It!

Magyarok Kárpátalján: politikai skizofréniában, apadó jogokkal

Közzétette szerző

Július elsején életbe lépett az új ukrán nemzetiségi törvény, ezt nem befolyásolta, hogy a Velencei Bizottság is több változtatási javaslatot tett a kisebbségi jogok védelmében. Csak a jövő dönti el, hogy ezekből utólag esetleg beépítenek-e néhányat. Kisebb gesztusok elképzelhetőek, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján érdemi változásokra nem nagyon érdemes számítani.

A nemzeti kisebbségekről tavaly decemberben elfogadott kerettörvény legfőbb problémája, hogy az elmúlt évek jogszűkítései után nem hoz előrelépést, elvesz szerzett jogokat, és nem nyújt megfelelő garanciákat, kitéve a kisebbségi közösségeket a többségi politikának és a háborúban szintet lépő ukrajnai nemzetiesítésnek. Önmagában inkább szimbolikus jelentőségű: szintetizálja az elmúlt évek több, a nemzetiségeket érintő más jogszabály rendelkezéseit, melyek már számos jogszűkítést törvényerőre emeltek.

Az ukrán politikum ennek ellenére a nemzetközi és európai normáknak való megfelelésről beszél, az elfogadott nemzetiségi programnak a multikultit idéző “Egység a sokféleségben” nevet adták.

PostPin It!

Megkérdeztük az RTL-t, mi lesz a kocsmai szurkolásokkal, a net nélküliekkel és a határon túliakkal, miután a BL-meccsek többsége áttelepül az RTL+ streamingplatformra

Közzétette szerző

Most, hogy beigazolódott, hogy 2024 őszétől elsősorban az előfizetéses alapú RTL+ internetes platformon lesznek láthatók az UEFA Bajnokok Ligája (BL) labdarúgó meccsei az M4 Sport helyett, számos kérdés vetődik fel azzal kapcsolatban, mi lesz például azokkal, akik a határon túlról néznék a meccseket, vagy nincs stabil internetük vagy okostévéjük, illetve mit kell tenniük azoknak a nyilvános helyeknek, például puboknak, amelyek szeretnék kivetíteni a meccset. Mutatjuk az RTL Magyarország válaszait.

PostPin It!