Archívum címkék: Nagyvilág

Az orosz birodalmi törekvések legyőzéséhez Európa hosszú távú újrafegyverkezésére van szükség – mondta egy interjúban Lengyelország külügyminisztere. Radosław Sikorski emellett az uniós szankciók és egy 5000 fős uniós gépesített dandár többségi megszavazására szólított fel, és kijelentette, hogy Lengyelország hajlandó támogatni egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő programot, amely ösztönözné az ukrán katonaszökevények visszatérését hazájukba.

A Guardiannek adott interjújában Sikorski elmondta, hogy Lengyelország támogatja Ukrajna jogát arra, hogy csapást mérjen Oroszországon belüli katonai célpontokra, és azzal érvelt, hogy a Nyugatnak fel kell hagynia azzal, hogy folyamatosan korlátozza magát abban, hogy mit tesz Ukrajna támogatására. Mint ismeretes, Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kitart amellett, hogy Ukrajna ne használjon amerikai fegyvereket orosz területen.

Sikorsi éppen egy berlini találkozóról érkezett, amelyen Franciaország és Németország külügyminisztereivel találkozott az úgynevezett weimari háromszög keretében, amely csoportosulás ma az EU új politikai erőközpontjának számít. Mint elmondta, Oroszország főként apró, pirruszi győzelmeket aratott, a weimari csoport pedig támogatja, hogy pótolják a hidegháború végén kialakult nagy hiányosságokat az EU védelmi képességeiben.

„Egy tűzszünet ma számunkra nagyon veszélyes” – szögezte le az ukrán elnök a kazah, kirgiz és üzbég tömegtájékoztatási szerveknek adott interjújában, amelyet az Orda.kz kazah portál hozott nyilvánosságra. Zelenszkij szerint az orosz erők a pozícióik megerősítésére használnának ki egy tűzszünetet, ezért egy ilyen megállapodásnak csak akkor lenne értelme, ha a csapatok a határvonalakon tartózkodnának.

Korábban Emmanuel Macron francia elnök állt elő azzal a kezdeményezéssel, hogy a párizsi olimpiai játékok idejére minden fegyveres konfliktusban hirdessenek tűzszünetet. Tavaly pedig Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök mondta azt, hogy hirdessenek tűzszünetet a csapatok mozgatása nélkül, de Kijev ezt elutasította, mondván, hogy Ukrajnának joga van csapatainak és technikájának áthelyezésére saját területén, ha ezt szükségesnek tartja.

Zelenszkij 2022 november közepén 10 pontos béketervet terjesztett elő, és Kijev azóta minden más béketervet elutasított, leszögezve, hogy kizárólag saját békeformulájához ragaszkodik. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő viszont kijelentette, hogy ez a kezdeményezés nem veszi figyelembe Moszkva álláspontját, és véleménye szerint Zelenszkij terve egy újabb próbálkozás az Egyesült Államok részéről egy európai konfliktus kirobbantására.

Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy nem veszi fontolóra tűzszüneti megállapodás megkötését Oroszországgal.

Egy tűzszünet ma (…) számunkra nagyon veszélyes.

Ezt mondta az ukrán elnök a kazah, kirgiz és üzbég tömegtájékoztatási eszközöknek adott interjúban.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az atlanti szövetség nem lesz részese az ukrajnai háborúnak, és nincsenek tervek NATO-alakulatok ukrajnai állomásoztatására sem, írja az MTI. Stoltenberg a The Economist című brit hetilap online kiadásán megjelent nyilatkozatában hangot adott ugyanakkor annak a véleményének is, hogy a NATO-országok enyhíthetnék azokat a korlátozásokat, amelyeket az általuk Ukrajnának szállított fegyverek orosz területen lévő célpontok elleni bevetésére szabtak.

A NATO-főtitkár szerint ez különösen most lenne időszerű, mivel számos összecsapás zajlik Harkiv körzetében, közel a határhoz, és ezért nagyon megnehezíti Ukrajna számára saját védelmét, ha megtagadják tőle azt a lehetőséget, hogy orosz területen lévő katonai célpontok ellen is bevethesse a NATO-országoktól kapott fegyvereket.

Hangsúlyozta ugyanakkor: el kell kerülni, hogy az ukrajnai háború a NATO és Oroszország közötti háborúvá fajuljon Európában. Stoltenberg kijelentette: a NATO kiképzést nyújt, fegyvereket és lőszert szállít Ukrajnának, de nem lesz közvetlenül részese az ukrajnai területen zajló hadműveleteknek.

Mióta az amerikai kongresszus április végén jóváhagyta a kijevi vezetésnek szánt 61 milliárd dollárnyi forrást, immár az ötödik, ezúttal 275 millió dolláros katonai csomag érkezik Washingtontól Kijevnek.

Ez a szállítmány tartalmaz:

HIMARS-rakétákat

A tegnap főbb hírei a háborúból:

Reuters: Putyin tárgyalna a tűzszünetről, ha Ukrajna elismerné a jelenlegi harctéri határokat

Nagy a pusztítás Harkivban a legutóbbi orosz támadás után

Volodimir Zelenszkij pénteken Harkivban megbeszélést tartott a térség hadműveleti helyzetéről. Ezt maga az államfő hozta nyilvánosságra közösségi oldalain.

„Ma Harkivban értekezletet tartottam a régió helyzetéről és a fűtési szezonra való felkészülésről. Jelentéseket hallgattam meg a régió védelméről, a Vovcsanszk környéki helyzetről, a sérült energetikai infrastruktúra helyreállításáról. Különös figyelmet fordítunk a harkivi régió ellenséges ágyúzásnak kitett területeiről kitelepített emberek lakhatásának biztosítására” – írta az ukrán elnök.

Zelenszkij felkereste Harkivban azt a nyomdát, amit az orosz hadsereg csapása döntött romba csütörtökön. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megjegyezte, hogy ez volt az ország egyik legnagyobb nyomdája. Könyvek tízezrei égtek el az orosz csapás következtében, köztük rengeteg gyermekirodalom, taneszköz, tankönyv. Az ország második legnagyobb városának számító Harkivot ért orosz rakétatámadásban hét ember halt meg, 21-en szenvedtek sérüléseket. „Az orosz terror soha nem maradhat büntetlenül. Lépésről lépésre gondoskodunk arról, hogy az orosz állam érezze gonoszságának következményeit és árát” –  szögezte le a nyomdában tett látogatásakor Zelenszkij.