Joe Biden és Donald Trump is elfogadta a CNN meghívását egy elnökjelölti vitára.
A vitát június 27-én rendezik majd meg, és meghatározhatja majd a 2024-es amerikai elnökválasztás hangulatát is.
Korábban sok találgatás volt azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán összejön-e a vita, mert mindkét fél ellentmondásos információkat közölt erre vonatkozóan, de mostanra egyértelművé vált, hogy vállalják.
A héten a leginkább várt időszakába ért a Donald Trump ellen zajló eljárások egyike, ugyanis egy New York-i bíróságon tanúként hallgatták meg Stormy Daniels pornószínésznőt, aki azt állítja, hogy 2006-ban a kaliforniai Tahoe-tónál található egyik szállodában szexuális kapcsolatot létesített Trumppal, amikor a későbbi elnök egy golfversenyen vett részt. Aztán tíz évvel később az elnökválasztási kampány idején 130 ezer dollárt kapott Trump akkori ügyvédjétől, Michael Cohentől azért, hogy hallgasson a történtekről.
Az ügyészség szerint Trumpék a kampányra szánt pénzekből fizették le Danielst, majd a könyvelés meghamisításával próbálták meg elfedni a csalást, ezzel pedig megsértették az adószabályokat, valamint a választásra vonatkozó törvényeket is – amiért akár börtönbüntetés is járhat.
Az április 22-én kezdődött és a tervek szerint hat hétig tartó büntetőper során a pornószínésznőt két napon keresztül faggatták az ügyészek és a védelem, cikkünkben a legfontosabb állításokat foglaljuk össze.
Joe Biden amerikai elnök szombat este a Fehér Házi Tudósítók Egyesületének éves vacsoráján kritizálta elődjét, leendő elnökválasztási vetélytársát. Eközben az eseménynek helyt adó épületnél tüntetők őt bírálták, amiért támogatja Izrael háborúját a Hamász szélsőséges szervezet ellen – emlékeztet az MTI.
Biden az estélyen azt mondta: „A kor fontos kérdés. Felnőtt ember vagyok, aki egy hatéves gyerek ellen indul.” A 81 éves elnök később hozzátette elnökválasztási riválisáról, a 77 éves Donald Trumpról, „az előrehaladott kor az egyetlen közös bennünk”. Trump saját, Truth Social nevű közösségi médiaoldalán azt írta: „A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa volt! Ennél rosszabb már nem lehet!”
A Fehér Házi Tudósítók Egyesületét 1914-ben alapították, és 1921 óta szinte minden évben megrendezik a vacsorát, hogy megünnepeljék az elnökségről tudósító riportereket, és pénzt gyűjtsenek különböző ösztöndíjakra. A washingtoni Hilton szállodában megtartott esemény épületénél idén transzparenseket tartó tüntetők gázai újságírók haláláról skandáltak.
A héten megkezdődött New York-i büntetőpere óta első naggyűlését tartotta volna szombaton Donald Trump az észak-karolinai Wilmington repterén. A szabadtéri eseményt azonban nem sokkal a kezdés előtt le kellett mondani, ugyanis egy vihar közeledett, így a több ezres tömeg végül csalódottan távozott a helyszínről. A második elnöki ciklusáért kampányoló Trump azt írta, lesújtva érzi magát a döntés miatt, de az összegyűltek biztonságát kellett szem előtt tartaniuk, egyben megígérte híveinek, hogy egy későbbi időpontban bepótolják a gyűlést, amit „nagyobb és jobb” lesz, mint a szombati lett volna.
Ezzel párhuzamosan Trump vitára hívta demokrata riválisát, Joe Bident, és csupa nagybetűvel írta saját közösségi oldalán, hogy AKÁRHOL AKÁRMIKOR hajlandó vitázni a jelenlegi elnökkel.
Trump amúgy a hét jelentős részét egy manhatteni bíróságon töltötte, ahol megkezdődött első büntetőpere. A vád szerint a volt elnök törvénybe ütköző módon kampányköltségként tüntetett fel még 2016-os választási kampánya idején egy nagyobb összegű kifizetést, amelyet többek között egy korábbi felnőttfilmes színésznőnek szántak annak fejében, hogy ne beszéljen a nyilvánosság előtt arról, hogy a 2000-es évek elején ismerte az akkor üzletemberként tevékenykedő Donald Trumpot. A vádiratban 34 rendbeli bűncselekmény szerepel, ami súlyos börtönnel büntethető.
Az elmúlt két amerikai elnökválasztáshoz hasonlóan úgy tűnik, hogy a magyar kormány ismét elköteleződött Donald Trump és a republikánus tábor mögött. A Fidesz hátországa és az amerikai nemzeti konzervatív jobboldal között látványosan nagy a barátság, ami már túlnőtt Orbán Viktor és Donald Trump személyes kapcsolatán: elég csak megnézni a kormányzat hátterében működő személyek és szervezetek (például Orbán Balázs vagy az Alapjogokért Központ) nemzetközi tevékenységét.
Biztos vagyok benne, hogy a magyar jobboldal számára nagyon csábító lehorgonyozni a trumpista MAGA-tábor mellett (Make America Great Again), nem csak azért, mert a volt elnöknek és a republikánusoknak jó esélyük vannak győzni a novemberi amerikai választásokon. A Fidesznek nehéz a nemzetközi térben olyan szereplőket találnia, akikkel/amelyekkel ilyen jó a kémia, és ahonnan ilyen sok dicséretet kaphat a magyar családpolitika, a nemzetvédelem, a woke-ellenesség vagy a migrációs politika. Ráadásul számos, egyébként a szabadságjogok mellett hivatalosan elköteleződött jobboldali amerikai gondolkodó
vagy nincs tisztában a magyar demokrácia minőségének romlásával,
Interjút adott a Le Figarónak John Bolton, aki 2018 áprilisa és 2019 szeptembere között volt Donald Trump elnöki tanácsadója. Bolton szerint Trump hiába rajong az autokrata vezetőkért, nincs elég esze ahhoz, hogy kiépítsen és irányítson egy diktatúrát.
Egy ingatlanfejlesztőről beszélünk, az Isten szerelmére!
– fakadt ki a 75 éves Bolton, mikor arról kérdezték, hogy vajon Trump megpróbálhat-e az általa dicsért diktátorok nyomdokaiba lépni. Szerinte Trumpnak hiányzik a koherens politikai filozófiája és a koncentrációs képessége is, amely létfontosságú a hatékony diktátoroknál. Elmondása alapján a volt elnököt nem is érdekli a politikai döntéshozás és a következmények elemzése oly módon, ahogy az bevett a vezetőknél.
Egy nappal azután, hogy március 18-án a TMZ amerikai bulvárportál közzétett egy videót, amelyen az látható, hogy Vilmos herceg brit trónörökös és felesége, Katalin hercegné kijönnek a windsori otthonuk közelében lévő élelmiszerboltból, különös dolgot észlelt a Cardiffi Egyetem digitális dezinformációt kutató professzora, Martin Innes és csapata.
A X (korábban Twitter) közösségi médiafelület felhasználói sorra osztottak meg egy olyan bejegyzést, amelyben a TMZ videójából kivágtak egy részletet, átszerkesztették Katalin arcát, és a következő szöveget mellékelték hozzá: „Miért akarják ezek a nagy médiacsatornák elhitetni velünk, hogy ők Katalin és Vilmos? Látszik, hogy ők nem Katalin és Vilmos.” Arról, hogy az internetezők körében kétségek ébredtek, mi is beszámoltunk.
A videónak azért volt különösen nagy hírértéke, mert Katalin egészségügyi okokra hivatkozva már hónapok óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és a közvélemény egyre nagyobb nyomást helyezett a királyi családra, hogy nyilatkozzanak arról, mi van a hercegnével. Eközben különféle, helyenként vad elméletek is elkezdtek terjedni Katalin eltűnéséről. Március 22-én aztán a hercegné tudatta, hogy rákkal küzd.
Bár a Demokrata Párt és a Republikánus Párt nyári jelölőgyűlésére még várni kell, az már most biztosnak látszik, hogy az őszi amerikai elnökválasztáson megismétlődik a négy évvel ezelőtti csata: a két nagy párt képviseletében a regnáló amerikai elnök, Joe Biden, illetve elődje, Donald Trump csaphat össze.
A politikai verseny Amerikában hosszú ideje e két párt között zajlik, ugyanakkor minden elnökválasztáson feltűnik egy-egy kisebb párt jelöltje, esetleg olyanok, akik függetlenként akarják megméretni magukat. Közülük idén leginkább ifjabb Robert F. Kennedy és Cornel West emelkedik ki, jóllehet óriási meglepetés lenne, ha bármelyikük akár csak a második helyet is megcsípné.
Nehezített pálya a jelöltségig
Kompromisszumos megoldást javasolt Donald Trump volt amerikai elnök a terhességmegszakítás tilalmával kapcsolatban vasárnap egy interjúban az MTI tudósítása szerint.
A republikánusok egyelőre nem hivatalos elnökjelöltje a Fox News hírtekevíziónak vasárnap adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az abortusz körül zajló vitát átfogó megoldással le kell zárni, mégpedig úgy, hogy mindkét oldal elégedett legyen a válasszal. Megállapította, hogy egy tilalomról szóló döntésnek tartalmaznia kell olyan kivételeket,
mint a szexuális erőszak,
NATO és Európa
Donald Trump elnöksége alatt a NATO céljának újraértékelésére törekedett és csökkentette a katonai szövetség védelmi finanszírozását azzal érvelve, hogy a tagoknak méltányosabban kellene kivenniük részüket a költségekből. Nemrégiben aztán azt javasolta, hogy Oroszországot arra kellene ösztönözni, hogy azokat NATO-országokat célozza meg, amelyek védelmi kiadásai nem elegendőek.
Trump arra is sürgette Európát, hogy fizessen vissza közel 200 milliárd dollárt az Ukrajnába küldött lőszerekért cserébe. Válaszul a Biden-kampány reklámokat jelentetett meg több, csatatérnek számító államban – Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában – kiemelve Trump NATO-álláspontját és kihangsúlyozva a szövetség védelmi projektjeit 9/11 után.
Mike Pence nem támogatja Donald Trump újraválasztását, akinek négy évig alelnökeként szolgált, és akinek felhergelt támogatói 2021 január 6-án, a Capitolium ostromakor a „Kössük fel Mike Pence-t!” rigmust is előszeretettel skandálták. Azért vált célponttá, mert a szenátus elnökeként formálisan neki kellett jóváhagynia a választás eredményét, ám a csalást kiáltó Trump próbált nyomást helyezni rá, hogy ne ismerje el Joe Biden megválasztását.
A volt alelnök a Fox Newsnak adott interjújában beszélt szokatlan döntéséről, hozzátéve, hogy ennek senkit nem kellene meglepnie. Okként felhozta január 6-át is, de nagyobb hangsúlyt helyezett az elmúlt években kialakult politikai nézetkülönbségekre. Szerinte Trumppal közös négy éve az ország élén hihetetlenül sikeres volt, konzervatív rekordokat állítottak fel, valamint „jómódúbbá, biztonságosabbá és békésebbé” tette Amerikát, miközben sorra jelölték ki a konzervatív vezetőket a különböző hivatalok élére.
Ám ezzel együtt az elnökjelölti kampányom alatt világossá tettem, hogy egy sor kérdésben mély szakadék tátong Trump elnök és az én felfogásom között, ami túlmutat a január 6-án gyakorolt alkotmányos kötelességeim eltérő értelmezésén. Ahogy látom a jelöltségét kiteljesedni, egyre gyengül az államadóság felszámolása iránti elkötelezettsége, az élet szentsége melletti kiállása pedig egyre bizonytalanabbá válik
Joe Biden amerikai elnök és elődje, Donald Trump bebiztosította az elnökjelöltségét a Demokrata Párt, illetve a Republikánus Párt színeiben, így idén novemberben megismétlődik a 2020-as elnökválasztási procedúra.
A visszavágót már jó ideje tényként kezelte az amerikai közvélemény, ám a keddi előválasztások során biztossá vált, hogy a két jelölt elegendő delegáltat tudhat maga mellett ahhoz, hogy a nyáron zajló jelölőgyűléseken nekik szavazzanak bizalmat. A delegáltakat az előválasztáson szerzett szavazatok alapján, arányosan osztják szét, Bidennek az egész előválasztási folyamatot követően 1968 küldött támogatására van szüksége, Trumpnak pedig 1215-re. Biden kedden Georgiában „nyert” ehhez elegendő mennyiségű delegáltat, Trump pedig Washington államban.
A Washington Post megjegyzi, hogy már javában zajlik a kampány, amelynek legfontosabb témái között szerepel a bevándorlás, a gazdaság, az abortusz, és az, hogy a jelöltek a koruk és a szellemi képességük alapján alkalmasak-e az elnöki feladatok ellátására.
Alkalmatlan. Nyilvánvalóan küzd azzal, hogy teljesítse a kötelezettségeit, és elérte azt a pontot, amikor már túl öreg a munkájához. De még mindig egy fokkal jobb, mint Trump.
Így indokolta meg a New York Timesnak egy Alabama államban élő választópolgár, hogy miért fog ismét Joe Bidenre szavazni az amerikai elnökválasztáson. Brian Wells beszélt arról is, zavarja, hogy nincs más elnökjelölt.
A szokásjog azt diktálja, hogyha az aktuális elnök bejelentkezik egy második elnöki ciklusra, akkor a pártja nem állít vele szemben esélyes ellenjelöltet. Wells azonban messze nem az egyetlen olyan demokrata párti szavazó, aki úgy látja, hogy a Fehér Ház jelenlegi lakójának, akiről egy ügyészi jelentés a minap azt állította, hogy kognitív problémákkal küzd, vissza kellene vonulnia.
Az Egyesült Államok 15 államában és egy szövetségi államként el nem ismert csendes-óceáni területén tartanak kedden előválasztásokat, amelyeken az elnökjelöltek személyéről dönt több millió, pártokhoz regisztrált szavazó – olvasható az MTI összefoglalójában.
A szuperkedd (Super Tuesday) néven ismert előválasztási napon a nyugati parttól a keleti partig az ország szinte minden vidékén tartanak szavazást. A regisztrált republikánus és demokrata szavazók Kaliforniában, Texasban, Oklahomában, Utah és Colorado államokban, Arkansasban és Minnesotában voksolnak. Az ország déli államai közül Alabamában és Tennessee-ben, a keleti parton Virginia és Észak-Karolina államokban, valamint az ország New England vagy Új-Angliaként emlegetett északkeleti részében Vermont, Maine és Massachusetts államokban voksolnak. A republikánusok kedden Alaszkában is élhetnek az elnökjelölés jogával. Az Egyesült Államokhoz tartozó Amerikai Szamoán ezen a napon a regisztrált demokrata szavazók voksolhatnak elnökjelöltjükre.
Colorado állam republikánus előválasztási eredményére közvetlen hatása van a szövetségi Legfelsőbb Bíróság hétfőn hozott határozatának. A testület helyt adott Donald Trump beadványának, amely kifogásolta Colorado állam legfelsőbb bíróságának tavaly decemberben hozott döntését az indulásból való kizárásáról. Colorado állam legfőbb bírói fóruma arra hivatkozott, hogy Donald Trump a 2021. január 6-i eseményekben felelőssé tehető és zendülésben érintett. A szövetségi Legfelsőbb Bíróság egyhangú döntése szerint Colorado állam bírói tanácsának nem volt joga ilyen értelmű határozatot hozni, ezért a március 5-én Donald Trumpra leadott szavazatokat is figyelembe kell venni a voksok összesítésekor.
Jövő héten személyesen találkozik Donald Trumppal Orbán Viktor, írja a New York Times. Orbán Floridába utazik, hogy a volt elnök Mar-a-Lago-i klubjában találkozzanak.
A New York Times megkérdezte a Fehér Házat, hogy Orbán a jelenlegi elnökkel is tervez-e találkozni, de a Nemzetbiztonsági Tanács nem tudott ilyen tervről. A cikkre Trump kampánycsapata sem reagált.
A cikket a lap korábbi fehér házi tudósítója, Maggie Haberman is jegyzi, és azt írják, a találkozót Orbán kérte Trumptól.
Részben Joe Biden életkora és feledékenysége miatt nem javasolt vádemelést a minap Robert Hur különleges ügyész, akit arra kértek fel, hogy vizsgálja ki, milyen körülmények között maradhattak minősített iratok Bidennél azt követően, hogy 2017-ben véget ért az alelnöki ciklusa. A jelentés újabb hullámot vetett az amerikai elnökválasztási kampány amúgy sem nyugodt vizében, és újfent felvetette azt a kérdést, hogy nem kellene-e életkori határt húzni a politikában is.
Minősített iratok a garázsban
Ahogy arról korábban több cikkben is beszámoltunk, bő egy évvel ezelőtt Donald Trumphoz hasonlóan Joe Bidennél is találtak minősített iratokat, amelyeknek nem lett volna szabad nála lenniük. Az iratok egy része Biden volt irodájában volt, amelyet elnökké választása előtt használt a Penn Biden Centerben, egy másik része pedig Biden delaware-i házában.
2016-ban egy Lance Wallnau nevű önjelölt prófétának látomása támadt, amely szerint a következő amerikai elnök annak a II. Kürosz perzsa királynak lesz a modern megtestesítője, akit annak idején Isten választott ki, hogy hazaengedje a zsidókat a babiloni száműzetésből – idézte fel tavalyi karácsonyi számában az Economist. Wallnau ezt követően kijelentette, hogy most Donald Trump ez a személy, akit azért küldött az Úr, hogy a konzervatív keresztényeket hozza vissza a „kulturális száműzetésből”.
Trumpot végül abban az évben valóban megválasztották az Amerikai Egyesült Államok elnökének, ám a jóslat arról már nem szólt, hogy 2020-ban elveszíti a választást, ahogy arról sem, hogy több büntetőeljárás is indul majd ellene. Az a keresztény mozgalom azonban, amelynek Wallnau is tagja, és amelynek követői között Trump rendkívül népszerű, rohamosan gyarapszik, sőt, a hívek között ott van az amerikai képviselőház jelenlegi elnöke is. A tagok azt vallják, hogy akár spirituális, akár szó szerinti értelemben fel kell venni a harcot a Sátán erőivel, amelyek folyamatosan támadják a keresztény-konzervatív értékeket.
Getty Images II. Kürosz perzsa király
Donald Trump minden korábbinál erősebb kijelentést tett arról, hogy mennyiben tartaná be a NATO alapszerződésben rögzített kötelezettségeket, ha ő kerülnek az USA élére. A volt elnök egy szombati nagygyűlésen arról beszélt, hogy egyszer azt mondta egy európai vezetőnek, hogy nem fogja megvédeni azt a nemzetet, amelyik elmarad a fizetésekkel, és „bátorítani” fogja az agresszorokat, hogy „tegyenek, amit akarnak”. A NATO tagjai vállalják, hogy megvédik a blokk bármely országát, amelyet megtámadnak.
A dél-karolinai nagygyűlésen a tömeghez szólva Trump azt mondta, hogy az Oroszországgal kapcsolatos megjegyzéseit a NATO-országok vezetőinek találkozóján tette. Emlékeztetett arra, hogy egy „nagy ország” vezetője egy olyan hipotetikus helyzetet mutatott be, amelyben nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit a NATO-n belül, és Moszkva támadásba lendül.
Trump elmondta, hogy a vezető megkérdezte, hogy az Egyesült Államok segítségére sietne-e országának ezen forgatókönyv esetén:
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága csütörtökön meghallgatta a jogi érveket Donald Trump volt elnöknek a választásokból való kizárásáról – Colorado államban – hozott bírósági döntés ügyében, írja az MTI.
Az ügy Donald Trump fellebbezése nyomán került az Egyesült Államok legmagasabb jogi fóruma elé, és tétje, hogy a bírói tanács fenntartja-e Colorado állam legfelsőbb bíróságának döntését, amellyel az amerikai alkotmányra hivatkozva tavaly decemberben eltiltották a volt elnököt attól, hogy indulhasson választáson.
Colorado állam bírái szerint megállapítható, hogy Donald Trump az államrend megdöntésére irányuló lázadásban volt részes. Arra hivatkoztak, hogy az amerikai alkotmány 14. kiegészítésének 3. szakasza kimondja: az alkotmányra esküt tett, korábban közhivatalt viselő személyek, akik lázadásban érintettek, többször nem viselhetnek ilyen hivatalt. A XIX. századból származó cikkely ugyanakkor nem nevesíti az elnököt mint ilyen intézkedés alanyát.
Kiszáll a demokrata elnökjelölti küzdelemből Marianne Williamson, önsegítő könyvekről ismert író, aktivista.
Januárban a new hampshire-i előválasztáson – melynek eredményét a Demokrata Párt nem tekinti hivatalosnak, így küldötteket sem lehetett szerezni a nyári jelölőgyűlésre – a szociáldemokrata Williamson mindössze ötezer szavazatot szerzett, ami mindössze négyszázalékos szavazatarányra volt elég. Ennek ellenére még két kör erejéig versenyben maradt, de hiába. Az első, hivatalos demokrata előválasztáson, Dél-Karolinában 2-, Nevadában 3 százalékot szerzett, jócskán lemaradva a regnáló elnök Joe Bidentől.
„A csapatom és én nagyszerű ötleteket tettünk le az asztalra, és örömmel veszem majd, hogy ezek a jövő jelöltjeinek kampányaiban visszaköszönnek” – írta a visszalépést bejelentő posztjában a 71 éves Williamson, aki jelöltsége alatt balról próbálta előzni a regnáló elnököt.