A páncélzat nem megfelelő. Nem védi meg a személyzetet. Ma már a drónok háborúja folyik. Szóval, ha kimozdulunk a tankkal, megpróbálják eltalálni. Elsőszámú célpont a harctéren – mondták a CNN-nek ukrán katonák, akik amerikai Abrams tankokon szolgálnak a háborúban.
Arra is kitértek, hogy főleg páncéltörő lőszert kaptak, ami teljesen használhatatlan például épületek, gyalogsági állások ellen.
17 lövést adtunk le egy házra és még mindig állt
„17 lövést adtunk le egy házra és még mindig állt” – panaszkodott egy ukrán harckocsis az Abrams tankokra.
Az orosz-ukrán háború május 29-i eseményeiről itt olvashat.
The post „17 lövést adtunk le egy házra és még mindig állt” – elégedetlenek az ukránok az Abrams tankokkal first appeared on 24.hu.
Hszi Csin-ping kínai elnök békekonferenciát szorgalmaz Izrael és a Hamász között – a Kínai Népköztársaság elnöke erről csütörtökön beszélt, amikor arab vezetőkkel tárgyalt – írta az AFP alapján a Guardian. A héten Pekingben vendégeskedik Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi és Mohamed bin Zájid, az Egyesült Arab Emirátusok elnöke is.
Kínai az izraeli-palesztin konfliktusban semlegesebb szereplőként pozicionálta magát, a kétállami megoldást szorgalmazza, miközben jó kapcsolatokat tart fenn Izraellel.
Hszi Csin-ping csütörtökön a küldöttekhez fordulva támogatását fejezte ki egy „széles alapokon nyugvó” békekonferencia mellett az izraeli-Hamász konfliktus megoldására.
Újabb három izraeli katona vesztette életét a palesztin területeken – jelentette be csütörtökön az izraeli hadsereg szóvivője.
Ciszjordániában, Náblusz közelében két, az áthaladó járműveket egy ellenőrző pontnál megvizsgáló, húszéves katonát életveszélyes sérüléseket okozva elgázolt szerdán egy palesztin. A Petah-Tikván lévő Beilinson kórházban odaszállításuk után már csak a halálukat tudták megállapítani. A támadónak sikerült elmenekülnie Náblusz felé. Biztonsági források szerint feladta magát a Palesztin Hatóság biztonsági szerveinél, akik eddig nem adták ki Izraelnek.
Egy huszonegy éves katona a Gázai övezet északi részén folytatott harcokban esett el. Október 7-e óta 642 izraeli katona halt meg a palesztinokkal folytatott összecsapásokban, közülük 292 a Gázai övezetben folyó szárazföldi hadműveletekben.
A magyar gázhálózat üzemeltetője, az FGSZ Földgázszállító zsebelhet be komoly pénzeket abból, az orosz Gazprom az ukrán-magyar útvonalról a Török Áramlatra tette át a bosznia-hercegovinai szállításokat. Az FGSZ a bosnyák gázcégektől kér kártérítést arra hivatkozva, hogy felrúgták a tranzitszerződést.
A boszniai energiaminisztérium szerint valami bűzlik, mert az FGSZ-es szerződést nem sokkal korábban az FGSZ számára kedvezően módosították – írta a Hvg.hu.
A svájci választottbíróság nem adott helyt a magyar FGSZ Földgázszállító Bosznia-Hercegovina kormányával szembeni követeléseinek – jelentette be a boszniai energetikai minisztérium. A tárca egy április végén záródott választottbírósági eljárásra utal, amelynek az lett a vége, hogy a boszniai Energoinvest és BH-Gas vállalatoknak 11 millió dollár (aktuális árfolyamon közel 4 milliárd forint) kártérítést kell fizetniük.
Az Egyesült Államok szerint az új megállapodástervezet, amely az izraeli túszok szabadon engedéséről és az átmeneti tűzszünetről megjelent, elvezethet egy hosszabb fegyvernyugváshoz a Gázai övezetben, de ehhez sok munkára van még szükség – jelentette ki a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának kommunikációs koordinátora szerdán.
John Kirby újságírókkal folytatott online sajtóbeszélgetésén hozzátette, hogy az amerikai fél mindent megtesz a terv előmozdítása érdekében, és az elképzelést Izrael is támogatja.
Nem kommentálta az izraeli védelmi miniszter szavait, amelyek szerint
Az izraeli hadműveletet Rafah városában továbbra sem tekinti az amerikai adminisztráció széles körűnek.
A gázai konfliktus május 29-i eseményeiről itt olvashat.
The post Az Egyesült Államok ígéretesnek tartja az átmeneti tűzszünetre vonatkozó tervezetet first appeared on 24.hu.
Brazília tartós jelleggel visszahívta tel-avivi nagykövetét, akinek helyére jelenleg nem terveznek új személyt kinevezni – közölte egy diplomáciai forrás a két ország között elmérgesedett diplomáciai helyzet újabb eszkalációjáról.
Frederico Meyert, akit ideiglenesen már februárban hazarendeltek Izraelből, Genfbe helyezték át, ahol Brazília állandó ENSZ-képviseletét erősíti – derül ki a brazil hivatalos közlöny szerdán publikált számából.
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök februárban népirtással vádolta az izraeli kormányt, a gázai offenzívát pedig a holokauszthoz hasonlította. Izrael válaszlépésként nemkívánatos személynek nyilvánította a brazil vezetőt.
Kedden megszavazta a grúz parlament, hogy felülbírálja a „külföldi ügynökökről” szóló törvényjavaslat elnöki vétóját. Ez az a törvény, amely kritikusai szerint orosz mintára arra kényszerítené a civil szervezeteket és médiatermékeket, hogy idegen hatalom ügynökeiként bélyegezzék meg magukat, ha a bevételük egy részét külföldről érkező támogatásokból szerzik.
Szálome Zurabisvili georgiai államfő már a törvényjavaslat előkerülésekor megígérte, hogy vétóval fog élni, ha oda kerül a sor. Az elnök asszony az ígéretéhez híven megvétózta a törvényjavaslatot. Georgiában az államfőnek azonban lényegében csak ceremoniális szerepe van, így
a vétót az oroszbarát kormánypárti képviselők gond nélkül semlegesíteni tudták a szavazással. Ezzel elhárult az akadály az elől hogy a parlament elnöke aláírja a törvényt.
Tragédia történt az Amszterdam-Schiphol repülőtéren szerdán, amikor egyelőre tisztázatlan körülmények között egy járó repülőgép hajtóművében életét vesztette egy ember, írja a Sky News.
Az érintett KLM holland légitársaság gép a dániai Billund városába indult éppen.
A cég közleménye szerint jelenleg minden támogatást megadnak az utasoknak és munkatársaiknak, akik szemtanúi voltak az esetnek.
Kitört egy vulkán szerda délután Izland délnyugati részén, a szeizmikus aktivitást miatt kiürítették a közeli Grindavík kikötővárost, valamint – még a kitörés előtt – a turisták körében népszerű Kék Lagúna szabadtéri geotermikus fürdőt is, ahol délelőtt még nyolcszázan tartózkodtak.
Az ország meteorológiai intézete szerint a láva mintegy 50 méteres magasságba lövell a magasba egy körülbelül egy kilométer hosszúságú hasadékból.
A kitörést megelőzően több rengést észleltek a mintegy 3800 lakosú Grindavíktól északra. A települést márciusban, illetve novemberben már kiürítették vulkánkitörések miatt.
Minden idők legmagasabb hőmérsékletét, 52,9 Celsius-fokot mértek szerdán az indiai fővárosi régióban, Delhiben. A Reuters azt írja, hogy az ország északi és nyugati részénolyan hőség volt, hogy diákok ájultak el az iskolákban, az ivóvízcsapok pedig elapadtak.
India nagy részén a múlt hét óta tart a hőségriadó, de szerdán Delhi sűrűn lakott részén Mungeshpurban a hőmérséklet átlépte az 50 Celsius-fokot – figyelmeztetett a meteorológiai szolgálat. Az indiai fővárosi régióban a korábbi években is volt már 45 fok feletti hőmérséklet, de a mai rekord minden eddigi elképzelést felülmúlt.
The post Hőségrekord: diákok lettek rosszul az 52,9 fokos melegben Indiában first appeared on 24.hu.
Az izraeli hadsereg a Gázai övezet és Egyiptom határán húzódó szűk pufferzóna, az izraeliek által Philadelphia folyosónak nevezett sáv 75 százalékát ellenőrzése alatt tartja – idézte a Reuters Benjamin Netanjahu nemzetbiztonsági tanácsadóját, Cáhi Hanegbit, aki úgy véli, idővel az egészet ellenőrzésük alá fogják vonni. „Az egyiptomiakkal együtt biztosítanunk kell, hogy megakadályozzuk a fegyvercsempészetet” – mondta Hanegbi, és hozzátette, hogy arra számít, a gázai harcok legalább az egész 2024-es éven keresztül folytatódni fognak.
A Philadelphia folyosó az izraeli hadsereg kódneve a 14 km hosszú, a Gázai övezet és Egyiptom közötti határ teljes hosszában húzódó keskeny földsávra.
The post Izrael a Gázai övezet és az egyiptomi határ menti zóna hármnegyedét ellenőrzi first appeared on 24.hu.
Hónapok óta számítani lehetett arra, hogy Oroszország a nyáron újabb offenzívát fog indítani Ukrajnában: az agresszor csapatai végül Harkivtól, az ország második legnagyobb – és régóta egyik legintenzívebben bombázott – városától északkeletre lépték át a közös nemzetközi határt május 10-én. Moszkva ezzel új irányban nyitotta meg az összesen 1000 kilométernél hosszabb orosz-ukrán frontvonalat, miután az orosz szárazföldi hadműveletek hosszú ideje elsősorban a front keleti szakaszára, a Donbász régióra koncentrálódtak. A harkivi támadással kritikus időszak kezdődhetett a háborúban, az oroszok ugyanis a következő hetekben, hónapokban megpróbálják szétfeszíteni a kimerült honvédő hadsereg erőit a frontvonal távoli pontjain.
Veszélyben Harkiv?
Az oroszok a május eleji meglepetésszerű betörést követően megvetették a lábukat egy szűk sávban Harkiv megye határ menti részén, és habár az ukránok a kezdeti gyors területfoglalások után lelassították őket, a támadás harmadik hete folyamatos ebben az irányban. A kiélezett harcok egyfelől Vovcsanszk, egy nagyrészt a földdel egyenlővé tett, egykoron 17 ezer lelket számláló, kisváros utcáin és környékén, valamint Lipci, egy, a megyeközponttól mintegy 25 kilométerre lévő falunál zajlanak.
A lengyel szolgálatok őrizetbe vettek négy férfit, akiket szabotázsakciókkal vagy erre irányuló kísérlettel gyanúsítanak. Három férfit azzal vádolnak, hogy az orosz hírszerzés utasítására gyújtogatásokat követtek el, egyet pedig azzzal, hogy fényképeket próbált megszerezni az Ukrajnába tartó, a határon átkelő katonai járművekről.
A huszonhat éves ukrán állampolgárságú férfi állítólag egy lengyel állampolgárt próbált rávenni arra, hogy adja át az érzékeny fényképeket, és „vegyen részt a külföldi hírszerzés tevékenységében” – közölte a lengyel szolgálatokat felügyelő miniszter szóvivője. A bíróság helyt adott a kérelemnek, hogy a gyanúsítottat három hónapig előzetes letartóztatásban tartsák. Ha bűnösnek találják, akár nyolc év börtönbüntetésre is számíthat.
A lengyel állampolgár a szolgáltatott információkért cserébe tizenötezer eurós díjazást kapott volna
A mélybe zuhant és életét vesztette szerdán három pénzügyőr Olaszország északi részén egy hegyvidéki gyakorlaton – közölték a helyi hatóságok.
A pénzügyőrség alpesi mentőszolgálatának három tagja, aki Madesimo hegyvidéki településen teljesített szolgálatot, a Valtellina-völgyben zuhant szakadékba. A 32, 25 és 22 éves férfiak a helyszínen életüket vesztették.
A tájékoztatás szerint mászógyakorlat közben a szikla, amelyen álltak, hirtelen levált alattuk. Két, őket kísérő kolléga sértetlen maradt.
Az orosz csapatok intenzíven támadják az ukrán védőket a Donyeck megyei Pokrovszknál, az 1000 kilométernél is hosszabb front legélénkebb, keleti szakaszán. Az ukrán vezérkar szerdán az előző napi harci helyzetről közölte, hogy az agresszor 25 támadást hajtott végre, és egyes területeken részleges sikereket ért el.
„A fronton továbbra is feszült a helyzet, de kontroll alatt van. A védelmi erők továbbra is határozottan visszaverik az ellenség azon próbálkozásait, hogy mélyen Ukrajna területére törjenek be, és közvetlen erőfeszítéseket tesznek a támadással kapcsolatos terveik megzavarására” – írta közleményében a kijevi katonai vezetés, és közölték, hogy kedden 110 katonai összecsapás volt a frontvonalakon.
Az orosz megszállók megpróbálják kihasználni az állomány- és felszerelésbeli, valamint a légi támogatás terén meglévő fölényüket. Tegnap az orosz erők három rakéta- és 38 légicsapást hajtottak végre Ukrajna területén, és 435 kamikaze drónt vetettek be, emellett 2849 támadást hajtottak végre az ukrán csapatok állásai és lakott területek ellen.
A vilniusi kormány szerdán úgy döntött, hogy 13,5 millió euró értékben radarberendezéseket fog átadni Kijevnek.
Németország egy harmadik Patriot-egységgel és egyéb légvédelmi rendszerekkel is támogatja Kijevet, ehhez Litvánia is szeretne csatlakozni, ezért az év folyamán négy radarberendezést fog Ukrajnába küldeni – jelentette be Laurynas Kasciunas védelmi miniszter. A litván tárcavezető szerint ezek a berendezések erősítik majd az ukránok felderítő és figyelmeztető rendszereit, és nagyobb hatékonysággal lesznek képesek kivédeni az orosz légicsapásokat.
A németek április közepén jelentették be, hogy új kezdeményezést indítanak Ukrajna légvédelmének erősítésére, ennek érdekében a NATO- és uniós partnerekhez, de harmadik államokhoz is segítségért fordulnak. Annalena Baerbock külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „az erősebb légvédelem létkérdés ukrajnaiak ezrei számára, és a legjobb védelem a saját biztonságunk érdekében”.
Magyar-belarusz üzleti fórumot tartottak a fehérorosz fővárosban, Minszkben, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is tiszteletét tette. A Belaruszban tett látogatását Szijjártó széles körben dokumentálta a közösségi médiában, ahol
képgalériát közölt Szergej Alejnyik fehérorosz külügyminiszterrel való találkozásáról,
az eredményekről szöveges bejegyzést is közzétett,
Ukrajna több börtönében lepleztek le kínzásokat a hatóságok, köztük elsőként az ország keleti részében, Poltava megyében lévő bozskovei javítótelepen, amelynek négy tisztségviselőjét már meg is gyanúsították a bűncselekmény elkövetésével – hozta nyilvánosságra szerdán az Állami Nyomozó Iroda (DBR) és a főügyészség.
A nyomozás eredménye szerint szinte minden elítélt, aki a bozskovei telepre került, bűncselekmény áldozatává vált. Az újonnan érkező rabokat addig verték, amíg meg nem törték akaratukat, és minden utasítást szó nélkül végre nem hajtottak – írta a Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében a DBR. Egy elítélt közel egyórás kínzásának tényét 2022 februárjában dokumentálták. Mindezt állandó pszichológiai nyomás kísérte – fűzte hozzá a nyomozóiroda. Ebben az ügyben a nyomozás 2023 januárjában kezdődött.
Megállapították, hogy a telepre érkezés pillanatától kezdve minden elítélt beavatási rituálén esett át, amelynek során az újonnan érkezett elítélteket a padló megalázó módon való tisztítására kényszerítették, és ezt a folyamatot videokamerával rögzítették. Ha megtagadta, kínzásnak vetették alá: kézzel, lábbal, gumibottal különböző testrészein ütlegelték. Egyebek mellett a hatóságok dokumentálták azt, hogy az egyik elítéltre több mint kétszáz ütést mértek.