Vadai Ágnes (DK) több írásbeli kérdést is benyújtott, miután a sajtóhírekből az derült ki, hogy a Gazprom lehet az FTC főszponzora. Az ellenzéki politikus Orbán Viktortól arra várt választ, emlékszik-e még saját kijelentésére, miszerint
nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni.
Szijjártó Péter külügyminisztert az ellenzéki képviselő arról kérdezte, mely kormánytagok, egyéb NER-személyek segítették a Ferencvárost abban, hogy a Gazprom legyen a főszponzora.
Háromharmad Live – GYŐR
A Háromharmad következő olyan közönség előtti felvételét, amelyre még kaphatók jegyek, Győrben tartjuk május 29-én. Jegyek még elérhetők itt!
Tavaly óta több elemzésben is megjelentek olyan előrejelzések, miszerint a kormány a 2024-es európai, illetve önkormányzati választás előtt is bevetheti a „rezsifegyvert”, a lakossági energiaárak politikai célzatú csökkentését. Ez a várakozás azonban láthatóan szertefoszlik, Lantos Csaba energiaügyi miniszter éppen a 24.hu Della podcastjában közölte, hogy nincs napirenden az átlagfogyasztás felett felszámított „lakossági piaci ár” kivezetése.
Németh Szilárd rezsibiztos 2022 júliusában, az energiaválság tetőpontja előtt jelentette be a rezsiemelést. A földgáz esetében az átlag alatt fogyasztók számára megőrizték ugyan a kőbe vésett 102 forint/köbméteres kedvezményes lakossági tarifát, ám az átlag feletti fogyasztóknál brutális mértékű, megközelítőleg 7,5-szeres szorzót vezettek be. Az 1729 köbméteres éves, vagyis 144 köbméternyi havi fogyasztás felett 747 forint/köbméter lett az új lakossági gázár 2022 augusztusától, ami
azóta is változatlan.
Az előző évben mutatkozott meg először igazán látványosan a Gazprom üzleti eredményeiben, hogy a cég európai piaca lényegében összeomlott. Két éve az elszálló gázárak még elrejtették ennek hatását, 2023-ban azonban már semmi nem mentette meg a veszteségtől a céget.
Mi történt? Közel negyed évszázadnyi nyereséges működés után 2023-ban veszteséges lett a Gazprom orosz gázóriás. A vállalat utoljára a 90-es évek végén, az orosz válság idején nem termelt profitot, azóta az évek többségében euróban is tízmilliárdos nagyságrendű volt a nyereség.
A cég nemcsak gázértékesítéssel foglalkozik, van villamosenergia- és olajüzletága is. Utóbbi kettő azonban bővülni tudott tavaly, így a gyenge teljesítményt egyértelműen a gázexport összeomlása okozta.
Az orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom elveszítette exportpiacainak legjavát, és a céget sújtó adóterhek is jelentősen növekedtek. Emiatt tavaly olyan történt, amire rég volt példa: 2023-ban veszteséges lett a Gazprom.
Mi történt? A CNBC csütörtöki tudósítása szerint tavaly 2500 milliárd forintnyi veszteséget könyvelt el a Gazprom orosz állami óriásvállalat, amely így több mint két évtized óta először zárt veszteséges évet. 2022-ben a cégnek még csaknem kétszer ennyi, közel ötezermilliárd forintnyi profitja volt. A Financial Times azt írta: a Gazprom Oroszországon kívüli gázeladásokból származó bevétele jelentősen, 29 billió forintnyi összegről 11 billiónyira zuhant tavaly az európai gázeladások kiesésének köszönhetően, számolt be az rtl.hu. 2021-ben, Ukrajna megtámadása előtt 40 százalék volt az oroszok részesedése az európai gázpiacon, ez tavaly 8 százalékra csökkent.
Miért fontos ez? Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa az rtl.hu kérdésére elmondta: a Gazprom veszteségéért részben a megemelt adók voltak felelősek. A szakértő szerint „Oroszországban a költségvetés fog utoljára bajba kerülni”, mert széles állami cégháló áll mögötte, amiből el lehet vonni plusz forrásokat. Deák András György kifejtette, hogy ez a veszteség egyetlen momentumnak tudható be, annak, hogy a vállalat elvesztette az exportpiacainak legjavát. A tavalyi eredményt egyébként 2022-vel azért nem érdemes összehasonlítani, mert akkor a magas gázárak miatt a Gazprom történelmi csúcsot ért el, de ahhoz képest a tavalyi forgalma az egész cégcsoportnak harmadára esett vissza, mert kevesebb gázt adtak el, sokkal kisebb áron. Emellett az oroszországi felhasználók a gázt támogatott áron, nagyon olcsón kapják, az adót viszont jelentősen megnövelték: a veszteség felét az adónövekmény teszi ki, mondta Deák András György.
„Olyan környezetet teremtünk a magyar labdarúgásban, hogy a multinacionális cégek ellenállhatatlan vágyat érezzenek a csapatok támogatására” – ezt ígérte Orbán Viktor azon a felcsúti találkozón, amelyre a hazai élvonalbeli labdarúgóklubok tulajdonosait hívta össze, még 2010 elején, nem sokkal a parlamenti választások előtt. Az ígéretről a találkozó egyik résztvevője beszélt a Figyelőnek pár évvel később, amikor már látni lehetett, hogy a futballt nem a multik fogják finanszírozni.
Nemrég azonban kiderült, hogy ha kicsit többet is kellett várni a nagy nemzetközi szponzorok megjelenésére a futballban, mint amit a 2010-es ígéret sejtetett, 14 év késéssel végül csak megérkezik a nemzetközi tőke a hazai labdarúgásba. Igaz, nem nyugatról, ahogy azt 2010-ben sokan gondolták, hanem Oroszországból. És bár rengeteg dolog történt 2010 óta a magyar labdarúgásban, amire korábban nem sokan számítottak, a Fradi és a Gazprom összeborulása valószínűleg így is a legmegdöbbentőbb fejlemények egyike.
Nem szponzoráció, hanem háborús PR
629 milliárd rubel (2492 milliárd forint) veszteséggel zárta a tavalyi évet a nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerint a Gazprom – írja az MTI a cég csütörtöki beszámolója alapján. A Gazprom egy évvel korábban, 2022-ben még 1226 milliárd rubel nyereséget ért el.
A csoport bevétele 8541 milliárd rubelre csökkent az egy évvel korábbi 11 ezer 673 milliárd rubelről. A gázértékesítésből származó bevétel 2023-ban 3125 milliárd rubel volt, mintegy a fele az egy évvel korábbinak. Az olaj, gázkondenzátum, valamint olaj- és gáztermékek értékesítéséből származó bevétel ugyanakkor 4,3 százalékkal, 4112 milliárd rubelre emelkedett.
A Gazprom-csoport az idén 2573 milliárd rubelt tervez beruházásokra a tavalyi 3056 milliárd rubel után, ami 16 százalékos csökkenés.
Bekérették szombaton az olasz külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, miután Moszkva bejelentette, hogy a Gazprom orosz energiavállalat „ideiglenes ellenőrzése” alá vonják az olasz Ariston Thermo Group fűtéstechnológiai vállalat oroszországi leányvállalatát.
Az MTI híre szerint az olasz kormány „követeli, hogy Moszkva tisztázza az Ariston államosításának körülményeit”. Az olasz külügyminiszter az X közösségi oldalon hozzátette, hogy a német Bosch autóipari beszállító leányvállalatára is vonatkozik Moszkva rendelkezése. Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken írta alá azt a rendeletet, amely alapján átmenetileg száz százalékban a Gazprom irányítása alá kerülnek az Ariston Thermo Rus és a BSH Household Appliances leányvállalatok.
Az Ariston csoport azt közölte, hogy húsz éve van jelen Oroszországban, kiváló kapcsolatokat ápol a helyi intézményekkel, és megdöbbenéssel értesült a váratlan rendelkezésről.
Cseh Katalin az UEFA elnökéhez fordul, hogy gáncsolja el a Fradi-Gazprom üzletet – írtuk meg péntek délelőtt, miután a Momentum EP-képviselője kijelentette,
Levélben szólítjuk fel az UEFA elnökét, hogy tegyen lépéseket Putyin újabb befolyásolási kísérletének megakadályozására!
Cseh úgy látja: európai nyomásra az orosz kémbankból sikerült kilépnünk, de Orbán Viktor most a Fradin keresztül engedné vissza az oroszokat.
Levélben szólítjuk fel az UEFA elnökét, hogy tegyen lépéseket Putyin újabb befolyásolási kísérletének megakadályozására!
– jelentette ki Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője, aki úgy látja: európai nyomásra az orosz kémbankból sikerült kilépnünk, de Orbán Viktor most a Fradin keresztül engedné vissza az oroszokat.
Hétfőn a Blikk írta meg elsőként, hogy a Gazprom lehet a Ferencváros következő főszponzora. A klub egyelőre nem kommentálta a híreket, a Külügyminisztérium pedig annyit mondott, minél több nagy nemzetközi vállalat fektet be a magyar sportba, annál jobb.
Minél több nagy nemzetközi vállalat fektet be a magyar sportba, az annál jobb, és a Gazprom nem szerepel a szankciós listán.
Ezt válaszolta a Külgazdasági és Külügyminisztérium az RTL Híradó kérdésére, miszerint jelent-e veszélyt Magyarország szuverenitására nézve, hogy a legnagyobb orosz állami cég ekkora befolyást szerez a magyar futballban.
Ismert ugyanis, hogy a Blikk információi szerint a Gazprom lehet a Ferencváros következő főszponzora. A klub egyelőre nem kommentálta a híreket.
A Kisvárda elleni 0-0-val bebiztosította zsinórban hatodik bajnoki címét a Ferencváros. A Fradi magyar bajnokságon belüli erőfölényét látva ez csupán idők kérdése volt, jelenleg négy fordulóval a zárás előtt tizenöt ponttal vezetik az NB I-et. A zöld-fehérek financiális fölénye azonban tovább nőhet egy a sajtóban megjelent, Gazprommal kötött szponzorációs szerződésnek köszönhetően. Miért érdeke az orosz óriásnak pénzt invesztálni a magyar bajnokba? Tehet-e bármit ez ellen az UEFA, és ha igen, akkor fog-e tenni? Különbözik-e az oroszok gyakorlata attól, amit az arabok részéről látunk?
A Paks parádés ősz után 15 pontos előnnyel kezdte a tavaszt a nemzetközi kupaszereplésre ácsingózó csapatok előtt. A legutóbbi öt mérkőzésen azonban kikapott, így már csak 4 pontos fórban van a Puskás Akadémia előtt és a Fehérvár is megelőzte. Nem egyedi helyzet, az utóbbi három szezont tekintve atombiztos ez a tavaszi forgatókönyv. Mi állhat ennek hátterében? Vajon csak rendszeresen elfogynak a szezon végére, vagy arról van szó, hogy a bőséges állami dotáció miatt nem érdekük a nemzetközi szereplés elérése?
Amerikából kölcsönzött kifejezéssel élve a Real Madrid win-now helyzetben van: a keret átlagéletkora 28,1 év, a statisztikák szerint ezzel a csapattal most kell mindent megnyerni. A Barca elleni győzelmet követően már tizenegy pont a madridiak előnye a bajnokságban. De miért jobb ennyivel idén a Real a katalánoknál?
A hétvégén 35. alkalommal is magyar bajnok lett a Ferencváros férfi labdarúgó csapata. Sajtóhírek szerint új főszponzor érkezhet a csapat mögé.
Mi történt? A hétvégén előbb az állami kézbe került Nemzeti Sport írt arról, hogy egy meg nem nevezett nemzetközi nagyvállalat lehet a Fradi új főszponzora, aztán vasárnap este a Blikk már meg is nevezte kiről lehet szó: az orosz állami energiaóriás Gazprom lehet a befutó.
Mennyi az annyi? Ezt nem tudni és még nem is jelentették be a megállapodást (a Fradi nem kommentál ilyen típusú piaci híreket, a Nemzeti Sportnak sem erősítették meg az értesülést). A Gazprom a szerb Crvena zvezda főszponzora is, nekik évi 5 millió eurót fizetnek, de az egy kisebb piac, igaz, a szerbek ősszel a Bajnokok Ligája (BL) csoportkörében szerepeltek. Ez cél a Fradinál is. A csapat jelenlegi edzője, Dejan Stanković amúgy volt a belgrádiak játékosa és edzője is (a Fradi előtt a Sampdoriánál ugrott be, előtte 3 évig vezette a szerbeket).
Ha a tőzsdei árakhoz viszonyítjuk, a jelenleg érvényes, 2021-ben kötött magyar-orosz fűtőanyag-beszerzési szerződésből az elmúlt két év során 564 milliárd forint kára származhatott az országnak – számolt aki a Népszava a KSH által most közzétett tavaly decemberi adatok felhasználásával.
Az állami MVM 2021. októberétől kötött új, 15 éves gázvásárlási szerződést az orosz állami Gazprommal. Az akkori választási kampányidőszakban a kabinet tagjai azt állították, hogy a korábbi, 1995 végétől hatályos megállapodásnál nagyságrendekkel kedvezőbb szerződést kötöttek, Vlagyimir Putyin pedig 2022. februárjában úgy fogalmazott, hogy az új megállapodás révén Magyarország a piaci szint ötödéért kapja a nyersanyagot. Később a KSH alapján a Népszava kimutatta, a Kreml akkor ötödölés helyett az akkori tőzsdei árakat 30 százalékkal még meg is fejelte.
A Népszava cikke szerint míg 2021-ben még Magyarország nyert 211 milliárdot a két ország szerződésével – ennyi volt a tőzsdei árak és az orosz gázár különbsége –, 2022-ben 246 milliárdos, tavaly már 318 milliárdos orosz nyereséget hozott az üzlet.
Kedvező hír Magyarország számára, hogy Bulgária visszavonta az orosz földgázszállításra vonatkozó tranzitdíjat megemelő törvényét, amely Magyarország biztonságos ellátását is veszélyeztette volna, így remélhetőleg sikerül visszatérni a korábbi, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez.
Ezt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be kedden. A Forbes.hu-nak is eljuttatott közlemény szerint a bolgár törvény súlyos kockázatokat jelentett Észak-Macedónia, Szerbia és Magyarország földgázellátása szempontjából, ugyanis a szállító, az orosz Gazprom erősen vitatta annak jogszerűségét.
A miniszter szerint ellenséges lépésről volt szó, már pusztán azért is, mert azt mindenfajta előzetes tájékoztatás nélkül hozta meg a szófiai parlament.
Az egyik kezével 721 milliárd forint támogatást nyújtott a kormány az állami energiacégnek, az MVM-nek az adófizetők pénzéből a rezsicsökkentés miatti veszteségek ellentételezésére, a másikkal most visszavesz 309 milliárdot osztalék formájában. Teheti, mert az MVM jól keresett az átlag feletti mennyiséget fogyasztó lakosságnak kitalált piaci gázáron.
A magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – döntött az energetikai cég egyedüli tulajdonosa, „tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára.” A Budapesti Értéktőzsde honlapján megjelent közleményben az első féléves mérlegre, az elért 209 milliárd forint adózott eredményre hivatkoznak, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető.”
Az elmúlt években az állami tulajdonos szerényen szedegette ki a pénzt osztalék formájában az energiaóriásból: a 2021-es év után 7,5 milliárd, a tavalyi év után 108 milliárd forint kifizetéséről döntött. Utóbbi döntés nem is olyan régen, 2023 április végén született, tehát bő fél évvel a mostani bejelentés előtt. Az idei első féléves eredmény alapján bemondott 309 milliárd forintos pénzkivétel nemcsak gyorsan jött, hanem többszöröse is az eddigieknek, nagy változásnak kellett tehát a háttérben történnie. Energetikai szakértőket kérdeztünk a hivatalos magyarázatról: tudomásuk szerint milyen bravúrt hajthatott végre az MVM a külpiacokon?
„Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek összege 2015-ben 65,15 forint/megawattóra (MWh), 2022-ben 179,95 forint/MWh volt, 2023. április 1-jétől 688,68 forint/MWh. Éves szinten a Nitrogénművek tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot, közel 2,6 százalék árbevétel-arányos adót jelent. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik” – egyebek mellett ezt írta levelében az energiaügyi és az agrárminiszternek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Mint kiderült, a milliárdos Magyarország egyetlen műtrágyagyártó üzemének a bezárása helyett inkább jogi úton kívánja érvényesíteni az érdekeit, miközben az utolsó csepp a pohárban számukra nem a tagdíj, hanem az új széndioxidkvóta-adó volt. Érdemes tudni azonban, hogy a vállalat teljes költségein belül több mint 50 százalékos részt hasít ki a földgáz költsége, hiszen a műtrágyagyártás egyik fő kelléke a gáz. A műtrágyagyártáson kívül mindössze két ágazat van hazánkban, mely alapanyagként alkalmazza a földgázt egy másik termék gyártásához, és nem azért használja fel, hogy a gázból előállított hő energiatartalmát hasznosítsa. Az egyik a hidrogéngyártás, amely a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában zajlik, a másik az áramtermelő gázerőműveké.
Szigetváry Zsolt / MTI Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.
Az Eurostat legfrissebb adatai némi árcsökkenést mutattak szeptemberben: az orosz importgáz köbméterenként 0,313 euróért, átszámítva 121 forintért érkezett Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy júliustól – sorozatban a harmadik hónapja – 120 forint körül mozgott a beszerzési ár. Azóta mondhatjuk, hogy (euróban) durván a hetedére esett a földgáz ára a tavaly októberi csúcshoz képest, amikor 2,522 euró/köbméteres szinten, azaz ezer forint környékén tetőzött.
TTF tőzsdei gázárak az elmúlt két évben, euró/MWh
A szeptemberi 121 forint nem sokkal magasabb, mint a 102 forintos kedvezményes lakossági tarifa, ám amíg ezen vesztesége van az MVM Zrt.-nek, addig a 767 forintos lakossági piaci tarifán sokszoros a nyereség.
Ma reggel óta sorra érkeznek a bulgáriai gázvezeték-hálózaton szállító kereskedőkhöz a megemelt gáztranzitszámlák – tudta meg a lap.
Bulgária megawattóránként 20 levás, úgynevezett energia-hozzájárulást szed a területére érkező és az azon áthaladó, orosz eredetű földgáz minden megawattórája után. A pluszteher magának a gáz árának a negyedét teszi ki, és Magyarországot is keményen sújtja: hazánkba döntően Bulgárián át érkezik az oroszországi földgáz. A magyar piacra szánt gáz esetében az extra számlát a Gazprom kapta, mert
az orosz társaság viseli a költségeket, amíg a gáz el nem jut Kiskundorozsmára.
„Most nem tudjuk meghosszabbítani ezt a szerződést, bár az Európai Unió (EU) a következő hónapban felvetheti ezt a kérdést” – mondta Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjújában, amelyet az Index.hu szemlézett. A vállalat vezetője elmondta, eddig csak azok miatt az országok miatt tartották fenn a szállítást, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal.
A cégvezető egyúttal felszólította az EU-t, hogy gyorsítsák fel a folyamatot, amely az orosz gázfüggőség megszűnését célozza, méghozzá a tervezettnél korábban, 2027-ig. Az interjúban kitértek arra is, hogy az EU-ban több ország is cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól, miközben a Kreml parancsára egész falvakat tettek a földdel egyenlővé. A vállalat vezérigazgatója ezt csak úgy kommentálta:
Nevetséges Oroszországot azzal támogatni, hogy háború idején orosz gázt vásárolunk.