Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szélsőséges szervezetnek minősítette a DW Belarust.
Archívum címkék: fehéroroszország
A fehérorosz elnök cáfolja Putyinék állításait a krasznogorszki merénylettel kapcsolatban
A Vlagyimir Putyinnal szövetséges fehérorosz elnök kedden olyan nyilatkozatot tett, amely aláássa a Kreml azon állításait, miszerint a 139 halálos áldozatot követelő krasznogorszki merénylet gyanúsítottjai ukrán kapcsolatokkal rendelkeznének. Az orosz kormány szerint ugyanis a terroristák ezért indultak az öldöklés után Ukrajna felé.
Ezzel szemben Aljakszandr Lukasenka az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy az elkövetők először Fehéroroszország felé indultak, de oda nem tudtak bejutni, mert „az első percekben, akárcsak Oroszországban, a térség egy részében fokozott biztonsági rendszerre váltottak”. Elmondása szerint a belügyi erők, a titkosszolgálat, a határőrség és katonai egységek ellenőrzőpontokat létesítettek az utakon, beleértve az Oroszországba vezetőket is. Az elkövetők
látták, hogy sehogy sem jutnak be Fehéroroszországba. Ezért elfordultak, és az ukrán-orosz határszakaszhoz hajtottak
Lukasenko jövőre is elindul a fehérorosz elnökválasztáson
Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfő közölte, hogy 2025-ben ismét indul az elnökválasztáson – jelentette vasárnap a BelTA belorusz állami hírügynökség.
„Mondják meg nekik, hogy indulok” – mondta Lukasenko újságíróknak az emigrációba szorított ellenzéki szereplőkre utalva egy szavazóhelyiségben a parlamenti és helyi tanácsi választásokon leadott voksolás után a Reuters nemzetközi hírügynökség szerint.
Senki, egyetlen felelős elnök sem hagyná magára a népét, amely követte őt a csatába”
Lenácizták Magyar Bálintot a fehérorosz állampárti médiában
Filozófiai diverzánsok – a legmélyebbek, ezért veszélyesek címmel jelent meg egy cikk a múlt héten a fehérorosz állami média lapjában, a Belarusz Szegodnyában (Fehéroroszország Ma) két magyar társadalomtudós, Magyar Bálint és Madlovics Bálint könyvéről, a Posztkommunista rendszerek anatómiájáról. A kétkötetes, 1500 oldalas orosz kiadás azért verhette ki a biztosítékot, mert egyre többen forgatják Fehéroroszországban.
Az utóbbi időben egyre gyakrabban hivatkoznak Magyar Bálint és Madlovics Bálint kétkötetes könyvére. Ráadásul, orosz külföldi ügynökök, belarusz vakmerők (azokat az ellenzékieket nevezik így, akik a börtönt is vállalják – a szerk.) és a hasonszőrű értelmiségiek egyre többet hivatkoznak a két magyarra. Ez egyszerűen egy trend
– olvasható a cikkben, amely még egy profin kidolgozott karikatúrát is szentel Magyar Bálintéknak, amely szerint Magyarék amerikai kottából amerikai dollárért játszanak.
Leállítják a Tindert Fehéroroszországban
Február 15-én, azaz egy nappal Valentin-nap után leállítják a Tinder szolgáltatását Fehéroroszországban – írja a Politico. A felhasználók ezt követően nem tudják majd használni a társkereső alkalmazást, így nem csak matchelni, de üzenetet váltani sem tudnak majd másokkal.
A Tindert üzemeltető Match Group nem indokolta meg a kivonulást, a Politico azonban felhívta a figyelmet arra, hogy az alkalmazást korábban már használták arra, hogy kormánykritikus személyeket azonosítsanak be. 2022 novemberében Minszkben őrizetbe vettek egy nőt miután a rendőrséghez kiszivárogtatták a profilképeit, amelyeken az autoriter fehérorosz vezető, Aljakszandr Lukasenka ellen tiltakozott.
Oroszországból már 2023 júliusában kivonult a Tinder az emberi jogok védelme iránti elkötelezettségre hivatkozva – teszi hozzá a cikk.
Törvénybe iktatták Fehéroroszországban Lukasenka és családtagjai sosem látott kiváltságait
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök aláírta az államfőről szóló törvény átfogó kiigazítását tartalmazó új jogszabályt. Ezzel egyebek mellett többletjogokat és kiváltságokat tartalmaz az elnök és családja számára, még Lukasenka államfői tisztének megszűnése utáni időszakra is.
Az MTI közlése szerint a dokumentum – aminek teljes szövegét nem tették közzé, csupán egyes rendelkezéseit ismertették Lukasenka hivatalos honlapján – megállapítja, hogy Fehéroroszország elnöke áll a közigazgatási rendszer élén. A jogszabályban megerősítették az elnök hatáskörét arra, hogy javaslatokat tegyen a parlamentnek az alkotmánybíróság és a legfelsőbb bíróság elnökeinek, helyetteseiknek és bíráinak személyére, a központi választási bizottság elnökének és tagjainak megválasztására, valamint joga van indítványozni az ország fegyveres erőihez tartozó csapatok külföldre küldését, hogy azok részt vegyenek „a kollektív biztonság szavatolásában, valamint a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgáló tevékenységekben”.
A fehérorosz Szabadság Rádió a parlamenti megszavazáskor ismertette a törvénymódosítást, amelyből kiemelte, hogy a jogszabály további garanciákat is meghatároz az elnök és családja számára, ideértve az államfő hivatali idejének lejártát is. A változtatások között szerepel, hogy a hivatalos lakóhely mellett az elnöknek ideiglenes tartózkodásra és pihenésre is biztosítani kell ingatlant. Ezeket az ingatlanokat hivatali ideje lejárta után is használhatja. Ugyancsak élete végéig igényt tarthat testőri szolgálatra. A törvény szerint továbbá az államfő mentelmi joggal rendelkezik, azaz elnöki jogkörének gyakorlásával összefüggésben elkövetett cselekményeiért nem vonható felelősségre, ezzel összefüggésben nem tartható őrizetben, nem állítható bíróság elé. A mentelmi jogot kiterjesztették családtagjaira is. Sérthetetlenek lesznek az elnök és családjának tulajdonában lévő lakó- és irodahelyiségek, közlekedési és kommunikációs eszközök, egyéb ingatlanok és iratok is.
Fehéroroszországból érkezik Paks II. új építésvezetője
A Paks II. atomerőmű közvetlen építési szakaszba lépésével az eddigi igazgató Alekszandr Merten, mint a fővállalkozó Atomsztrojexport (ASZE) vállalat projektigazgatója átadja projektvezetői megbízatását Vitalij Poljanyinnak. Az új vezető fogja irányítani az új atomerőművi blokkok építését, az építéshez szükséges anyagok és berendezések, valamint a terv- és kivitelezési dokumentáció biztosítását. Továbbra is Alekszandr Mertenhez tartoznak a stratégiai ügyek, beleértve a projektet érintő politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálását – idézi a portál az ASZE közleményét.
Vitalij Poljanyin, az Atomsztrojexport vállalat alelnöke eddig a belorusz atomerőmű építési projektigazgatója volt, amely atomerőmű 2023. november elején kezdte meg a kereskedelmi üzemet. Az új paksi projektigazgató 2023. november 20-án lépett hivatalba azt követően, hogy a projektben 2023. augusztus 21-én megkezdődött a közvetlen megvalósítás szakasza.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió területén épülő Paks II. atomerőmű beruházása számos sajátossággal bír, Alekszandr Merten mint a fővállalkozó ASZE vállalat alelnöke és a Rusatom International Network (RAIN) igazgatójának első helyettese továbbra is felügyeli a projekt megvalósításának stratégiai aspektusait. Hozzá tartozik továbbá az ASZE vállalat külföldi partnereivel folytatott politikai, pénzügyi és jogi együttműködés koordinálása, valamint a magyar, illetve külföldi vállalatokkal a kapcsolatok kialakítása, fenntartása és számos egyéb kérdés.
Amerikai segély nélkül Oroszország sikerrel járna Ukrajnában az amerikai védelmi miniszter szerint
Oroszország sikerrel fog járni Ukrajna elleni háborújában, ha az Egyesült Államok nem folytatja a kijevi vezetés támogatását – jelentette ki kedden Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter.
Garantálhatom, hogy támogatásunk nélkül Vlagyimir Putyin orosz elnök sikerrel fog járni
hangoztatta Austin az amerikai szenátusban tartott meghallgatáson, amelyen az amerikai elnök által – részben Kijev támogatására – kért, összesen 106 milliárd dolláros költségvetési keretről folyt vita.
Kilenc roham visszaveréséről számolt be az orosz védelmi minisztérium
Három ukrajnai frontszakaszon kilenc rohamot vertek vissza orosz erők, amelyekben több mint 900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg – közölte keddi hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium, amelyet az MTI szemlézett.
Az összesítés szerint a legnagyobb veszteséget, 250 főt, az ukrán fél a limani frontszakaszon szenvedte el, a legtöbb támadással, öttel a kupjanszki frontszakaszon próbálkozott.
Az orosz jelentés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett egy légi és tengeri drónokat összeszerelő üzemet az Odessza megyei Malodolinszke környékén, egy MiG-29-es repülőgépet, egy Mi-8-as helikoptert, hét harckocsit – köztük két német Leopardot a kupjanszki frontszakaszon –, két amerikai Bradley gyalosági harcjárművet, tíz páncélozott harcjárművet, két amerikai gyártmányú M777-es, valamint egy-egy M198-as és egy 119-es vontatott, továbbá két M109-es önjáró tarackot. A felsorolásban szerepel még nyolc Storm Shadow pilóta nélküli manőverező repülőgép, két Neptun hajóelhárító rakéta, hat HIMARS-rakéta és 33 drón is.
ENSZ: Okkal feltételezhető, hogy az oroszok szándékosan intézett rakétacsapást egy falu ellen, amelyben 59 civil halt meg
Alapos okkal feltételezhető, hogy október 5-én Oroszország intézett szándékos, célzott rakétacsapást a kelet-ukrajnai Harkiv megyei Hroza falu ellen, amelynek következtében 59 civil vesztette életét, köztük egy nyolcéves gyermek – közölte az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója kedden közzétett jelentésében.
A küldöttség sajtószolgálatának MTI által szemlézett közlése szerint a friss jelentésben arra a következtetésre jutottak, hogy
Oroszország „vagy nem tett meg minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a támadás szándékolt célpontja katonai célpont legyen”, vagy szándékosan civileket, polgári objektumot vett célba, ami mindenképpen a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősül.
Szijjártó: Van olyan magyar túsz Gázában, akinek a komplett családja meghalt
A kormánynak továbbra sincs tudomása magyar állampolgárságú halálos áldozatról Izraelben, az erről szóló hírek nem bizonyultak igaznak – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés Gazdasági bizottságának ülésén.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy már öt, magyar állampolgársággal rendelkező túszról lehet tudni, miután nemrég egy újabb felnőtt fogolyról érkezett értesítés.
Kitért arra is, hogy egyes sajtótermékek a kormány hibájaként tüntették fel azt, hogy eddig nem tudtak ezekről a személyekről. Ezzel kapcsolatban minimális korrektséget kért, és rámutatott, hogy kizárólag akkor tudhatnak a magyar hatóságok túszokról, ha arról az izraeli fél vagy a hozzátartozók tájékoztatást adnak.
Őrizetbe vettek két orosz katonát egy kilenctagú család megölése miatt
A Moszkva ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai hatóságok őrizetbe vettek két orosz katonát, akiket azzal gyanúsítanak, hogy megöltek egy kilencfős családot, köztük két gyermeket – számolt be a Reuters.
A közlemény szerint a katonák Oroszország egyik távol-keleti régiójából származnak, és a gyilkosságok oka a jelek szerint valamilyen személyes konfliktus lehetett. A gyilkosságok a Donyeck és Melitopol között fekvő Volnovakhában, egy iparvárosban történtek.
A Reuters azt írja, hogy az orosz média beszámolója szerint a gyilkosok hangtompítóval ellátott géppisztolyokkal végeztek a családdal éjszaka.
Őrizetbe vettek egy orosz oligarchát Franciaországban
Adócsalás, pénzmosás és a nemzetközi szankciók megsértésének gyanújával előállították Alekszej Kuzmicsov orosz oligarchát Franciaországban – közölte kedden a francia pénzügyi ügyészség. Alekszej Kuzmicsev korábban az egyik legnagyobb oroszországi adófizetőnek számító Alfa Bank egyik főrészvényese volt.
Saint-Tropez-ban hétfőn őrizetbe vett üzletember párizsi otthonában házkutatást tartottak és a földközi-tengeri Var megyében is nyomoztak az ügyében – számolt be róla az ügyészi hivatal. Kuzmicsov kedden még őrizetben volt, de egyelőre nem emeltek vádat ellene. Ügyvédje sem nyilatkozott még az ügyben.
A francia vámhatóság tavaly lefoglalta az orosz oligarcha La Petite Ourse és La Petite Ourse II nevű jachtját Kuzmicsov Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő szoros kapcsolatai miatt, az Európai Unió szankcióinak részeként.
Már 300 ezernél is több orosz katona eshetett el
Átlépte a 300 ezret az elesett orosz katonák száma az ukrán fegyveres erők számításai szerint. Tegnap ugyanis 870 katonát vesztettek az oroszok, amivel az összesített adatok szerint 300.810 haltak meg Ukrajnában tavaly február 24-e, az orosz invázió kezdete óta.
Eszközökből is brutális mennyiséget vesztettek az oroszok az ukránok szerint: tankokból 5211, tüzérségi rendszerből 7227, harci gépekből 321, helikopterekből 324 darabot.
Ezek az adatok független forrásból nem ellenőrizhetőek.
Lukasenka tűzszünetet sürget, béketárgyalásokra és megegyezésre van szükség szerinte
Amióta 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát, első alkalommal beszélt úgy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, hogy tűzszünetre és mihamarabbi békemegállapodásra lenne szükség az ukrajnai háborúban. Lukasenka Putyin egyik legközelebbi szövetségese, az orosz hadsereg egyes csapatai a háború kezdetén a fehérorosz határon törtek be Ukrajna területére, és elmondható, hogy az ország az eddigiekben szilárdan ott állt Oroszország mellett, sem szóban sem tettekben nem mentek szembe Oroszországgal a háború kapcsán.
Most azonban az Independent beszámolója szerint Lukasenka arról beszélt, hogy patthelyzet állt be a harcokban, a frontvonalak megmerevedtek, egyik fél sem tud a másik fölé kerekedni, miközben mind az oroszoknak, mind az ukránoknak bőven vannak problémáik.
„Le kell ülniük a tárgyalóasztalhoz és meg kell egyezniük. Ahogy már mondtam, nincs szükség előfeltételekre, a lényeg az, hogy kiadják a STOP-parancsot” – jelentette ki a fehérorosz elnök a BelTA fehérorosz állami hírügynökség kérdésére.
Lukasenka fegyverszünetet sürget az ukrajnai háborúban
Hétfői közvetítésünket, benne az Orbán–Putyin találkozóra adott lengyel reakciót, az oroszok sajátságos toborzási gyakorlatát és a dagesztáni eseményekről szóló beszámolókat itt tudják visszaolvasni.
Kapcsolódó
Lukasenka meghívta Fehéroroszországba Orbánt
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök meghívta Fehéroroszországba Orbán Viktort, hogy „komoly ügyekről tárgyaljanak”, értesült a Belta hírügynökség.
Úgy tudják, hogy Lukasenka Szijjártó Péter külügyminiszternek a minszki látogatása alkalmával arról beszélt,
a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkat sajnos megromlottak. De ez nem a mi hibánk. Tudja az okokat. Ha a magyarok és a magyar vezetés dolgozni szeretne Fehéroroszországban, akkor boldogan fogadjuk a vállalataikat és cégeiket, és a legjobb körülményeket teremtjük meg a munkához.
Semleges színekben térhetnek vissza az orosz úszók
A vizes sportokat tömörítő nemzetközi szervezet, a World Aquatics (WA) vezető testülete (melynek a magyar szövetség elnöke, Wladár Sándor is tagja) úgy döntött, hogy
visszatérhetnek az orosz és fehérorosz sportolók a medencékbe, de csak semleges színekben indulhatnak.
A WA közleménye szerint komoly párbeszéd előzte meg a végül egyhangú döntést, valamint végeztek egy felmérést junior, felnőtt és masters versenyzők bevonásával is, utóbbinak az lett az eredménye, hogy a megkérdezettek 67 százaléka támogatja a két ország sportolóinak feltételekhez kötött visszatérését.
Nem túl megnyugtató, ha több ezer Wagner-zsoldos jelenik meg az uniós határok közelében
A belarusz ellenzék vezetője, Szvjatlana Cihanouszkaja szerint komoly biztonsági kockázatokat hordoz az ország európai szomszédjaira nézve, hogy a Wagner-zendülést lezáró egyezség nyomán Belaruszba települ át a magánhadsereg egy része.
Mi történt? Péntek este az addig Ukrajnában állomásozó Wagner-csoport Jevgenyij Prigozsin vezetésével megindult Oroszországba, szombaton elfoglalta Rosztovot, útban Moszkva felé pedig összecsapott az orosz légierővel. Ezt követően
Putyin tévébeszédben ítélte el a Wagner árulását,
Tágra nyitotta a kaput Magyarország az oroszok legszorosabb szövetségese előtt
A schengeni övezetbe kiállított vízumok számán nem látszik, hogy helyreállt volna a nemzetközi turizmus tavaly. A koronavírus-járvány előtt még évi 14-15 millió belépési engedélyt adtak ki, 2022-ben azonban még mindig csak 6 milliót.
A vízumkérelmek fele csupán három országból érkezett: Oroszországból, Kínából és Indiából. Ezek közül az orosz kérelmek számával kapcsolatban várhattuk, hogy a légi járatok ellehetetlenedése, az oroszok számára egyre nehezebbé váló pénzváltás és fizetés, a szankciók miatt egyre kevesebben utaznak majd. Ugyan a járvány előtti szintet nem érte el a vízumigénylések számra,
a háború ellenére az oroszországi nagykövetségeken állítják ki továbbra is a legtöbb schengeni vízumot.