Best WordPress Hosting
 

Müller Cecíliáék elárulták, miért nőtt drámai mértékben az ALS-es betegek száma Magyarországon

A Qubit még tavaly októberben adott be közérdekű adatigénylést a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak (NNGYK-nak) azzal a céllal, hogy megtudja, miként változott az ALS (amiotrófiás laterálszklerózis) megbetegedéssel diagnosztizált betegek száma az utóbbi években. Ez az a betegség, amellyel az eutanázia magyarországi legalizálásáért küzdő alkotmányjogász, Karsai Dániel is küzd.

A Müller Cecília által vezetett központ a Qubitnak korábban megküldött adataiból kiderült, hogy az Egészségmonitorozási Osztályon belül működő Veleszületett Fejlődési Rendellenességek Országos Nyilvántartása és Ritka Betegségek Központja  2020. január 1-től kötelezően regisztrálja a ritka betegséggel érintett embereket a diagnosztizáló orvos bejelentése alapján.

Az ALS-es eseteket a betegségek nemzetközi osztályozására kifejlesztett rendszer (BNO10) szerint G12.2 kódon tartják nyilván, ami az ALS mellett több más motorosneuron-betegséget lefed.

55 ezren keresték fel influenza miatt az orvosukat a múlt héten

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint 55 100-an fordultak múlt héten orvoshoz influenzás tünetekkel –közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csütörtökön közzétett jelentésében, amit az MTI ismertetett. Akut légúti fertőzés tüneteivel 286 ezren jelentkeztek orvosnál.

A 8. héten – február 19. és 25. között – az influenzás betegek 40,3 százaléka volt gyerek, 29,1 százaléka a 15-34 évesek, 22,5 százaléka a 35-59 évesek és 8,1 százalékuk a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.

Az adatok szerint múlt héten az országban hét közigazgatási területen nőtt (Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék), tizenkét területen csökkent, és egy területen – Budapesten – nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A vizsgált légúti mintákban az influenza pozitivitási arány 41,1 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási arány 2,5 százalék volt.  A megbetegedések három óvodát, egy általános iskolát és három szociális intézményt érintettek.

Vannak kórházak, ahol évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet. Mégsem történik velük semmi

Soha nem lehetetett még annyira mélyen belelátni a magyar egészségügy legijesztőbb bugyraiba, mint most. A Direkt36 megszerezte a kórházi fertőzések legfrissebb, 2017-2022 közötti időszakának adatait.

The post Vannak kórházak, ahol évek óta változatlanul súlyos a kórházi fertőzési helyzet. Mégsem történik velük semmi first appeared on Direkt36.

Influenza: 60 ezren fordultak orvoshoz

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján február 5. és 11. között az országban 59 200 ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csütörtökön közzétett jelentésében az MTI-vel.

Akut légúti fertőzés tüneteivel 271 ezren fordultak orvoshoz. A hatodik héten orvoshoz fordult betegek 40,2 százaléka gyerek, 28 százaléka fiatal felnőtt volt, 23,1 százalékuk a 35-59 évesek, 8,7 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.

A múlt héten 295 minta érkezett a központ laboratóriumába. Az influenza pozitivitási aránya 43,7 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási aránya 2,7 százalék volt.

Még hetekig nem lesz kapható egy fontos pajzsmirigygyógyszer

A Propycil 50 mg tabletta 100 darabos kiszerelés értékesítését a forgalomba hozatali engedély jogosultja hazánkban megszüntette – ezt válaszolta kérdésünkre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A Müller Cecília vezette intézményt az után kerestük meg, hogy egyik olvasónk arról panaszkodott: elérhetetlen a gyógyszertárakban a pajzsmirigy-túlműködést kezelő készítmény.  A gyógyszeradatbázis szerint december közepétől „piaci megfontolások” miatt szünetel a gyógyszer forgalmazása.

A Propycil egy propiltiouracil nevű hatóanyagot tartalmaz. A szert széles körben használják a pajzsmirigy túlműködésének kezelésére (például Basedow-kórban vagy a pajzsmirigy egyfajta, toxikus krónikus adenómának nevezett, jóindulatú daganata esetén), illetve a pajzsmirigy túlműködése miatt szükségessé váló pajzsmirigyműtét, továbbá radiojód-terápia előkészítésére.

Az utóbbi években azonban a gyógyszer elérhetőségével jelentős problémák adódtak. Először 2018-ban cikkezett erről az Index. Akkor nyáron, a nagy melegben vált elérhetetlenné a pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő betegek számára. Többen külföldről szerezték be a szert, vagy Facebook-csoportokban segítették ki egymást. Az akkor még önállóan működő Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) azt írta, valóban volt hiány, de a gyógyszer-nagykereskedő már megkezdte a kiszállítást a patikákba.

Mi vagyunk Európa egyik legrosszabb levegőjű országa

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) ugyan tegnap bejelentette, hogy az előző napokhoz képest javult a levegő minősége az országban, a friss légminőség-index (AQI) adatok szerint Magyarországon az egyik legrosszabb a levegő minősége Európában.

A Microsoft modellje Budapesten jelenleg 486-os értéket mutat, ami már a veszélyes tartományban van.

Ez az érték a legmagasabb tartományba tartozik, amikor is súlyos egészségügyi hatásokat tapasztalhatnak a szabad levegőn tartózkodók, így általában azt tapasztalják, hogy kerüljük az összes szabadtéri erőfeszítést.

Az ország több pontján is veszélyessé vált a levegő minősége a szálló por miatt

Az ország több pontján is veszélyessé vált a szálló por miatt a levegő minősége – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pénteken közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképének adataiból.

A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes.

Az NNGYK adatai szerint veszélyes a levegő minősége a Sajó völgyében Putnokon, Kazincbarcikán, Sajószentpéteren és Miskolcon, valamint Nyíregyházán és Kaposváron.

Negyven százalék felett a Covid-pozitivitás a népegészségügyi mintavételeknél

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közzétette légúti figyelőszolgálata 2023. 50. hétre vonatkozó tájékoztató adatait. Közleményük szerint „a figyelőszolgálatban résztvevő orvosok jelentései alapján végzett becslés szerint megállapítható, hogy

2023. december 11 – 17. között az országban 40 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 295 600 fő akut légúti fertőzés tüneteivel.

Az influenzaszerű megbetegedések kapcsán az NNGYK azt írta, hogy a betegek

„Mossuk kezeinket” – itt a dokumentumfilm az eltitkolt kórházi fertőzések utáni nyomozásról

A Direkt36 újságírói több mint egy éven át kutatták a kórházi fertőzések magyarországi helyzetét. Hogyan zajlott ez a nyomozás? Milyen titkokat árulnak el egészségügyi dolgozók a kórházakon belül uralkodó állapotokról? Milyen szenvedésekről számolnak be a fertőzések áldozatai? Bemutatjuk a Semmelweis Projekt dokumentumfilmjét.

The post „Mossuk kezeinket” – itt a dokumentumfilm az eltitkolt kórházi fertőzések utáni nyomozásról first appeared on Direkt36.

Valamennyire csökkent tavaly a bejelentett kórházi fertőzések száma, de még mindig jóval súlyosabb a helyzet, mint pár éve volt

A Direkt36 tényfeltáró cikksorozata után az egészségügyi hatóságok közölték, hogy hónapok óta működik egy munkacsoport a kórházi fertőzések visszaszorítására. Korábban hiába kérdeztük őket, senki nem beszélt ilyesmiről.

The post Valamennyire csökkent tavaly a bejelentett kórházi fertőzések száma, de még mindig jóval súlyosabb a helyzet, mint pár éve volt first appeared on Direkt36.

Angliában a takarító a kórház legfontosabb embere – hogyan tudták megfékezni a kórházi fertőzéseket más országokban?

Míg itthon évről évre egyre súlyosabb problémát jelent a veszélyes kórházi fertőzések terjedése, máshol sikerrel felvették ellene a harcot. Angliában például ezt sok odafigyeléssel és radikális transzparenciával oldották meg. Vagyis szinte pont az ellenkezőjét csinálták annak, ami Magyarországon zajlik. A Direkt36 Semmelweis Projektjének negyedik része.

The post Angliában a takarító a kórház legfontosabb embere – hogyan tudták megfékezni a kórházi fertőzéseket más országokban? first appeared on Direkt36.

NNGYK: A COVID-19 fertőzések döntő többsége sporadikus, nincs országos járvány

Kiderült, hogy a győri kórházban a Covid-19 okozta megbetegedések számának emelkedése miatt péntektől határozatlan időre látogatási korlátozásokat vezetett be, sőt annyi az új beteg, hogy a koronavírus-fertőzöttek ellátására külön osztályt nyitottak. Arról korábban a Népszava írt, hogy ősszel újra emelkedtek az esetszámok, ám mivel már nem regisztrálják a koronavírus-fertőzötteket, így csak más európai országok adataiból lehet arra következtetni, melyik variáns okozza a megbetegedéseket. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa egy szakmai fórumon arról beszélt, nehéz lenne megítélni a járványügyi helyzetet, mert nincs adat arról, hányan kerülnek kórházba, intenzív osztályra, szorulnak lélegeztetésre, halnak meg a covid-fertőzés miatt.

Éppen ezért megkerestük azt a Nemzeti Népegészségügyi Központot, amely a nyáron összeolvadt az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettel. A Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtól azt kérdeztük, hányan vannak kórházban koronavírus-fertőzéssel, országosan hány fertőzött van, illetve hogy a központ szerint van-e járvány, valamint szükségesnek tart-e bevezetni járványügyi intézkedéseket.

Az NNGYK mindössze kétmondatos válaszából arra lehet következtetni, hogy vannak adataik, bár pontos számokat nem árultak el. Ezt írták:

Eddig titok volt, hogyan állnak a magyar kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 elkészítette és most közzéteszi a rangsorukat

Most először kerül nyilvánosságra egy olyan összehasonlítás, amelyből kiderül, hogy az egyes kórházak hogyan teljesítenek egymáshoz képest a kórházi fertőzések kezelésében. Az egyik legproblémásabb intézmény saját maga is bevallja, hogy az 1950-es évekre jellemző állapotok uralkodnak náluk. Semmelweis Projekt, II. rész.

The post Eddig titok volt, hogyan állnak a magyar kórházak a fertőzésekkel. A Direkt36 elkészítette és most közzéteszi a rangsorukat first appeared on Direkt 36.

Szörnyű fertőzésekben halnak meg kórházi betegek ezrei. A kormány segítség helyett azon dolgozik, hogy eltitkolja ezt

Évről évre több súlyos, akár halált is okozó kórházi fertőzésről számolnak be a kórházak, de a valóságban még ennél is rosszabb a helyzet. A kormány és a hatóságok megpróbálják a szőnyeg alá söpörni a problémát, de a Direkt36-nak sikerült kiderítenie eddig eltitkolt részleteket. Semmelweis Projekt, I. rész.

The post Szörnyű fertőzésekben halnak meg kórházi betegek ezrei. A kormány segítség helyett azon dolgozik, hogy eltitkolja ezt first appeared on Direkt 36.

Nyugat-nílusi láz: 15-re emelkedett a magyarországi esetek száma, az NNGYK elárulta, mik a legfontosabb teendők

A szúnyogok által terjesztett nyugat-nílusi láz magyarországi megjelenése miatt a szúnyogcsípések megelőzésére és a szúnyogok elleni védekezésre kéri a lakosságot a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a központ azt közölte: az előző héten diagnosztizált esetekkel együtt a nyugat-nílusi láz miatti, idén nyilvántartott megbetegedések száma 15-re emelkedett (14 magyarországi és 1 „importált”).

 A betegek nagy része 60 évesnél idősebb, többségüknél idegrendszeri tünetek miatt végezték el a nyugat-nílusi láz kimutatására irányuló vizsgálatokat. Budapestről és hét vármegye területéről diagnosztizálták a 14 magyarországi beteget: a fővároson kívül Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna vármegyéből.A tájékoztatás szerint a nyugat-nílusi láz Magyarországon minden évben szezonálisan (június-november) előforduló, szúnyogok által terjesztett betegség.

A nyugat-nílusi vírussal fertőzött emberek többsége tünetmentes, néhány százalékban enyhe, influenzaszerű tünetek jelentkeznek, amelyek többnyire 3-6 nap alatt maguktól gyógyulnak. A leginkább idős emberek esetében idegrendszeri tünetek léphetnek fel – tették hozzá.

Kapacitáshiány a Honvédkórházban, máshová irányítják a szülő nőket

Úgy tűnik, már a Honvédkórházat is elérte a kapacitáshiány – hívták fel a 24.hu figyelmét az olvasóink. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ határozata szerint ugyanis a kórház ellátási területéhez tartozó betegeket a szülészeti ellátás vonatkozásában másik kórházakba irányítják át vasárnap 12 óráig.

Az indoklás szerint az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház szülészeti osztályán kialakult kapacitáshiány következtében a péntek 11 órától vasárnap délig a további biztonságos betegellátás érdekében a kórház a szülészeti ellátást „lemondani kényszerül”.és minderről Vendrei Gábor orvos ezredes pénteken tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot.

Az érintettek az Uzsoki Utcai Kórházban, a Kistarcsai Flór Ferenc Kórházban, a Váci Jávorszky Ödön Kórházban, illetve a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjában kaphatnak ellátást.

Megjelent a kormányrendelet Müller Cecília új hivataláról, és ezzel elveszíti önállóságát a gyógyszerhatóság

Még májusban írt arról a Népszava, hogy Müller Cecília új hivatalt kaphat: elveszítheti önállóságát a gyógyszerhatóság, miután az országos tiszti főorvos felügyelheti a gyógyszerpiacot is.

A gyógyszerhatóság és népegészségügyi központ egyesítéséről csütörtök este jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányrendelet, amelynek értelmében

augusztus 1-jével létrejön a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), amely az egészségügyért felelős miniszter – vagyis Pintér Sándor – irányítása alá tartozik, és az országos tisztifőorvos – vagyis Müller Cecília – vezeti.