Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: járvány

Először végzett rozmárral a madárinfluenza

Közzétette szerző

Először végzett bizonyítottan madárinfluenza rozmárral – írja a The Guardian az AFP-re hivatkozva. Az állat tetemét még tavaly találták meg egy Hopen nevű norvég, északi sarkköri szigeten.

Az állattól vett mintákat később egy németországi laboratóriumban vizsgálták meg, ahol kimutatták a madárinfluenzát. Azt azonban nem tudták megállapítani, hogy a H5N1 és a H5N8 vírustípusok közül melyik okozta a megbetegedést.

Madárinfluenzától korábban már fókák és jegesmedvék is elpusztultak, rozmároknál viszont ez volt az első dokumentált eset. A szakértők viszont úgy vélik, a betegség egyelőre még nem terjed emlősről emlősre, tudomásuk szerint mindegyik emlős úgy kapta el a betegséget, hogy fertőzött madarat fogyasztott, vagy azokhoz közel élt.

PostPin It!

Madárinfluenza-járványra készül Amerika

Közzétette szerző

Mivel egyre jobban terjed a madárinfluenza az amerikai szarvasmarhák körében, az Egyesült Államok elkezdett felkészülni arra, hogy akár az emberek körében is járvány törhet ki – írja a New Scientist.

A H5N1 madárinfluenzát idén mutatták ki először teheneknél, azóta viszont már 33 farmon, 8 államban tűnt fel a betegség Amerikában, és már a pasztőrözött tejben is megjelentek a kórokozók nyomai. Ennek ellenére az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) úgy gondolja, a vírus egyelőre emlősök között nem terjed számottevően, tehát alapvetően továbbra is egy szárnyasokat érintő kórságról beszélhetünk.

Ettől függetlenül a járványügyi központ úgy kezeli a H5N1-et, mint egy pontenciálisan emberek között is terjedő, akár világjárványhoz is vezethető vírust. Jelenleg két különböző vakcinát is fejlesztenek ellene, amelyek az eddigi kísérletek szerint eredményesnek mutatkoznak a szarvasmarháknál talált vírusok ellen.

PostPin It!

Egyre erősebben kóstolgatja az embereket a H5N1

Közzétette szerző

A madárinfluenza időről időre felbukkan hazánkban is, főleg a tavaszi és őszi vonulások időszakában nagyobb az esély, hogy vadmadarak szárnyastelepeket fertőznek meg. Ilyenkor azonnal megsemmisítik az egész állományt, ami megrendítő képsorokat eredményez az esti híradókban, és természetesen jelentős kárt okoz az adott gazdálkodónak, de komolyabb következménye szerencsére nincs. Legalábbis hazánkban.

A vírus csak speciális esetekben terjed madárról emberre, a tudomány mégis fokozott figyelemmel kíséri, mert a jövőben kialakulhat emberről emberre terjedő változata is. Félig-meddig kimondatlanul, de úgy tűnik, most ez utóbbihoz kerültünk közelebb, bár nem látszik még, hogy mennyivel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezető kutatója, Jeremy Farrar ugyanis a múlt héten azt nyilatkozta, a kórokozó emberre való terjedése „óriási aggodalomra ad okot”. Indoklásként csupán két tény:

a vírus egyre gyakrabban fertőz emlősöket, már köreikben is terjedhet, miközben a valaha leírt összes madárinfluenzás emberi megbetegedés 52 százaléka végződött halállal.

PostPin It!

Idő kérdése, hogy itthon is terjedjen a csonttörő láz

Közzétette szerző

Ma még csak behurcolt eseteket ismerünk, de már rövidebb távon is várható hazai fertőződés a dengue-lázzal. A kezeletlenül akár halálhoz vezető betegséghez többek között olyan erős ízületi, csont- és izomfájdalom társulhat, hogy »csonttörő láznak« is nevezik

– mondja a 24.hu-nak dr. Péterfi Zoltán infektológus.

A korán jött tavaszban egészen szokatlan módon már februárban aktiválódtak egyes csípőszúnyogok, köztük a kutatókat is meglepve a dengue-láz kórokozójának egyik fő potenciális hordozója, az ázsiai tigrisszúnyog.

PostPin It!

Pasztőrözött tejben mutatták ki a H5N1-et

Közzétette szerző

A H5N1 madárinfluenzát mutatták ki pasztőrözött tejben az Egyesült Államokban – írja az IFLScience. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint a mintákban talált vírusrészecskék inaktívak, nem veszélyesek a fogyasztókra.

A kórokozót idén mutatták ki elsőként tejelő tehenekben, éppen az Egyesült Államokban. Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint március vége óta nyolc államban legalább 33 példánynál detektálták a vírust, amely egy mezőgazdasági dolgozót is megfertőzött. A páciens enyhe tüneteket produkált.

A szakértők az utóbbi időkben a boltokban lévő tejet kezdték el vizsgálni. Múlt héten a WHO jelentett be, hogy a fertőzött tehenekből származó nyerstej-mintákban igen magas koncentrációjú vírust észleltek. Ez nem feltétlenül meglepő, mivel a pasztőrözetlen tej mindenféle baktériumot és vírust tartalmazhat.

PostPin It!

Az apokalipszis megkezdődött, de nézd mindig az élet napfényes oldalát

Közzétette szerző

Megfordult a fejemben, hogy talán meg kellene ölnöm a családomat, aztán öngyilkosságot elkövetni, hogy megspóroljak magunknak egy csomó szenvedést. Tud amellett érvelni, hogy miért nem kellene ezt megtennem? – teszem fel a kérdést Jem Bendellnek, a klímaapokalipszis prófétájának, aki 2018-ban a Deep Adaptation: A Map for Navigating Climate Tragedy (Mélyadaptáció: útmutató az éghajlati tragédiához) című tanulmányában legfeljebb egy évtizedes távlatban jósol civilizációs összeomlást, miközben ilyen mondatokat ír le:

Attól fogsz rettegni, hogy nem mészárol-e le valaki, mielőtt éhen halnál.

Ez aztán az érdekes interjúkezdés – feleli Bendell, majd a Monty Python Brian élete című filmjének zárójelenetét megidézve azt mondja, nézzem mindig az élet napfényes oldalát.

PostPin It!

Baljós előjelek kísérik az idei szúnyogszezont

Közzétette szerző

A korábbiakhoz képest jelentősen kitolódott a szúnyogszezon, a vérszívók immár februártól várhatóan október végéig velünk maradnak, ami az újonnan megjelenő fajokra is tekintettel számos, eddig ismeretlen veszélyt jelenthet számunkra.

Ez a cseppet sem megnyugtató hír a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának (VNL) közleményéből származik, és számos kérdést vet fel a laikus számára. Az a borús jóslat látszik ugyanis lassanként gyakorlattá válni, miszerint a behurcolt, idegenhonos szúnyogok új betegségek felbukkanásához és Magyarországon mindeddig elképzelhetetlen járványok kialakulásához járulhatnak hozzá. Az már csak ráadás, hogy a szúnyogmentes napok és órák száma is jelentősen lecsökken, ma már a strandon, tűző napon is számíthatunk csípésekre.

A tigrisszúnyog, koreai szúnyog és japán bozótszúnyog neve is baljósan hangzik a magyar fülnek, miközben őshonos fajaink is veszélyesebbé válnak.

PostPin It!

Járvány van Argentínában, rekord szinten a csonttöréses lázban szenvedők száma

Közzétette szerző

A magas hőmérséklet és páratartalom miatt a szúnyogok korábban kelnek ki, és hűvösebb területekre is eljuthatnak Argentínában, ami miatt megnőtt a dengue-járvány gyakoribbá válásának kockázata – közölte az MTI helyi szakértők nyomán.

A dél-amerikai országban a 2023-24-es nyáron eddig a dengue-láz csaknem 233 ezer esetét regisztráltak. A csonttöréses lázként is emlegetett betegség súlyos izom- és ízületi fájdalmat, magas lázat, fejfájást, hányást és bőrkiütést okozhat. A legfrissebb hivatalos adatok szerint az említett szám jóval meghaladja az előző nyáron feljegyzett 130 ezret, amely szintén rekord volt. A megbetegedések száma általában nyár végén, vagyis március-április környékén szokott megugrani, de az idén ez előbb következett be.

„ szúnyogok számának tavasz végi növekedése évről évre korábban kezdődik” – mondta Sylvia Fischer, az argentin Tudományos és Műszaki Nemzeti Kutatási Tanács (CONICET) kutatója. Elmondta, hogy a tudósok a korábbinál gyakrabban találkoznak a betegséggel Argentína délebbi, hűvösebb részein. Hozzátette, hogy ezek mind olyan helyek, amelyekről néhány évvel ezelőtt még egyáltalán nem jelentettek dengue-lázas megbetegedéseket. A kutató szerint ez beleillik abba a tágabb, regionális tendenciába, hogy a szúnyoginvázió az egyre melegebb időjárás miatt egyre tovább tart, és ez részben az éghajlatváltozással függ össze. „Ha előrejelzést kellene adnom, akkor azt mondanám, hogy minden évben várható lesz dengue-járvány kitörése” – mondta a kutató.

PostPin It!

A mai napig hordozzuk egy ősi járvány nyomait

Közzétette szerző

Több tíz millió évvel ezelőtt egy olyan víruscsoport terjedt el a Földön, amely szinte semmilyen útjába kerülő emlősnek nem kegyelmezett. A 33 és 15 millió évvel ezelőtti retrovírus az emberektől a csimpánzokon át, egészen a pandákig sok fajt elért, DNS-ének inaktív részei pedig még ma is felfedezhetők az emlősökben, írja az IFLScience.

Bár meglepő lehet, de genomunk akár 8 százalékát is adhatják olyan retrovírusok genetikai szekvenciái, amelyek megfertőzték őseinket. Ahhoz, hogy ezek öröklődjenek, a vírusoknak meg kell fertőzniük a csírasejteket, például a petesejteket vagy a spermát. Amennyiben ez sikerül, endogén retrovírusról beszélünk.

Az egyik leginkább eklatáns példája ennek az ERV-Fc, amely az oligocéntől a korai miocén korig terjedt el globálisan.

PostPin It!

Madárinfluenza végzett egy 21 éves diákkal

Közzétette szerző

H5N1 madárinfluenza végzett egy fiatal diákkal Vietnámban – írja a Live Science. A 21 éves férfinél március 11-én kezdtek el tünetek mutatkozni, köztük láz és köhögés, egy héttel később tüdőgyulladás gyanújával kórházba szállították.

A madárinfluenzát március 20-án állapították meg nála, állapota ekkora már olya súlyos volt, hogy három nappal később meg is halt.

Egy nyomozás során megállapították, hogy az egyetemista február elején vadmadarakat csapdázott, de nem jelenthető ki, hogy emiatt betegedett meg, ugyanis a térségben nem figyeltek meg beteg madarakat.

PostPin It!

Lassan globálissá válik a madárinfluenza-járvány

Közzétette szerző

Az Antarktisz közelében élő királypingvinekben mutatták ki a H5N1 madárinfluenzát – írja az Independent. Az Egyesült Királyság Állat- és Növényegészségügyi Hivatala (Apha) Dél-Georgia szigetén detektálta a kórokozót, miután tavaly októberben több elhullott barna halfarkast is találtak a térségben. Az év elején a szakemberek elefánt- és szőrösfókákban is észlelték a vírust, amely átterjedt az antarktiszi csérekre és a vándoralbatroszokra is.

Ezúttal Dél-Georgián öt királypingvinnél, a közeli Bird-szigeten pedig öt szamárpingvinnél lett pozitív a minta.

Bár az esetek egyelőre lokálisak, a kutatók attól tartanak, hogy a járvány tovább terjedhet. A H5N1 nagy valószínűséggel a Dél-Amerikából idevándorló madarakkal került a régióba.

PostPin It!

Új járvány terjed Európában: már 5 halott van

Közzétette szerző

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint több európai országban is emberek halálát okozta a papagájláz néven ismert bakteriális fertőzés, amelyet először 2023-ban észleltek. A Live Science szerint az Ausztriában, Dániában, Németországban, Svédországban és Hollandiában is detektált betegség március 5-ig 90 embert érintett összesen.

A leggyakrabban madarakat érintő légúti fertőzést egy, a Chlamydia családba tartozó baktérium váltja ki, amely vadon élő és házi madarakban, valamint baromfiban is megtalálható. Ezek a fertőzött állatok gyakran nem mutatnak betegségre utaló jeleket, de légzésükkel vagy ürülékükkel képesek terjeszteni a kórokozót.

Az emberek általában akkor fertőződnek meg, ha belélegzik a fertőzött madarakból származó port. Az állatok elfogyasztásával a betegség nem terjed.

PostPin It!

Génmódosított szúnyogokat engedtek szabadon Brazíliában

Közzétette szerző

Génmódosított szúnyogokat engedtek el Brazíliában, a tudósok azt remélik, ezzel csökkenthetik a dengue-láz terjedését az országban – írja a Live Science.

Az idei év első két hónapjában már több mint 1 millió szúnyogok terjesztette vírusos megbetegedés történt világszerte a WHO szerint, ez a szám a tavalyihoz képest 226 százalékkal nagyobb. A fertőzések miatt több nagyvárosban is veszélyhelyzetet hirdettek, köztük Rio de Janeiroban is, ahol februárban több mint 42 ezer dengue-lázas embert azonosítottak.

A dengue-lázat egy szúnyogok terjesztette vírus okozza, amely lázzal, émelygéssel és fejfájással jár, de a tünetek csak minden negyedik fertőzött embernél jelentkeznek. A betegség általában néhány nap alatt magától elmúlik, ritka esetekben viszont a páciensek akár kórházba is kerülhetnek, sőt meg is halhatnak miatta. Kifejezett gyógymód nem létezik a dengue-lázra, az orvosok csupán a betegek szenvedését tudják enyhíteni.

PostPin It!

55 ezren keresték fel influenza miatt az orvosukat a múlt héten

Közzétette szerző

A figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései szerint 55 100-an fordultak múlt héten orvoshoz influenzás tünetekkel –közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csütörtökön közzétett jelentésében, amit az MTI ismertetett. Akut légúti fertőzés tüneteivel 286 ezren jelentkeztek orvosnál.

A 8. héten – február 19. és 25. között – az influenzás betegek 40,3 százaléka volt gyerek, 29,1 százaléka a 15-34 évesek, 22,5 százaléka a 35-59 évesek és 8,1 százalékuk a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.

Az adatok szerint múlt héten az országban hét közigazgatási területen nőtt (Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyék), tizenkét területen csökkent, és egy területen – Budapesten – nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A vizsgált légúti mintákban az influenza pozitivitási arány 41,1 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási arány 2,5 százalék volt.  A megbetegedések három óvodát, egy általános iskolát és három szociális intézményt érintettek.

PostPin It!

Nem kell aggódni a gyorsan terjedő, új Covid-variáns miatt

Közzétette szerző

Nyakig járunk a légúti megbetegedések szezonjában, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ legfrissebb, február 5-11. közötti időszakot lefedő adatai szerint 59 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 293 200 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. A háttérben az influenza mellett vastagon ott a Covid is, aminek a hihetetlen sebességgel terjedő JN.1 nevű alvariánsa áll a fertőzések többségének hátterében. Sőt:

A JN.1 mára olyannyira dominánssá vált, hogy aki mostanában fertőződik meg a Coviddal, majdnem biztos lehet benne, hogy ezzel a változattal van dolga

– mondja a 24.hu-nak Kemenesi Gábor virológus.

PostPin It!

Fokozódhat a kanyarójárvány Európában

Közzétette szerző

A kanyarós megbetegedések száma az elkövetkező hónapokban várhatóan tovább fog nőni, minden uniós tagállamnak maximális erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy elérje és fenntartsa a magas szintű átoltottságot – hívta fel a figyelmet az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) pénteken.

Az uniós ügynökség sajtóközleménye szerint a kanyaró minden korcsoportban veszélyt jelent, a fertőzés magas számban okoz megbetegedést.

A legnagyobb kockázati csoportot a 12 hónaposnál fiatalabb csecsemők, akik még nem kaphatnak védőoltást. Az öt év alatti, oltatlan gyerekek szintén fokozott kockázatnak vannak kitéve, mivel a kanyaró ebben a korcsoportban számos szövődménnyel járhat.

PostPin It!

Szamárköhögésbe halt bele négy csecsemő Belgrádban

Közzétette szerző

Négy gyermek belehalt a szamárköhögés okozta komplikációkba egy belgrádi kórházban, erősítette meg az információt  dr. Vladislav Vukomanović, kardiológus, az intézet gyermekklinikájának főorvosa, írja a Szabad Magyar Szó. Egy gyermek életveszélyes állapotban van, lélegeztetőgépre szorul.

Az orvos szerint a két, három, négy hónapos gyermekek kórképe nagyon súlyos lehet, ez a következménye annak, hogy négy csecsemő életét nem sikerült megmenteni. Jelenleg 70 gyermekről tudják, hogy pertussis fertőzött, vagyis szamárköhögése van, ezeknek a gyermekeknek a fele kórházi kezelésben részesül.

Az orvos szerint a kórházban lévők számából arra lehet következtetni, hogy egyre több a súlyos állapotú beteg. A szamárköhögés Szerbia-szerte terjed, 2023. december 31-ig 909 esetet jegyeztek fel, a legtöbb megbetegedést Beldrádban és a nyugat-bácskai régióban regisztrálták. A szakemberek szerint a helyzet aggodalomra ad okot, a betegség ugyanis szinte már eltűnt, létezik ellene védőoltás, de azt a szülők egyre gyakrabban elutasítják.

PostPin It!

Sarkvidéki zombivírusok okozhatják a következő világjárványt?

Közzétette szerző

Az olvadó sarkvidéki permafrosztból felszabaduló kórokozók veszélyére figyelmeztetnek francia és holland egyetemek kutatói. A melegedő klíma miatt a légkörbe juthatnak a Matuzsálem-mikrobáknak, más néven „zombivírusoknak” nevezett kórokozók, amelyek több ezer éves betegségeket terjeszthetnek el újra.

A szibériai jégmezőkbe fagyva már azonosítottak is életben maradt vírustörzseket – tájékoztatott Michel Claverie, a marseille-i egyetem kutatója. Az általa vezetett kutatás során 48 500 éves vírust is találtak. A permafroszt több ezer évig képes tartósítani az organizmusokat – „ha elásnál egy joghurtot, ötvenezer év múlva is ehető lenne”, fogalmazott Claverie –, a légkör felmelegedése miatt ugyanakkor  a megkötött vírussejtek kiszabadulhatnak.

Nem tudjuk, milyen vírusokat tartalmaz a permafroszt, de azt gondolom, valódi kockázata van annak, hogy egy ilyen járványhelyzetet tud előidézni, például egy régi típusú gyermekbénulás vírusa. Feltételeznünk kell, hogy ez előfordulhat

PostPin It!

WHO: legalább 1,4 millió ember életét mentették meg az oltások Európában

Közzétette szerző

Több mint 1,4 millió ember életét mentették meg a koronavírus elleni védőoltások Európában – jelentette ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális igazgatója, hozzátéve, hogy a vírus nem fog eltűnni. Hans Kluge szerint a vakcinák elsősorban az idősek körében mentettek életeket, írja az MTI.

A WHO 2023. december 19-én közzétett adatai alapján az európai régióban – beleértve Oroszországot és több volt szovjet tagköztársaságot is – több mint 277,7 millió koronavírusos esetet regisztráltak, valamint több mint 2,2 millió halálesetet.

Mint mondta, ahogy az emberek megtanulnak együtt élni a Covid-19-cel, illetve más légzőszervi megbetegedésekkel, elengedhetetlen, hogy legalább a kórokozóknak jobban kiszolgáltatottak időre beadassák maguknak a koronavírus és egyéb ilyen jellegű megbetegedések ellen kifejlesztett oltásokat. Az óvatosság fokozottan érvényes a téli időszakban.

PostPin It!

Már az Antarktiszon is terjed a madárinfluenza

Közzétette szerző

Először találtak madárinfluenzával fertőzött emlősöket az Antarktisz közelében – írja az MTI a brit Állat- és Növényegészségügyi Hivatal (APHA) csütörtöki közleménye alapján. A szakértők szerint a vírust a Dél-Amerikából érkező vándormadarak hurcolhatták be, és azóta más madárfajokra és a sziget fókáira is átterjedt.

Az APHA kutatói az Atlanti-óceán déli részén, a Nagy-Britannia tengerentúli területeihez tartozó Dél-Georgia szigetén élő állatokat tesztelték a H5N1 vírusra, miután a szigeten októberben több elhullott barna halfarkast (Stercorarius antarcticus) találtak. A szervezet kutatói a kórokozót elefántfókákban és medvefókákban mutatták ki, de dominikai sirályokban (Larus dominicanus) és sarki csérekben (Sterna vittata) is megtalálták a vírust.

Ian Brown, az APHA igazgatója elmondta, hogy a H5N1 vírus terjedése kockázatot jelent az Antarktisz egyedülálló ökoszisztémájára, és veszélyezteti a tengeri madarak és emlősök populációját. Az APHA adatai ugyanakkor arra utalnak, hogy a vírus nem terjed széles körben, és csekély az esélye, hogy emberre is átterjedhetne. Laura Sinclair Willis, a Dél-Georgia- és a Sandwich-szigetek közigazgatási vezetője hangsúlyozta, hogy a betegség terjedése természetes jelenség, ugyanakkor a szigetekre látogatók figyelmét felhívta az egészségügyi biztonság szem előtt tartására.

PostPin It!