Best WordPress Hosting
 

A Fidesz és a Mi Hazánk együtt mondanak nemet a magyar erdők megvédésére

Ma a Parlament Mezőgazdasági Bizottságában a fideszes többség és a Mi Hazánk képviselője is leszavazta az LMP indítványát, ami megtiltotta volna a gazdasági célú fakitermelést az őshonos fafajú védett erdőkben. Indoklásuk szerint az erdők meg vannak védve, semmi probléma nincs. Ezt azonban cáfolják a tarra vágott hegyoldalak a Bükkben és Mátrában, nemzeti parki területeken is, a fő turistaútvonalak mellett is, 150 éves erdőkben is. És cáfolja az a tény, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőkben is zajlik gazdasági célú fakitermelés. 

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja idén ismét beadta az őshonos fafajú erdők védelmét, különösen a bükkerdők védelmét célzó javaslatát. Tette ezt azért, mert a múlt évi beadás vitákat ugyan keltett, de kormányzati cselekvést nem. A 100-150 éves, őshonos erdők tarra vágása még nemzeti parki területeken is ugyanúgy folytatódik, ugyanúgy pusztítják az állami erdőgazdaságok a legszebb idős, védett erdőinket is.

Az LMP ezért javasolja, hogy a védett bükkerdőkben teljesen szűnjön meg a gazdasági célú fakitermelés. A más, őshonos fafajú védett erdőket pedig csak örökerdő üzemmódban lehessen kezelni, azaz szűnjenek meg a tarvágások. Mindezért az erdőgazdálkodókat kompenzáció illetné – védjék, ápolják, gondozzák az erdőket, ne pedig a kivágásukból akarjanak profitot szerezni. A védett erdők ökológiai, klímavédelmi és rekreációs értéke sokkal nagyobb, mint az a pár millió forint, amit kapnak a tűzifának felaprított 120 éves tölgyekért és bükkökért.

Erdőanya és Mexikó-puszta: a Pilisi Parkerdő mesés nevű mintaterületei

A 2024-es év két fontos évfordulót is jelent a Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai munkájától elválaszthatatlan örökerdő-gazdálkodás terén: idén 70 éves a Visegrád közelében létrehozott Erdőanya, illetve 25 éves a Parkerdő nemzetközi hírű örökerdő kísérleti és bemutató területe Mexikópusztán.

2024-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő, a hazai folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás történetének két emblematikus mintaterülete kerek évfordulóhoz ért.

Erdőanya: őserdő természetességű kezelt erdő

Talajvesztés veszélyezteti hegyvidéki erdeinket

A talajvesztés (vagy más néven talajerózió) óriási probléma a hegyvidéki erdeinkben. A felhőszakadással járó viharok és heves esőzések, amilyenekből idén nyáron bőven kijutott az Északi-középhegységben, tonnaszám viszi le a talajt az erdőkből. A napjainkban tapasztalható óriási mértékű talajvesztés elsősorban az emberi beavatkozásoknak és a gondatlanságnak is köszönhető.

Erdeink tele vannak általunk okozott talajsebzésekkel: erdészeti feltáró utakkal, mély traktornyomokkal, tarra vágott hegyoldalakkal és a kivonszolt fák okozta talajsérülésekkel. A mély keréknyomok és a vonszolással kimélyített húzásnyomok helyreállítása azonban az erdészeti munkák után az előírások ellenére gyakran nem történik meg.

A heves viharok idején a csapadék ezekben a sebekben, mélyedésekben utat talál magának, összefolyik, és rengeteg talajt visz magával, így a termőréteg elvékonyodik, lepusztul, az erdő legyengül és a megújulása veszélybe kerül, mert a facsemeték a sekély talajon már nem tudnak megerősödni. Ha meg akarjuk őrizni az erdeinket és az erdők rendkívül gazdag élővilágát, akkor sokkal jobban kell gondoskodni a talaj védelméről.