Best WordPress Hosting
 

Legyen vége erdeinkben a rablógazdálkodásnak!

Azonnali hatállyal vissza kellene vonni a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII.4.) Kormányrendeletet!A Védett természeti területekre vonatkozóan a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapított meg „enyhítéseket” az alábbiak szerint: a) eltörli a tájidegen felújítás tilalmát;

b) megengedi a tarvágást korábban tiltott esetekben is. Ennek megfelelően az erdőgazdálkodók átütemezték az akár 10 éves üzemtervi ciklusra tervezett munkálataikat, és előrehozták a védett természeti területen elhelyezkedő tájidegen fafajú kitermeléseket, melyeket az enyhítés miatt tájidegen fajokkal újítottak fel, ezzel jelentős természetvédelmi kárt okozva. A tarvágások nemes-nyáras állományokat is érintettek, melynek végképp semmi köze nincs a tűzifa-ellátáshoz, hiszen ezt a fajt biomassza erőműben égetik el, melyek hatalmas állami támogatással, erőforrásainkkal pazarló módon bánva mindössze villamosenergia-igényének 3%-át képesek fedezni. Ezeket az erőműveket akár teljes egészében le lehetne állítani és helyettük energiahatékonyságba fektetni, mely több energiát spórolna meg számunkra, mint az eltüzelt erdeinkből nyerhető.

Szerencsére az Alkotmánybíróság április 12-én alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisítette a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontját, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. A rendelkezés a tűzifaigények biztosításával csak közvetett módon függ össze: igazából nem a tűzifaigények kielégítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazott, hanem az erdőgazdálkodók számára tette lehetővé a faállomány kitermelése után a fafaj-cserés szerkezetváltás kötelezettségétől való eltérést.

A Fidesz és a Mi Hazánk együtt mondanak nemet a magyar erdők megvédésére

Ma a Parlament Mezőgazdasági Bizottságában a fideszes többség és a Mi Hazánk képviselője is leszavazta az LMP indítványát, ami megtiltotta volna a gazdasági célú fakitermelést az őshonos fafajú védett erdőkben. Indoklásuk szerint az erdők meg vannak védve, semmi probléma nincs. Ezt azonban cáfolják a tarra vágott hegyoldalak a Bükkben és Mátrában, nemzeti parki területeken is, a fő turistaútvonalak mellett is, 150 éves erdőkben is. És cáfolja az a tény, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőkben is zajlik gazdasági célú fakitermelés. 

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja idén ismét beadta az őshonos fafajú erdők védelmét, különösen a bükkerdők védelmét célzó javaslatát. Tette ezt azért, mert a múlt évi beadás vitákat ugyan keltett, de kormányzati cselekvést nem. A 100-150 éves, őshonos erdők tarra vágása még nemzeti parki területeken is ugyanúgy folytatódik, ugyanúgy pusztítják az állami erdőgazdaságok a legszebb idős, védett erdőinket is.

Az LMP ezért javasolja, hogy a védett bükkerdőkben teljesen szűnjön meg a gazdasági célú fakitermelés. A más, őshonos fafajú védett erdőket pedig csak örökerdő üzemmódban lehessen kezelni, azaz szűnjenek meg a tarvágások. Mindezért az erdőgazdálkodókat kompenzáció illetné – védjék, ápolják, gondozzák az erdőket, ne pedig a kivágásukból akarjanak profitot szerezni. A védett erdők ökológiai, klímavédelmi és rekreációs értéke sokkal nagyobb, mint az a pár millió forint, amit kapnak a tűzifának felaprított 120 éves tölgyekért és bükkökért.

Rontott erdők

Óriási problémának látom, hogy a társadalom ingerküszöbértékét csak a tarvágások (és farakások) érik el – a jóval nagyobb bajt a besűrített erdőszerkezetből fakadó rossz egészségi állapotot, az erdők lerontását viszont nem érzékelik, holott jól látható jelei vannak. Sajnos az erdészettudomány is elhallgatja a jelenséget, elfedi a bajt. Erre figyelmeztet Baráz Csaba véleménycikkében.

Egy gondolat és egy betegségtünet az első erdészeti tanóra megtartásának évfordulójára rendezett erdészeti tudományos konferencia margójára (Sopron, 2024. február 5–6.)

Az erdőjárók, kirándulók leginkább az erdő hiányára, a fakitermelés (például a végvágások) során keletkező vágásterekre, tarvágásokra figyelnek fel (amelyek egyébként az erdőtervezéssel összhangban, esetleg elhibázott tüztifarendelet-szerű jogszabályok következtében alakulnak ki és csúnya tájsebbekként borzolják a szépérzéket). Az erdőkben tapasztalható sokkal aggasztóbb válságtüneteket, a törzsön kialakuló ún. másodlagos lombkoronát, a fattyúágak, póthajtások (stb.) sokaságát azonban nem veszik észre, illetve fel sem figyelnek rá. Ha pedig meglátják, nem értik azok üzenetét. A tudomány azonban dokumentálja, leírja, kataszterezi, kutatja a szekunder korona jelenségét, azonban helytelen következtetéseket von le és elhallgatja a valódi okokat. (Pontosabban egy ok-okozati összefüggésrendszerből csupán egy közbülső szekvenciát ragad ki, vizsgál meg és értékel, ami csupán egyetlen eleme a valóságnak.)  Ez az erdészettudomány felelőssége, erről szól az alábbi példával illusztrált bejegyzésem. Arról, hogy nem csak az erdőgazdálkodással (fakitermeléssel) van baj, hanem az erdőneveléssel, magával az emberi beavatkozás révén kialakított erdőszerkezettel, állománysűrűséggel is. Úgy általában a magyarországi „élőfakészlet” minőségével, egészségi állapotával.

Tarvágás miatt feljelentést tesz a budai kerület

A héten tarra vágtak egy nagyobb területet a Mikes Kelemen utcánál. Az érintett több ezer négyzetméteres magántulajdonban van, közölte Facebook-oldalán Őrsi Gergely. A II. kerület polgármestere szerint a fakivágás engedély nélkül történt, a tarvágás pedig természetkárosítás.

Az eset miatt az eljárást az önkormányzat megindította. Mivel az építési engedélyezési jogköröket 2020-ban elvették az önkormányzatoktól, így nem világos, milyen építkezést terveznek.

Mint írta, építkezésnél kérhető engedély fakivágásra, de szabályozott módon, esetenként pótlási kötelezettséggel. Ebben az esetben viszont semmilyen kérelem nem érkezett az önkormányzathoz. A polgármester hangsúlyozta, tarvágásra semmilyen körülmények között nem kérhető engedély, ezért feljelentést tesznek természetkárosítás miatt.