Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: erdőgazdálkodás

Legyen vége erdeinkben a rablógazdálkodásnak!

Közzétette szerző

Azonnali hatállyal vissza kellene vonni a veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. (VIII.4.) Kormányrendeletet!A Védett természeti területekre vonatkozóan a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése állapított meg „enyhítéseket” az alábbiak szerint: a) eltörli a tájidegen felújítás tilalmát;

b) megengedi a tarvágást korábban tiltott esetekben is. Ennek megfelelően az erdőgazdálkodók átütemezték az akár 10 éves üzemtervi ciklusra tervezett munkálataikat, és előrehozták a védett természeti területen elhelyezkedő tájidegen fafajú kitermeléseket, melyeket az enyhítés miatt tájidegen fajokkal újítottak fel, ezzel jelentős természetvédelmi kárt okozva. A tarvágások nemes-nyáras állományokat is érintettek, melynek végképp semmi köze nincs a tűzifa-ellátáshoz, hiszen ezt a fajt biomassza erőműben égetik el, melyek hatalmas állami támogatással, erőforrásainkkal pazarló módon bánva mindössze villamosenergia-igényének 3%-át képesek fedezni. Ezeket az erőműveket akár teljes egészében le lehetne állítani és helyettük energiahatékonyságba fektetni, mely több energiát spórolna meg számunkra, mint az eltüzelt erdeinkből nyerhető.

Szerencsére az Alkotmánybíróság április 12-én alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a kihirdetésére visszamenőleges hatállyal, 2022. augusztus 4. napjával megsemmisítette a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés a) pontját, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el. A rendelkezés a tűzifaigények biztosításával csak közvetett módon függ össze: igazából nem a tűzifaigények kielégítésével kapcsolatos szabályokat tartalmazott, hanem az erdőgazdálkodók számára tette lehetővé a faállomány kitermelése után a fafaj-cserés szerkezetváltás kötelezettségétől való eltérést.

PostPin It!

A Fidesz és a Mi Hazánk együtt mondanak nemet a magyar erdők megvédésére

Közzétette szerző

Ma a Parlament Mezőgazdasági Bizottságában a fideszes többség és a Mi Hazánk képviselője is leszavazta az LMP indítványát, ami megtiltotta volna a gazdasági célú fakitermelést az őshonos fafajú védett erdőkben. Indoklásuk szerint az erdők meg vannak védve, semmi probléma nincs. Ezt azonban cáfolják a tarra vágott hegyoldalak a Bükkben és Mátrában, nemzeti parki területeken is, a fő turistaútvonalak mellett is, 150 éves erdőkben is. És cáfolja az a tény, hogy Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőkben is zajlik gazdasági célú fakitermelés. 

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja idén ismét beadta az őshonos fafajú erdők védelmét, különösen a bükkerdők védelmét célzó javaslatát. Tette ezt azért, mert a múlt évi beadás vitákat ugyan keltett, de kormányzati cselekvést nem. A 100-150 éves, őshonos erdők tarra vágása még nemzeti parki területeken is ugyanúgy folytatódik, ugyanúgy pusztítják az állami erdőgazdaságok a legszebb idős, védett erdőinket is.

Az LMP ezért javasolja, hogy a védett bükkerdőkben teljesen szűnjön meg a gazdasági célú fakitermelés. A más, őshonos fafajú védett erdőket pedig csak örökerdő üzemmódban lehessen kezelni, azaz szűnjenek meg a tarvágások. Mindezért az erdőgazdálkodókat kompenzáció illetné – védjék, ápolják, gondozzák az erdőket, ne pedig a kivágásukból akarjanak profitot szerezni. A védett erdők ökológiai, klímavédelmi és rekreációs értéke sokkal nagyobb, mint az a pár millió forint, amit kapnak a tűzifának felaprított 120 éves tölgyekért és bükkökért.

PostPin It!

Erdőanya és Mexikó-puszta: a Pilisi Parkerdő mesés nevű mintaterületei

Közzétette szerző

A 2024-es év két fontos évfordulót is jelent a Pilisi Parkerdő Zrt. szakmai munkájától elválaszthatatlan örökerdő-gazdálkodás terén: idén 70 éves a Visegrád közelében létrehozott Erdőanya, illetve 25 éves a Parkerdő nemzetközi hírű örökerdő kísérleti és bemutató területe Mexikópusztán.

2024-ben a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő, a hazai folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás történetének két emblematikus mintaterülete kerek évfordulóhoz ért.

Erdőanya: őserdő természetességű kezelt erdő

PostPin It!

Rontott erdők

Közzétette szerző

Óriási problémának látom, hogy a társadalom ingerküszöbértékét csak a tarvágások (és farakások) érik el – a jóval nagyobb bajt a besűrített erdőszerkezetből fakadó rossz egészségi állapotot, az erdők lerontását viszont nem érzékelik, holott jól látható jelei vannak. Sajnos az erdészettudomány is elhallgatja a jelenséget, elfedi a bajt. Erre figyelmeztet Baráz Csaba véleménycikkében.

Egy gondolat és egy betegségtünet az első erdészeti tanóra megtartásának évfordulójára rendezett erdészeti tudományos konferencia margójára (Sopron, 2024. február 5–6.)

Az erdőjárók, kirándulók leginkább az erdő hiányára, a fakitermelés (például a végvágások) során keletkező vágásterekre, tarvágásokra figyelnek fel (amelyek egyébként az erdőtervezéssel összhangban, esetleg elhibázott tüztifarendelet-szerű jogszabályok következtében alakulnak ki és csúnya tájsebbekként borzolják a szépérzéket). Az erdőkben tapasztalható sokkal aggasztóbb válságtüneteket, a törzsön kialakuló ún. másodlagos lombkoronát, a fattyúágak, póthajtások (stb.) sokaságát azonban nem veszik észre, illetve fel sem figyelnek rá. Ha pedig meglátják, nem értik azok üzenetét. A tudomány azonban dokumentálja, leírja, kataszterezi, kutatja a szekunder korona jelenségét, azonban helytelen következtetéseket von le és elhallgatja a valódi okokat. (Pontosabban egy ok-okozati összefüggésrendszerből csupán egy közbülső szekvenciát ragad ki, vizsgál meg és értékel, ami csupán egyetlen eleme a valóságnak.)  Ez az erdészettudomány felelőssége, erről szól az alábbi példával illusztrált bejegyzésem. Arról, hogy nem csak az erdőgazdálkodással (fakitermeléssel) van baj, hanem az erdőneveléssel, magával az emberi beavatkozás révén kialakított erdőszerkezettel, állománysűrűséggel is. Úgy általában a magyarországi „élőfakészlet” minőségével, egészségi állapotával.

PostPin It!

Gyarmatosítás, politikacsinálás – áldás vagy átok a hungarikum magyar akác?

Közzétette szerző

Él a Földön egy Észak-Amerika keleti tájegységein őshonos fafaj, amely a világ országai közül Magyarországon játssza a legnagyobb szerepet. Indián gyógynövényként ismert amerikai gyarmatáruként került hozzánk a „magyar akác”

A fehér akácnak – tudományos nevén Robinia pseudoacaciának – az Egyesült Államok keleti területein és Magyarországon kívül jelenleg Olaszország északnyugati és Horvátország északi részén, Szerbia, Románia és Bulgária határvidékén, valamint Franciaország keleti, délnyugati és középső területein van több százezer hektáros állománya.

Mivel a fafaj egyszerre invazív és hasznos, megítélése mindenütt ellentmondásos. Magyarországi szerepe mindazonáltal nemcsak a területi adatok miatt kivételes, hanem azért is, mert épp itt vesz részt leginkább a városi és vidéki tájak, társadalmak, sőt a politika formálásában. A fehér akác története kitűnő példa Magyarország és a gyarmatosítás közötti kapcsolatra, így fényt vet a gyarmatosítás mibenlétére és szélesebb összefüggéseire is. Pest és Buda mint vizsgálati terep ráadásul közelebb visz ahhoz, hogy megértsük a faj lehetséges szerepeit, s ezzel kilépjünk az akác irtása és feltétel nélküli védelme között folyó, kilátástalan vita csapdájából.

PostPin It!

Nagy mértékben romlik az erdők állapota, a magyar erdők alig negyede egészséges

Közzétette szerző

Megduplázódott az elpusztult lombkoronájú fák aránya az ezredforduló óta az Európai Unióban. Minden negyedik fa közepesen vagy súlyosan káros mértékben veszít a lombjából, ráadásul a lombhullás mértéke egyre nagyobb – derül ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentéséből.

A forró és aszályos időjárás káros hatásai egyre látványosabbak az erdőkre. A szárazság akadályozhatja a fotoszintézist, ami a vízhiánnyal kiegészülve gátolja a növények fejlődését, ám számos további módon is megsínylik az éghajlatváltozást a fák.

Alulnézet: a fák pusztulása Magyarországon drámai mértékű. Szűk tíz év alatt felére csökkent a tünetmentes fák aránya. A feketefenyők mindössze 3 százaléka egészséges, a kocsányos tölgyeknek 6,5 százaléka. A klímaváltozás miatt a fenyők és a bükkök is várhatóan eltűnnek Magyarországról. 

PostPin It!

Erdőhelyreállítás láncfűrésszel

Közzétette szerző

Az Erdők Hetéhez kapcsolódva egy pár perces animációs kisfilm segítségével mutatjuk be, hogy mit érdemes tennünk az erdeinkért (nem csak láncfűrésszel), ha a jövőben is látni szeretnénk azokat. Hazánkban az idős, védett erdők sem mentesülnek a fakitermelés alól, miközben az élőhelyekre nehezedő nyomás egyre fokozódik, az őszi napsütés pedig évről évre égetőbb.

A WWF Magyarország  abban hisz, hogy ha az erdőket sikerül újra formába hozni, közelebb kerülünk ahhoz is, hogy a világunk élhető maradjon.

Bölények és vadonok

PostPin It!

Az erdő nem akkor egészséges, ha hibátlan fák alkotják

Közzétette szerző

A klímaváltozáshoz az erdészeknek is alkalmazkodniuk kell, mivel ilyen körülmények mellett csak azok az erdők tudnak megmaradni, amikben kifinomultabb módszerekkel gazdálkodnak. A 444 videója Csépányi Péterrel,  a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettesével.

Mivel Magyarországon az aszályos időszakok egyre hosszabbak és gyakoribbak lesznek, erdeink is átalakulnak. A leghűvösebb erdőket alkotó bükkösök szinte teljesen eltűnhetnek, a tölgyesek pedig az északi és a nyugati határszélekre szorulhatnak vissza.

A Pilisi Parkerdőben évtizedek óta kísérleteznek ezzel. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes a Dobogókőhöz közeli Mexikó-pusztán mutatta meg, hogyan próbálják természetközeli módszerekkel alakítani az erdőket.

PostPin It!

Talajvesztés veszélyezteti hegyvidéki erdeinket

Közzétette szerző

A talajvesztés (vagy más néven talajerózió) óriási probléma a hegyvidéki erdeinkben. A felhőszakadással járó viharok és heves esőzések, amilyenekből idén nyáron bőven kijutott az Északi-középhegységben, tonnaszám viszi le a talajt az erdőkből. A napjainkban tapasztalható óriási mértékű talajvesztés elsősorban az emberi beavatkozásoknak és a gondatlanságnak is köszönhető.

Erdeink tele vannak általunk okozott talajsebzésekkel: erdészeti feltáró utakkal, mély traktornyomokkal, tarra vágott hegyoldalakkal és a kivonszolt fák okozta talajsérülésekkel. A mély keréknyomok és a vonszolással kimélyített húzásnyomok helyreállítása azonban az erdészeti munkák után az előírások ellenére gyakran nem történik meg.

A heves viharok idején a csapadék ezekben a sebekben, mélyedésekben utat talál magának, összefolyik, és rengeteg talajt visz magával, így a termőréteg elvékonyodik, lepusztul, az erdő legyengül és a megújulása veszélybe kerül, mert a facsemeték a sekély talajon már nem tudnak megerősödni. Ha meg akarjuk őrizni az erdeinket és az erdők rendkívül gazdag élővilágát, akkor sokkal jobban kell gondoskodni a talaj védelméről.

PostPin It!

OEE Szaktudás Füzetek 3. –  Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás

Közzétette szerző

Az Országos Erdészeti Egyesület 153. Vándorgyűlése alkalmából  „Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás” címmel jelent meg a 2022-ben útjára indított OEE Szaktudás Füzetek kiadványsorozat harmadik része, mely az Erdészeti Lapok júniusi lapszámának tematikus melléklete.

A kiadvány a jelenkori és jövőbeni erdőgazdálkodás egyik legfontosabb szakmai kérdéskörét, az erdő és víz, erdészet és vízgazdálkodás témáját mutatja be erdész és erdőjáró nem erdész olvasók részére, ismeretmegújító és ismeretterjesztő szándékkal. Az erdő és víz kapcsolatára vonatkozóan Roth Gyula professzor örökérvényű szavait idézhetjük: „Magyarországon az erdőgazdálkodás vízkérdés, a vízgazdálkodás kérdése.” Az idézett gondolat a magyarországi erdei ökoszisztémák fennmaradása (léte, minősége) és fenntartása szempontjából napjainkban egyre fontosabb megállapításnak tekinthető.(A kiadvány az alábbi képre kattintva tölthető le.)

Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás OEE Szaktudás Füzetek 3. a 161 éves Erdészeti Lapok tematikus különszáma

PostPin It!

Az erdők és a víz kapcsolatát vizsgálják a Soproni Egyetem kutatói

Közzétette szerző

A tavalyi súlyos aszály a hazai erdőket sem kímélte, és világossá tette, hogy az erdők és a víz kapcsolata, a vizekkel való megfelelő gazdálkodás fontosabb, mint valaha. Nemrég jelent meg az Erdő és víz – Erdészeti vízgazdálkodás című kiadvány, melynek összeállításában kulcsszerepet játszottak a Soproni Egyetem kutatói.

A tudományos ismeretterjesztő kötetet az Országos Erdészeti Egyesület jelentette meg. A húsznál több szerző és közreműködő az erdei vizek összetett körforgalmának, a vízmegtartás, vízpótlás tudományos alapelveinek és gyakorlati ismereteinek összetett kérdéseit foglalja össze – a szakemberek és az érdeklődő laikusok számára.

„Magyarországon az erdőgazdálkodás vízkérdés, a vízgazdálkodás kérdése” – fogalmazta meg a tételt több mint száz éve Roth Gyula, a magyar erdészet egyik legnagyobb alakja. Az Erdő és víz című, most megjelent kiadvány bevezetője erre rímelve hangsúlyozza, hogy „erdeink egészsége, léte, ökoszisztéma- szolgáltatásaik teljesülése függ az erdei vizekkel való gazdálkodástól”.

PostPin It!