Egy őskori Homo sapiens koponyatöredékére bukkantak a Pó folyó medrében – írja az MTI. A kavicsok közt megbújó leletet az észak-olaszországi Cremona és Piacenza városok között találták meg.
A töredék az agykoponya két csontjából és a nyakszirtcsont egy részéből áll.
A maradványokat Davide Persico, a Pármai Egyetem paleontológus professzora azonosította, aki egyben a közelben fekvő San Daniele Po község polgármestere is.
Egy friss tanulmány alapján egy franciaországi barlangból előkerült neandervölgyi hüvelykujjcsont ízületi porckopásra utal – írja az IFLScience. Ez az első bizonyíték arra, hogy a rendellenesség érintette ősi rokonunk kezét.
Silvana Condemi, az Aix-Marseille Université munkatársa és kollégái a lelet patológiai jellemzőit elemezve arra jutottak, hogy a kínzó állapot a rendszeres kovakőverés során elszenvedett ismételt ütések és rázkódások következtében alakulhatott ki.
Emiatt az idős neandervölgyinek komoly fájdalmai lehettek, és képtelenné válhatott a napi feladatok elvégzésére.
Téves lehet a széleskörben elfogadott elmélet, miszerint az őskorban kizárólag a férfiak vadásztak, míg a nők gyűjtögetéssel foglalkoztak egy új tanulmány szerint – írja az IFLScience.
A vadászó-gyűjtögető életmód az ősközösségek táplálékszerző módszere volt, mielőtt az emberek áttértek a földművelésre és állattartásra. Az általános vélekedés szerint a számos veszéllyel járó vadászatot a férfiak végezték, míg a gyermekeket nevelő nőkre a sokkal biztonságosabb gyűjtögetés maradt.
Bár ez az elmélet valószínűleg többnyire helytálló, akadnak olyan régészeti leletek, amelyek bizonyítják, hogy léteztek vadászó nők is.
Egy új tanulmányban egy olyan ősi, távoli rokonunkat mutatják be, akit a jelek alapján feldaraboltak, majd megettek – írja a ScienceAlert. A kutatók egy 1,45 millió éves, vágásokkal borított sípcsontot elemeztek, a lelet Kenyában került elő.
Ez a legősibb bizonyíték arra, hogy homininák homininák húsát dolgozták fel.
Briana Pobiner, a Smithsonian Intézet munkatársa és kollégái 3D-s vizsgálat alá vetették a maradványon látható sérüléseket, és csontok segítségével kísérleteket is elvégeztek. Az eredmények alapján a vágásokat kőeszközök alakították ki, ahogy a húst lefejtették.
Egy 4000 éves, szoláris naptárként funkcionáló szentély maradványait fedezték fel Hollandiában – írja az IFLScience. A méretes, négy futballpályányi, temetőként is funkcionáló helyszínt úgy alakították ki, hogy a téli és a nyári napfordulókor a naphoz igazodjon fő sírhalma.
A lelőhelyet Tiel közelében, egy épülő ipari parknál találták meg. A környéken 2016 óta folytatnak ásatásokat.
Az ősi szentély facölöpökből és három mesterséges dombból áll, amelyekbe emberi maradványokat helyeztek.
Szakértők egy csoportja a spanyolországi Coves del Toll de Moià leleteit vizsgálták, és 52 ezer évvel ezelőtti kannibál neandervölgyiek nyomaira bukkantak – írja a Heritage Daily. A Katalóniában fekvő barlang egy 2 kilométer hosszú rendszert alkot.
A korábbi kutatások során számos, a késő és középső pleisztocénből származó állatmaradványt találtak itt, köztük barlangi medvék, barlangi hiénák, vadlovak, gímszarvasok és őstulkok leleteit. A középső paleolitikumban a barlangot neandervölgyiek lakták, ezt három gyermek csontjai, valamint kőeszközök bizonyítják.
A katalán Emberi Paleoökológiai és Társadalmi Evolúció Intézet (IPHES) és a Katalóniai Kutatóközpont (CERCA) szakértői a közelmúltban egy fiatal neandervölgyi koponyájának és kulcscsontjának töredékeit elemezték. A maradványokon olyan vágásnyomokat találtak, amelyek húsfeldolgozásra utalnak.
Hihetetlenül régi, nagyjából 57 000 éves barlangrajzokat találtak a franciaországi La Roche-Cotard barlangban – írja az IFLScience. A szakértők szerint az alkotásokat neandervölgyi emberek készíthették, és ezek a legősibb vésett minták, amelyeket valaha felfedeztek a világon.
A rajzok úgynevezett ujjhulámok, vagyis olyan minták, amelyek a barlangfal puha felületére az ujjaikkal rajzoltak fel a történelem előtti emberek. Alaposan vizsgálatok után a régészek teljesen biztosak benne, hogy a rajzokat nem véletlenül készítették a neandervölgyiek, hanem előre megtervezett, rendezett alakzatokat alkottak szándékosan.
Ez is bizonyítja, hogy nem helytálló az a széleskörben elterjedt tévhit, miszerint a neandervölgyi emberek kognitív képességei fejletlenek lettek volna.
Egy új tanulmányban az eddigi legősibb lehetséges péniszábrázolást mutatják be – írja az IFLScience. A különleges lelet mintegy 42 ezer éves.
A falloszra emlékeztető tárgyat 2016-ban fedezték fel az észak-mongóliai Hangáj-hegységben. A lelet egy faragott, 4,3 centiméter hosszú, 2,1 centiméter széles és 1,3 centiméter vastag grafitdarab. Kis mérete alapján azt feltételezik, hogy dísztárgy lehetett, talán egy termékenységi talizmán.
A közelben talált szerves anyagok szénizotópos elemzése azt mutatja, hogy a lelet 42400-41900 éves.
Egy új tanulmány alapján 68-86 ezer éves emberi maradványokat őriz a laoszi Tam Pà Ling barlang – írja az IFLScience. A kutatók szerint a leletek a Homo sapienstől, nem pedig közeli, ősi rokonunktól, a gyenyiszovai embertől származnak.
Amennyiben a megállapítások igazak, úgy a Tam Pà Ling-i csonttöredékek a legkorábbi emberi maradványok Délkelet-Ázsiában, és sokat elárulnak a korai migrációról.
Az érintett, ősi populáció valószínűleg nem lett sikeres, és idővel elbukott.