Best WordPress Hosting
 

Pótolhatatlan kincseket loptak egy brit múzeumból

Ősi kincseket loptak el az angliai Ely Múzeumból – írja a Heritage Daily. Az értesülések szerint a múzeumba május 7-én kora reggel törtek be.

A tolvajok többek között egy  ritka bronzkori arany karkötőt, valamint a múzeum legértékesebb műtárgyát, egy 3000 éves, aranyból készült nyakláncot is eltulajdonítottak.

Az ékszer különleges darab volt, ugyanis 126 centiméteres hosszával és 730 grammos tömegével az egyik legnagyobb hajlított fémből készült nyakláncnak számít, amelyet Nagy-Britanniában valaha felfedeztek.

Ősi sziklarajzokat találtak Kazahsztánban

Új, bronzkori sziklarajzokat fedeztek fel önkéntesek Kazahsztánban – írja az Arkeonews. Az alkotásokat a Taza környezetvédelmi kampány keretében fedezték fel a Zsambil régióban, Aktogaj falutól mintegy 3,5 kilométerre.

Az ősi sziklarajzok magassága a 2 métert, hossza pedig a 15-20 métert is eléri. Az ábrák többsége a mindennapi életet és a korabeliek világlátását tükrözi. „Nagyon szokatlan rajzokra bukkantunk, és hogy megértsük a jelentőségüket, régészek szakértelmét kértük” – mondta Asszilzsan Pazilbekov önkéntes.

A szakértők szerint a petroglifák több mint 4000 évesek.

Így védekeztek a zombik ellen több ezer éve

Körülbelül 4200 éves zombisírt fedeztek fel a régészek Németország keleti részén – írja az Arkeonews. A sírhelyen egy férfi csontvázát találták meg, akiről a kortársai valamiért azt hitték, hogy jó eséllyel feltámadhat és kitörhet a sírjából.

A férfi testére ezért egy hatalmas sziklát helyeztek, hogy biztosan ne térhessen vissza a síron túlról.

A szakértők szerint ez az érdekes temetkezés betekintést enged nekünk abba, hogy milyen babonák létezhettek a bronzkori európaiak köreiben. Az elhunyt lábaira rakott kőtábla mintegy 10 centiméter vastag, félméter széles és egy méter hosszú volt. A szakértők szerint a férfi körülbelül 40-60 éves lehetett halálakor. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan miért hihették azt, hogy ez a férfi zombivá fog változni, de elképzelhető, hogy azért, mert a többiek nem kedvelték őt, vagy esetleg azért, mert súlyos betegségben hunyt el.

Ősi leleteket találtak az angliai Pompejinél

Szakértők egy csoportja a Nagy-Britannia Pompejijeként ismert ősi településnél folytatott feltárást – írja a BBC. A kutatók az ásatáson többek között olyan gyöngyökre bukkantak, amelyek alapanyaga a mai Irán területéről származhat.

A nagyjából 3000 éves falu egy tűzvészben pusztult el, a katasztrófa ugyanakkor lenyűgöző állapotban konzerválta a leleteket. Hasonló történt az olaszországi Pompeji esetében – az ókori várost a Vezúv semmisítette meg, vulkáni anyag egyben meg is őrizte a környezetet.

A Must Farmnak nevezett angliai lelőhelyen a közelmúltban többek között üveg-, borostyán-, fajansz- és óngyöngyöket találtak. Alison Sheridan ékszerszakértő szerint a tárgyak fantasztikusak, és a település kozmopolita kapcsolatairól árulkodnak.

Bronzkori kincseket találtak amatőr fémkeresők

A Drossen Lubuskie Egyesület fémdetektorosai egy bronzkori lelőhelyet fedeztek fel a lengyelországi Słubice város közelében – írja a Heritage Daily. A csoport épp felmérést végzett a helyi műemlékvédelmi felügyelet engedélyével, amikor észlelték a leleteket, majd értesítették a hatóságokat.

A bronztárgyakból álló leletegyüttes három sarlót, két baltát, négy karkötőt, hat gyűrűt, egy tű töredékét és egy rúd darabját tartalmazza. A tárgyak mellett bronzöntésből származó hulladékok nyomait is megtalálták, amelyek a térségben folytatott bronzművességről tanúskodnak.

A leletek hasonlóságot mutatnak egy korábbi, Gubin közelében talált tárgyegyüttessel, amelyet az időszámítás előtt 1000 és 800 között létezett lausitzi urnamezős kultúra kultúrához kapcsolnak.

Több ezer éves rúzsra bukkantak

Mélyvörös bronzkori rúzst tártak fel Iránban – írja az IFLScience. A kozmetikumot egy díszes, klorit ásványból készült fiolában tárolták, amelyet 2001-ben fedeztek fel a délkelet-iráni Dzsiroft régióban. Egy új tanulmányban szénizotópos vizsgálat alá vetik a leletet, az eredmények alapján a tárgy időszámítás előtt 1936 és 1687 között készült.

A szakértők szerint ez lehet a legősibb ismert rúzs.

A Közel-Keleten és Egyiptomban korábban is azonosították már ókori kozmetikumokat, a mostani különlegessége, hogy mélyvörös pigmenteket tartalmaz.

Földön kívüli anyagot találtak ősi kincsekben

Szakértők egy csoportja a villenai kincs két leletét vetette elemzés alá – írja a Heritage Daily. Az eredmények alapján az érintett tárgyakat földön kívüli anyag, meteorikus vas felhasználásával kovácsolták.

A villenai kincs az Ibériai-félsziget egyik legfontosabb bronzkori kincslelete, amelyet 1963-ban tártak fel a spanyolországi Villenában. A 3300-3000 éves leletegyüttes aranyból, ezüstből, vasból és borostyánból készült edényekből, karkötőkből és más tárgyakból áll.

A vasolvasztás elterjedése előtt a vasat rendkívül értékes fémnek tartották. A bronzkorban az egyetlen forrást meteoritok jelentették, az anyag felhasználásával ékszereket, szerszámokat és fegyvereket hoztak létre, az egyik legismertebb példa Tutanhamon fáraó földön kívüli tőre.

Kincsekkel volt tele a kiszáradt tó

Több száz ókori kincsre bukkantak egy Papowo Biskupie nevű régészeti helyszínen – írja a Heritage Daily. A Lengyelországban található terület egy kiszáradt tó medrében fekszik, ahol a kutatók egy ősi temetőt fedeztek fel.

A régészek 33 sírt tárták fel, amelyekben az emberi maradványokon kívül több mint 550 kincset is találtak.

A leletek nagy része bronzból készült ékszer, köztük nyakláncok, karkötők, illetve olyan díszek, amelyekkel feltehetőleg a ruhákat ékesítették.

Több ezer éves fegyvereket találtak egy erdőben

A Pomerániai Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal szerint bronzkori fejszéket találtak a lengyelországi starogardi erdőövezetben – írja a Heritage Daily. A térségben korábban is feltártak már bronzkori leleteket, korabeli fegyvereket viszont nagyjából 20 éve nem fedeztek fel erre.

A lelőhelyet egy Denis Konkol nevű amatőr kutató találta meg, aki azonnal értesítette a szakembereket. A helyszínen végül összesen öt darab fegyverre bukkantak 20-30 méteres mélységben. Igor Strzok, a csapat tagja szerint a műemlékvédelmi hatóság régészeinek támogatásával sikerült megelőzni a lelőhely megrongálódását.

A fejszék időszámítás előtt 1700 és 1300 között készültek.

Középkori magyar kincsekre bukkantak Németországban

Hét bronzkori kardra, több ezer középkori érmére és további kincsekre bukkantak a németországi Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban – írja a Heritage Daily. A tárgyak három különböző helyszínen kerültek elő.

A mintegy 3000 éves fegyvereket töredékesen találták meg Mirownál, a leletek egy árok kiásása során juthattak a felszínre. A kardokat áldozatként, egy szertartás keretében áshatták el. A hasonló felajánlások nem voltak ritkák bronzkorban, de ennyi korabeli kardot még nem fedeztek fel egyszerre a tartományban.

A mintegy 6000 darab, a 11. századra datált érmét a Balti-tengeren fekvő Rügen szigetén fedezték fel. A pénzek többsége egy agyagedényben volt, a többi szétszóródva hevert.

Ősi lelőhelyeket találtak a Tisza mentén

Ősi, a vaskor előtti időkre datálható közösségek nyomaira bukkantak a Tisza mentén – írja a Heritage Daily. Az ír, szerb és szlovén kutatók műholdas és légi felvételeket elemezve több mint száz, korábban ismeretlen lelőhelyet mutattak ki, az új tanulmány segít jobban megérteni a Kárpát-medence déli részének egykori komplex társadalmait.

„A műholdfelvételeken alapuló megállapításokat a felszínen felméréssel, ásatással és geofizikai vizsgálatokkal teszteltük. A lelőhelyek túlnyomó többsége időszámítás előtt 1600 és 1450 között keletkezett, és gyakorlatilag mindegyikük időszámítás előtt 1200 körül omlott össze, amikor tömegesen elhagyták őket” – mondta Barry Molloy, a University College Dublin munkatársa és a csapat tagja.

A szakértők olyan védelmi sáncokat vettek alapul az azonosításban, amelyeket a korai társadalmak használtak. A térségből több hasonló lelőhely is ismert volt, ilyen többek között a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádpalota.

Civilizációs bukás: megismétlődhet a történelem?

Törökország közepén, Bogazkale közelében ősi falrendszer húzódik. Az egyik irányból méretes, oroszlánszobrokkal szegélyezett kapun lehet bejutni, odabent hátrahagyott kövek jelzik, a távoli múltban egy hatalmas, élettel teli település állt itt. Impozáns romok, edénytöredékek, ékírásos agyagtáblák, ennyi maradt hátra az egykor virágzó Hattusából.

A település fénykorában, mintegy 3300–3400 éve 50 ezer lelkes volt, ezzel a korszakban igazi metropolisznak számított. Bár a város most csupa rom, némi fantáziával vagy a különböző rekonstrukciók révén el tudjuk képzelni, mennyire lélegzetelállító lehetett eredeti állapotában.

Hattusa méltó központja volt a Hettita Birodalomnak, ennek a bronzkori, nyugat-ázsiai nagyhatalomnak. Az időszámítás előtt 1650 környékén megalapított állam ereje csúcsán a mai Törökország nagy részét, sőt Szíria, Irak, Libanon és Ciprus egyes területeit is ellenőrzése alatt tartotta. A hettiták ekkoriban számos néppel osztoztak a tágabb, Észak-Afrikát és a Közel-Keletet is magába foglaló Mediterráneum térségén, uralkodóik az egyiptomi fáraók méltó riválisai voltak.

Legendás uralkodó csarnokára bukkanhattak

Hatalmas csarnok maradványaira bukkantak Hinz király bronzkori sírhalmának közelében a németországi Seddiner Seenél – írja a Heritage Daily. Hinz a Prignitz nevű régió uralkodója volt, államáról és alakjáról keveset tudni, a legenda szerint mindenesetre aranykoporsóban temették el. Állítólagos nyughelye, amely az időszámítás előtti 9. századra datálható, Közép-Európa északi részének egyik legjelentősebb korabeli lelőhelye.

2023 tavasza óta a Brandenburgi Műemlékvédelmi Hivatal a Göttingeni Egyetem régészeivel együttműködve kiterjedt ásatásokat folytat a királyi sírhalom körül. A munka során a kutatók egy 31-szer 10 méteres csarnok nyomaira bukkantak, amely az időszámítás előtti 9-10. századból származik. A szakértők szerint a lelőhely nemcsak Németországban, hanem egész Európában különlegesnek számít.

„Ez a legnagyobb ilyen jellegű épület” – mondta Dr. Immo Heske, a Göttingeni Egyetem munkatársa. A kutató hozzátette, a korszakból csupán négy épület ismert, amely hasonlóan széles.

Ősi piramist találtak a kazah pusztán

Mintegy 3400 éves piramisra bukkantak a régészek Kazahsztánban – írja a Heritage Daily. A szakértők szerint az épület a begazı dandibay nevű bronzkori kultúra egyik uralkodójának mauzóleuma lehet.

A kutatók azt feltételezik, hogy a piramis nemcsak síremlékként funkcionálhatott, hanem vallási szertartások helyszíneként is szolgált. Az építmény feltárása közben számos tárgyat is felfedeztek, amelyek a vizsgálatok szerint mind Krisztus előtt 1400—1100 közöttről származnak.

Dr. Aibar Kassenali, az ásatások vezetője úgy véli, az, hogy ilyen hatalmas piramist építettek a száraz sztyeppén arról árulkodik, hogy a begazı dandibay kultúra nagy tudású, művészet értő és spirituális hitvilággal rendelkező nép volt.

Kincsekre bukkantak egy répaföldön fémkeresővel

Bronzkori kincsekre bukkant egy fémkeresős férfi egy frissen felszántott répaföldön Svájcban – írja a Live Science. Franz Zahn azért ment a gazda birtokára, hogy eszközével felderítse és eltávolítsa ott a fémhulladékot, de a szemetek mellett véletlenül ősi tárgyakat is talált.

A leletek között egy 14 bronzlemezből álló nyaklánc, két gyűrű, egy nyílhegy, valamint több mint száz apró borostyángyöngy is szerepel.

Mindemellett egy cápa- és egy medvefog is előkerült a föld alól. Zahn a felfedezés után azonnal értesítette a régészeket, akik a helyszínre érkezve megállapították, hogy az ékszerek nagyjából 3500 évesek lehetnek.

Megmutatták a négyezer éves halott arcát

Nagyjából 4200 éve elhunyt ember arcát rekonstruálták – írja a Live Science. A bronzkori nő csontvázát még 1997-ben találták meg Skóciában.

A guggoló pozícióban eltemetett halottról felfedezése után megállapították, hogy Krisztus előtt 1500-2200 környékén élhetett, a húszas éveiben járt halálakor és betegség vagy alultápláltság következtében veszthette életét. A régészek a sírjában talált leletek alapján arra következtettek, hogy a korai harangedényes kultúra tagja lehetett.

A modern technológiáknak köszönhetően most ennél is többet megtudhatunk az ősi nőről, hiszen szakértőknek CT-szkennelés segítségével sikerült szobrot alkotniuk az arcáról.

Emberi koponyából készült ősi poharat találtak

Egy új tanulmányban olyan emberi csontokat elemeznek, amelyeket több ezer évvel ezelőtt temettek el a mai Dél-Spanyolország területén egy barlangban – írja a Live Science. A nyomok arra utalnak, hogy a korabeliek formálták a maradványokat, és talán meg is ették az elhunytak húsát és csontvelejét.

A leletek között akad egy szerszámként használt emberi sípcsont és egy emberi koponyából készített ivópohár.

Hasonló bizonyítékokat az egész régióban feltártak már, ami arra utal, hogy az itt élők és a halottaik közötti kapcsolat alapvető fontosságú és rendkívül komplex volt.

Csodálatos bronzkori aranykincsre bukkantak Ausztriában

Egyedülálló, késő bronzkori aranykincsre bukkantak az alsó-ausztriai Ebreichsdorf városban, a lelet péntektől a bécsi természettudományi múzeum kiállításán látható – írja az MTI.

Az osztrák vasúttársaság egy építkezésén, véletlenül fedezték fel a páratlan tárgyakat, amelyet régészek 2019-ben és 2020-ban hoztak felszínre.

A felfedezés nyomán Ebreichsdorfban a szakértők mintegy 70 ezer négyzetméter területet fésültek át, és

Több ezer éves piramist találtak a sztyeppén

Bronzkori, időszámítás előtt 2000 körül épített piramisszerű struktúrát találtak Kazahsztánban – írja a Heritage Daily. A szakértők a Kirikungir nevű lelőhelyen folytattak feltárást, a helyszínen egy sírkomplexum fekszik, amelynél 2014 óta értékes leletek kerültek elő. A helyi sírhalmok a hunok és a szakák idejéből maradtak fenn.

Ulan Umitkalijev, az Eurázsiai Nemzeti Egyetem munkatársa és a csapat tagja szerint a piramist nagy pontossággal építették.

Nagyon kifinomult és komplex struktúra

Rejtélyes ősi temetőre bukkantak

Körülbelül 4000 éves, bronzkori temetőre bukkantak Skóciában, az Egyesül Királyság első rakétaindító állomásának építési helyszínén – írja a Live Science. A régészek úgy vélik, legalább egy tucat sírhelyet fedeztek fel, amelyekben elhamvasztott emberek maradványait helyezték el.

Egyelőre rejtély, hogy pontosan hányan nyughatnak a temetkezési helyen, de a közeljövőben a szakértők számos vizsgálatot végeznek majd el, amelyekből ez kiderülhet. A lelőhelyen fehér kvarckristályokat is találtak elásva, amelyeket akkoriban igen különlegesnek tartottak.

A helyszínen a második világháború idején egy radarbázis működött így a régészek számos világháborús leletet is felfedeztek.