Best WordPress Hosting
 

2028-ra feltámadhatnak a gyapjas mamutok

Egyre közelebb kerül a gyapjas mamut feltámasztásához egy amerikai startup – írja a Business Insider. A vállalat a közelmúltban áttörést ért el az átprogramozott elefánt-őssejtek létrehozásában.

Ben Lamm, a Colossal Biosciences társalapítója és vezérigazgatója szerint az eredmény számos kutatási terület előtt utat nyithat. A cégnél abban bíznak, hogy a kihalt fajok visszahozatalával erősíthetik a biológiai sokféleséget, emellett a kipusztulás szélén álló állatoknak is segíthetnek.

A Colossal Biosciences a mamutok mellett többek között a dodókat és a tasmán tigriseket is feltámasztaná. „Minden egyes lépés közelebb visz minket hosszú távú céljainkhoz, hogy visszahozzuk ezeket az ikonikus fajokat” – nyilatkozta Lamm.

Működő emberi agyszövetet sikerült nyomtatni

Egy friss tanulmány alapján első alkalommal sikerült 3D nyomtatóval működőképes emberi agyszövetet létrehozni – írja a Live Science. A kevesebb mint 0,02 centiméter vastagságú szövet idegsejteket és glia nevű támogató sejteket egyaránt tartalmaz. Ezek a sejtek képesek egymással kommunikálni és hálózatokat alkotni, ahogyan egy valódi emberi agyban is tennék.

A szövetet egy biológiai nyomtató segítségével alkották meg, amely vízszintes rétegekben rakott le egy őssejtekkel teli gélt. Az őssejteket ezután a fejlődést serkentő vegyi anyagokkal rávették, hogy agysejtekké alakuljanak. A szövetrétegeket egyenként, óvatosan egymásra helyezték egy laboratóriumi tálon, hogy egy teljes szövetmodellt hozzanak létre.

A szakértők remélik, hogy eredményeik jól kiegészítik majd az emberi agy más modelljeit. Az ilyen, valódi emberi sejtekből készített modellek pontosabban reprezentálják az emberi agy bonyolult és egyedi jellemzőit, mint a hagyományos állati modellek. A valódi modellek közé tartoznak az organoidok, amelyek az agy miniatűr, egyszerűsített másolatai.

Magától nőtt vissza a kiskutya elveszett állkapcsa

Egy friss esettanulmányban egy három hónapos kölyökkutya kivételes esetét mutatják be – írja az IFLScience. A Tyson nevű francia buldog bal alsó állkapcsának egy részét daganat miatt kellett eltávolítani, az elveszett terület viszont utóbb spontán regenerálódott.

Hasonlót korábban nem dokumentáltak ebeknél.

A kutya tumorát 2023 tavaszán fedezték fel, a későbbi vizsgálatok pedig feltárták, hogy a papilláris laphámrák még nem terjedt át a test más részeire. A kutya gazdái belementek az érintett terület eltávolításába.

Fluoreszkáló ujjakkal jött világra az első génszerkesztett majom

Kínai kutatók komoly tudományos mérföldkőhöz értek: először asszisztáltak egy olyan majom megszületéséhez, amelynek teste nagyrészt őssejtekből áll – írja az Interesting Engineering.

A kutatócsoport korábban képes volt patkányokkal és egerekkel is végrehajtani ezt a kísérletet, de más állatokkal, például majmokkal eddig nem tudták megtenni.

Zhen Liu vezető szerző szerint a kutatásuknak a géntechnológia és a fajmegőrzés szempontjából is releváns gyakorlati következményei lehetnek. Konkrétan ez a munka segíthet abban, hogy olyan példányokat hozzanak létre, amelyek a neurológiai betegségek tanulmányozására szolgálhatnak.

Egyedülálló beavatkozást hajtottak végre a Budapesti Állatkert gorilláján

Bár a többség kikapcsolódni jár állatkertekbe, az intézmények funkciója nem merül ki a szórakoztatásban: edukációs céljaik is vannak, hozzájárulnak a tudományos vizsgálatokhoz, sőt a veszélyeztetett fajok megóvásához is. A lakók gondozása komoly felelősség, amely nem csak a táplálást jelenti, esetenként akár orvosi beavatkozásokra is szükség lehet.

Különösen igaz ez a korosodó állatok esetében: ahogy az embernél, úgy más fajoknál is igaz, hogy az idő előrehaladtával egyre több az egészségügyi gond. Mivel az állatkertekben az egyedek általában magasabb életkort élnek meg, mint a természetben előforduló fajtársaik, a szakértők sokszor olyan betegségekkel találkoznak, amely a vadonban egyáltalán nem jellemző – ezek közé tartoznak a különböző ízületi elváltozások.

Így volt ez Lieselnél, a Fővárosi Állat- és Növénykert öreg, 46 éves nőstény gorillájánál is. A példányt a közelmúltban egy egészen újszerű kezelés alá vetették.

Sperma és méh nélkül hoztak létre embrióklónt

Spermium, petesejt és méh nélkül, őssejtekből hoztak létre embriómodellt az izraeli Weizmann Intézet tudósai – írja a BBC. A folyamat során létrehozott entitás gyakorlatilag pontos mása egy 14 napos emberi embriónak, amely még olyan hormonok kibocsátására is képes volt, amik pozitív terhességi tesztet produkáltak a laboratóriumban.

Miután a spermium megtermékenyítette a petesejtet, az első hetekben jelentős változások játszódnak le, példaképp ekkor alakul ki egy furcsa sejtegyvelegből az az entitás, amelyet később az ultrahangfelvételen is látható lesz. Rengeteg vetélést, és születési rendellenesség kialakulását datálják erre az időszakra, ám mivel jogilag és etikailag is kérdéses az embriókutatás, keveset tudunk arról, miért alakul ez így. A most létrehozott másolat azonban hasznos lehet a kutatások szempontjából.

A Nature tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint az izraeli kutatócsoportnak sikerült egy teljes embriómodellt létrehoznia, amely tartalmazza egy korai embrió valamennyi jellegzetességét. A spermium és a petesejt helyett naiv embrionális őssejteket használtak, amiket arra programoztak át, hogy képesek legyenek a szervezetben bármilyen szövettípussá válni. Ezt követően az őssejteket vegyszerek segítségével négy különböző, az embriók korai állapotában megtalálható sejtcsoportra osztották:

Őssejtterápián esett át az öreg, budapesti gorilla

A világon először alkalmaztak sikeresen egy emberszabású majmon őssejtterápiát – írja az MTI. Az érintett példány a Fővárosi Állat- és Növénykert lakója, a szakértők Liesel, az idős gorilla ízületi gyulladását kezelték. A beavatkozást a Sheffieldi Egyetemmel és a Stem CellX vállalattal együttműködve végezték el.

Liesel, az öttagú budapesti gorillacsapat legidősebb egyede 1977 áprilisában született a Frankfurti Állatkertben. Az állat 46 éves korával idősnek számít, a természetben rendszerint nem élnek ilyen sokáig a fajtársai.

A nőstény 1989 óta él a budapesti állatkertben, ahol három utódot nevelt fel sikeresen, és ma már tíz unokája van. Életkorával összefüggésben kialakult ízületi gyulladása miatt egy ideje nehezen tudja használni a bal lábát, ami a járásban nehézségeket okoz. Az intézmény állatorvosai korábban gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító készítményeket adtak neki, most azonban az egyik legkorszerűbb eljárással igyekeznek javítani az életminőségét.