Best WordPress Hosting
 

Videón, ahogy egymásnak estek a Kormányinfón az újságírók

Az újságírók egymást támadták, majd Gulyás Gergely miniszter a sajtómunkásokat. Magyarország, 2024.

A PestiSrácok főszerkesztője nem látja összeférhetetlennek, hogy újságírójuk egyben fideszes politikus is

Huth Gergely reagált arra a hírre, hogy Dezse Balázs, a PestiSrácok főmunkatársa és a HírTV műsorvezetője a Fidesz színeiben indul a választásokon és ezt nem fedte fel akkor, amikor szintén a Fidesz színeiben Biatorbágyon polgármesterjelöltként induló Nánási-Kézdy Tamással interjúzott egy műsorban.

Elkaszálták a Netanjahu-t megvédő alkotmánymódosítást

Az izraeli legfelsőbb bíróság a következő választások utáni időszakra halasztotta a mindenkori miniszterelnök lemondatását megnehezítő alaptörvény-módosítás hatályba lépését szerda este nyilvánosságra hozott ítéletében.

Az alkotmánybíróságként is működő grémium egy hozzá benyújtott petíció nyomán hozott határozatot, ugyanis az izraeli törvények szerint bárki jogorvoslatot kérhet az új törvények vagy törvénymódosítások ellen a legfelsőbb bíróságon. A határozatot hat bíró támogatta öt ellenében az MTI tudósítása szerint.

Az alaptörvény márciusi módosítása megvédte volna Benjámin Netanjahu miniszterelnököt attól, hogy a főügyész vagy maga a legfelsőbb bíróság elrendelhesse távozását hivatalából, de a változtatás csak a következő általános választások után megalakuló izraeli parlament idején léphet hatályba.

Saját lányával is egyeztet a fideszes Németh Szilárd a közmédia és Csepel kapcsolatáról

A kormánypárti politikus lánya az állami rádióban dolgozik.

Hárommilliárd forintnál is többet fizettek ki a vagyonkezelő alapítványok vezetőinek

Összesen több mint 3,1 milliárd forint tiszteletdíjat vettek fel tavaly a közérdekű vagyonkezelő alapítványok élére kinevezett vezető tisztségviselők, vagyis a kurátorok és felügyelőbizottsági tagok – ezt számolta ki lapunk az alapítványok által beadott éves beszámolókból. A kormány az elmúlt években összesen 35 vagyonkezelő alapítványt hozott létre – köztük 21 egyetemit –, és 2022 volt az első teljes év, amikor már valamennyi alapítvány működött, így csak most nyerhettünk valódi képet arról, hogy mennyi pénzt is visznek el valójában.

Mivel minden alapítványban öt kurátor és három fb-tag van, átlagosan közel egymillió forintos havi juttatásban részesülhetett az összesen 280 – többségében a kormánypártokhoz kötődő – vezető, akiknek csupán annyi a kötelezettségük, hogy kéthavonta megjelenjenek a testületi üléseken.

Ők azok, akik miatt – nagyon leegyszerűsítve – Brüsszel bekeményített, és végül az Európai Tanács tavaly decemberi határozatában megtiltotta az uniós intézményeknek, hogy bármilyen kötelezettségvállalásra szerződjenek ezekkel az alapítványokkal, vagyis elzárták előlük az uniós forrásokat. Mindezt az összeférhetetlenségi aggályokkal és a támogatások felhasználásának átláthatlanságával indokolták. A döntés legfőbb kárvallottjai az alapítványú fenntartású egyetemek lettek, amelyek így a jelen állás szerint elesnek a Horizont- és az Erasmus-programokból származó pénzektől és ösztöndíjaktól.

Újságíróként kérdezhetett egy fideszes politikus az ATV Start című műsorában, de néhány perccel a műsorszám után ezt végül tisztázta a csatorna

A Mandiner egyik munkatársa egyben fideszes önkormányzati képviselő is, de ezt az ATV a meghívásakor nem tudta, és így újságíróként állították szembe egy ellenzéki politikussal.

A fideszes EP-képviselő szerint a készülő uniós médiatörvény Soros György újabb támadása Magyarország ellen

Az Európai Parlament asztalán fekvő javaslat továbbra is megengedi a kémprogramok használatát bizonyos esetekben az újságírókkal szemben, de a magyar kormánypárt képviselője nem ezért szavazott a törvénytervezet ellen.

Nem úgy rúgták ki Tikvicki Dóra műsorvezetőt az Egyetem TV-től, ahogy azt sejtetni próbálta

Etikátlannak és méltánytalannak tartja Tikvicki Dóra nyilatkozatát az Egyetem TV-t működtető Telin Nonprofit Kft. ügyvezetője a Media1-nek küldött levelében. Szentesi Sándor szerint a műsorvezető nem mondott igazat a kirúgásának indoklásáról. 

Nem tűnik úgy, hogy a kormány meg akar állapodni az Erasmus-programról

Nem törekszik a kormány arra, hogy eloszlassa az Európai Tanács és az Európai Bizottság aggályait a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatosan, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek hallgatói és oktatói részt vehessenek az Erasmus- és a Horizont-programban, inkább költségvetési forrásokat csoportosítanak át erre a célra – derül ki egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszból.

Bakos Bernadett LMP-s képviselő kérdezett rá, hogy „a kormányzat mit tesz annak érdekében, hogy a közalapítványok kuratóriumainak összeférhetetlenségi problémáit feloldják, ami gátja, hogy a nevezett egyetemek részt vegyenek az uniós pályázatokon”?

Csák János kulturáért és innovációért felelős miniszter helyett Vitályos Eszter válaszolta meg a kérdést. Válaszában egy sort sem írt arról, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az uniós jogvitát megoldják. Ehelyett Brüsszelt szidta, minden jogalapot nélkülöző diszkriminatív döntésnek nevezte, hogy kizárhatják a magyar modellváltott egyetemeket az uniós programokból.

Erasmus-ügy: rendkívüli parlamenti ülést kell összehívni, ha meg akar egyezni a kormány

Legkésőbb szeptember elejéig meg kell egyeznie a magyar kormánynak az Európai Bizottsággal, hogy az alapítványi egyetemek is hozzáférhessenek az Erasmus+ és Horizont Európa programok forrásaihoz – közölte az Európai Bizottság napi sajtótájékoztatóján Ujvári Balázs bizottsági szóvivő az Euronews cikke szerint, aki azt is mondta, hogy csak elfogadott törvény alapján oldhatnák fel az intézkedéseket, amelynek vizsgálatára egy hónapot ír elő a jogszabály. – Ezután a Tanács dönthet a Magyarország elleni intézkedések feloldásáról. Mindennek szeptember elsejéig meg kell történnie ahhoz, hogy a diákok a következő szemeszterben uniós finanszírozású külföldi képzésen vehessenek részt – hangoztatta a szóvivő.

Ez azt jelenti, hogy ha valóban megegyezést akar a magyar kormány, akkor most nyáron össze kell hívnia a parlament rendkívüli ülését (erre a svéd NATO-csatlakozás ratifikálása miatt is szükség lehet), mert az őszi ülésszak csak szeptember második felében kezdődne, az pedig már késő lenne.

Mindez azért érdekes, mert már több mint fél éve tárgyal Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter vezetésével a kormány az Európai Bizottsággal, de hiába tettek kisebb engedményeket (miniszterek, államtitkárok eltávolítása a kuratóriumokból), jogi formába eddig nem sikerült önteniük a kért uniós követelményeket.

I. kerületi polgármester: Törvénytelen közpénzszivattyút működtet a Fidesz

Az I. kerületi Népjóléti Közalapítvány vezetői posztjáról való lemondásra szólította fel Böröcz László miniszteri biztost V. Naszályi Márta, a kerület ellenzéki polgármestere, aki szerint „törvénytelen közpénzszivattyút működtet” kerületében a Fidesz.

A párbeszédes politikus közleményében felidézte, hogy a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely, 2022. augusztus 1-jétől a Budapest világörökségi területfejlesztésének kommunikációjáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki a tavalyi országgyűlési választáson az I. kerületet is magában foglaló körzetben vereséget szenvedő fideszes Böröcz Lászlót, akit erre hivatkozva jogosított fel az időközben jobboldali többségűvé vált önkormányzat, hogy a választott képviselőkkel egyenrangú félként vegyen részt a képviselő-testületi üléseken. Csakhogy a polgármester szerint e tisztségénél fogva Böröcz (aki várhatóan a Fidesz polgármesterjelöltje lesz jövőre) nem lehet a közalapítvány vezetője, ezért jogi lépéseket helyezett kilátásba.

V. Naszályi közölte: a Népjóléti Közalapítvány több alkalommal igényelt tízmilliókat a kerületi költségvetésből, és nem csupán a 10-ről 45 millió forintra megemelt éves alapítványi támogatást szerezte meg, egy gyermekmegőrzőt is működtetne további 35 millió forintból. A csütörtöki testületi ülésre pedig újabb 47,8 millió forintos támogatási igényről nyújtottak be előterjesztést a kerületi fideszesek.