Az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. A módosítás lényege, hogy a jegybank veszteségét nem kell kipótolnia a költségvetésből, azaz adófizetői pénzekből, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből egyenlítik ki a veszteséget.
Ez óriási könnyebbség a magyar költségvetésnek, mert a 2022-es 402 milliárd forintos mínusz után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén várhatóan 2000 milliárd forintot is meghaladó veszteség elé néz. A jegybanktörvény eredetileg úgy szólt, hogy a veszteséget azonnal meg kell térítenie a költségvetésnek, ám ezt a passzust tavaly decemberben már úgy módosították, hogy 5 év alatt egyenlő részletekben történjen a veszteségrendezés. Ez azonban még mindig nagy teher lenne, durván 400 milliárd forintot kellene az idén a büdzsének állnia, miközben már enélkül is rekord méretű deficitnél tart.
A jegybanki vesztesége részben a forint védelmében hozott intézkedés, a magasba lökött egynapos betéti kamat következménye, de az MNB állampapír- és kötvényvásárlásai, illetve a gazdaságba korábban kiöntött alacsony kamatozású hitelek, a kamatfizetésektől messze elmaradó kamatbevételek okozzák. Surányi György volt jegybankelnök és Róna Péter ügyvéd, egyetemi tanár röviden úgy foglalta össze, hogy a jegybank és a kormányzat által 2017 óta kéz a kézben folytatott „magas nyomású” gazdaságpolitikából eredeztethető a bődületes veszteség, és kemény vitát vetítettek előre a Európai Központi Bankkal. A szakértők egy része és az EKB arra hajlik, hogy a jegybankok nem működhetnek tartósan tőkehiányosan, mert az csorbítja a függetlenséget.