Best WordPress Hosting
 

Hárman már vitáznának Deutsch Tamással az EP-választás előtt

Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Néppárt EP-listavezetője és a párt elnöke elfogadta Deutsch Tamás vitára való felhívását – közölte a párt kedden.

A fideszes politikus vasárnap a Facebookra feltett bejegyzésében azt írta, hogy május 3-a után hajlandó kiállni vitázni bármelyik listavezetővel. Írásában Magyar Péterre is célozgatott, aki korábban vitára hívta Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet, Deutsch felhívására azonban azt írta: „a drogos, közpénzfaló bohócokat se Budapesten se Brüsszelben nem veszik komolyan. Ezért aztán sem beszélgetni sem vitatkozni nem érdemes velük. Ennyi”.

Ha valóban összejön a Deutsch által kezdeményezett listavezetői vita, akkor azon elvileg négyen már biztosan lesznek: a fideszes EP-képviselő és Márki-Zay mellett Vona Gábor (Második Reformkor) és Róna Péter (Jobbik-Konzervatívok). Hódmezővásárhely polgármestere ugyanakkor a keddi közleményben kiemelte: a meghívást csak akkor fogadja el, ha „az élő közvetítéssel és független műsorvezetővel valósul meg, kizárva annak lehetőségét, hogy később manipulálják a felvételeket”.

Róna Péter vezeti a Jobbik EP-listáját

Róna Péter közgazdász, jogász, az ellenzék korábbi köztársaságielnök-jelöltje vezeti majd a Jobbik – Konzervatívok európai parlamenti listáját, jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton, a párt elnöke. Ő maga a második helyen lesz majd.

Az Index tudósítása szerint Gyöngyösi úgy véli, hogy Róna igazi magyar és igazi európai egy személyben, aki megmutathatja Európában, hogy „a magyar nép nem egyenlő a Fidesszel, a magyar emberek nem egyenlők Orbán Viktorral. Van itt egy másik Magyarország, amely más ügyeket, más szemléletet képvisel, mint a rendszer”.

Róna Péter megjegyezte, hogy nehéz helyzetben vállalta a felmérést, „de úgy gondoltam némi töprengés után, hogy magyarként és európaiként erre csak pozitív választ lehet adni. A Jobbik – Konzervatívok olyan úton halad, amely a magyar konzervativizmus és polgárosodás legjobb nemzeti hagyományaira épít, ami visszavezet a rendszerváltók által kijelölt útra, amiről sajnálatos módon letértünk”.

Hogyan kellene elszámolni a jegybank veszteségét? Surányi György és Róna Péter vitája

Érdekes levezetéssel érvelt Surányi György gazdasági podcast műsorunk, a Della adásában amellett, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) veszteségét miért nem indokolt „külön bánásmódban” részesíteni azt követően, hogy a veszteség már bekövetkezett. A korábbi jegybankelnök, egyetemi magántanár szerint az idei, várhatóan közel 2000 milliárd forintos veszteséget a jegybank a saját maga által teremtett pénzzel, az úgynevezett jegybankpénzzel finanszírozta, illetve finanszírozza. Az emiatt is megemelkedő pénzkínálat a mindenki számára fájdalmasan növekvő infláción keresztül utólag egyensúlyba kerül a pénzkereslettel.

Tehát az évekig folytatott ultra laza gazdaságpolitika, illetve a külső hatások kiugró inflációhoz vezettek. Ennek az inflációnak a létrejötte emeli a pénzkeresletet és egyúttal megköveteli a pénzkínálat megugrását is. Az MNB ebben a folyamatban a többlet pénzkínálatot a saját veszteségének a fedezése révén segíti megteremteni. A gazdaság, az egyes családok 2021-23 során jól láthatóan egyszer és mindenkorra megszenvedik a high pressure economy-t, az egyensúlyi pályáról történő lekanyarodást – mondja Surányi György. Többek között a magas inflációban, a csökkenő reálbérekben, a recesszióban. Ennek a folyamatnak az egyidejű kísérője az infláció, és az ehhez szükséges túlzott kereslet, illetve pénzkínálat növekedés.

Ezt a folyamatot utólag nem lehet semmissé tenni. Beépül az árakba, beépül az emelkedő nominális bérekbe és a csökkenő reálbérekbe. Jelenleg éppen ennek a kínos folyamatnak lehetünk szemtanúi – állítja a volt jegybankelnök.

Az Orbán-kormány a kínaiak megbízásából veszi meg a Liszt Ferenc repteret

Róna Péter a Klubrádióban beszélt arról, hogy megítélése szerint a Liszt Ferenc repülőteret a kínaiak megbízásából vennék vissza. Az Orbán-kormány, bár korábban a halasztás mellett döntött, az államosítást régóta tervezi, most pedig a jelek szerint el is határozta magát.

A közgazdász szerint az ő feltevését erősíti, hogy az ország de facto több mint fél lábbal a keleti érdekszférához tartozik. Róna Péter ennek igazolására felidézte a tegnapi bejelentést, amely szerint az a cél, hogy Magyarország legyen Kína európai hídfőállása. Szerinte a négymilliárd eurós (körülbelül 1536 milliárd forintos) üzlet valóban jó lenne Kínának, amelynek befolyását ugyanakkor az Európai Unió éppen csökkenteni próbálja.

Az EU nem akar kínai hídfőállást, mivel nem szolgál európai érdekeket, tehát a magyar lépésnek lesznek következményei. A közgazdász szerint Pekinggel nem lehet csak úgy, politikai befolyástól mentesen üzletelni, minden üzletüknek Kína hatalmi megerősítését szolgálja.

Róna Péter: Kína áll a ferihegyi üzlet mögött

Róna Péter a Klubrádióban beszélt arról, hogy megítélése szerint a Liszt Ferenc repülőteret a kínaiak megbízásából vennék vissza. Az Orbán-kormány, bár korábban a halasztás mellett döntött, az államosítást régóta tervezi, most pedig a jelek szerint el is határozta magát.

A közgazdász szerint az ő feltevését erősíti, hogy az ország de facto több mint fél lábbal a keleti érdekszférához tartozik. Róna Péter ennek igazolására felidézte a hétfői bejelentést, amely szerint az a cél, hogy Magyarország legyen Kína európai hídfőállása. Szerinte a négymilliárd eurós (körülbelül 1536 milliárd forintos) üzlet valóban jó lenne Kínának, amelynek befolyását ugyanakkor az Európai Unió éppen csökkenteni próbálja.

Az EU nem akar kínai hídfőállást, mivel nem szolgál európai érdekeket, tehát a magyar lépésnek lesznek következményei. A közgazdász szerint Pekinggel nem lehet csak úgy, politikai befolyástól mentesen üzletelni, minden üzletüknek Kína hatalmi megerősítését szolgálja.

Varga Mihály a 2000 milliárd forintos jegybanki adósság kezeléséről

Az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. A módosítás lényege, hogy a jegybank veszteségét nem kell kipótolnia a költségvetésből, azaz adófizetői pénzekből, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből egyenlítik ki a veszteséget.

Ez óriási könnyebbség a magyar költségvetésnek, mert a 2022-es 402 milliárd forintos mínusz után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén várhatóan 2000 milliárd forintot is meghaladó veszteség elé néz. A jegybanktörvény eredetileg úgy szólt, hogy a veszteséget azonnal meg kell térítenie a költségvetésnek, ám ezt a passzust tavaly decemberben már úgy módosították, hogy 5 év alatt egyenlő részletekben történjen a veszteségrendezés. Ez azonban még mindig nagy teher lenne, durván 400 milliárd forintot kellene az idén a büdzsének állnia, miközben már enélkül is rekord méretű deficitnél tart.

A jegybanki vesztesége részben a forint védelmében hozott intézkedés, a magasba lökött egynapos betéti kamat következménye, de az MNB állampapír- és kötvényvásárlásai, illetve a gazdaságba korábban kiöntött alacsony kamatozású hitelek, a kamatfizetésektől messze elmaradó kamatbevételek okozzák. Surányi György volt jegybankelnök és Róna Péter ügyvéd, egyetemi tanár röviden úgy foglalta össze, hogy a jegybank és a kormányzat által 2017 óta kéz a kézben folytatott „magas nyomású” gazdaságpolitikából eredeztethető a bődületes veszteség, és kemény vitát vetítettek előre a Európai Központi Bankkal. A szakértők egy része és az EKB arra hajlik, hogy a jegybankok nem működhetnek tartósan tőkehiányosan, mert az csorbítja a függetlenséget.

Róna Péter: Nincs más út, Európának is be kell zárkóznia

Róna Péter nagyra értékeli Joe Biden gazdaságpolitikai döntéseit, amelyekkel az USA kikecmergett a Covid okozta válságból. Az Egyesült Államok következő elnökét biztos nem Donald Trumpnak fogják hívni: a közgazdász szerint mire az elnökválasztásig jutunk, Trump már egy „elítélt bűnöző lesz”.

Ami a hazai kilátásokat illeti: államcsőd veszélyét jelenleg nem látja a láthatáron, ugyanakkor nagy bajnak tartja, hogy a társadalom egy jelentős része szegényként él vagy konkrétan nyomorog. Arra, hogy ezt a helyzetet miért kezelik belenyugvással az emberek, és miért nem követelik az államtól a jobb élethez szükséges feltételek megteremtését, az a válasza, hogy a magyar társadalom történelmi hagyományok szerint tagolt, szemben a nyugati modellekkel a nagy többség csendben tűri, hogy a „főnökök megmondják, merre hány óra.”

A közgazdász szerint az államháztartás hiánya valójában jóval nagyobb, mint amennyit az Orbán-kormány kommunikál, a jegybanki veszteség elszámolásának halasztását szerinte nem fogja jóváhagyni az Európai Központi Bank. Idén elérhető év végén az egyszámjegyű infláció, de ennek az lesz az ára, hogy nem teljesül a kormány 1,5 százalékos növekedési terve.

Kutyaszorítóba kerültek Matolcsyék, újabb nyomást helyezhet az EU az országra

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vesztesége  2021-ben még csak 51 milliárd forintot tett ki, ami 2022-ben 402 milliárdra ugrott, míg 2023-ban várhatóan valahol 1800 és 2300 milliárd forint között alakul. E veszteség összetételének maximum a 40–50 százaléka indokolható külső hatásokkal, 50–60, de az is lehet, hogy 70 százaléka szakmai szempontból súlyosan téves gazdaságpolitikai döntések következménye – értékelt Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Civitas Intézet szervezett.

Mohos Márton / 24.hu Surányi György

Az MNB vesztesége nagy mértékben abból áll össze, hogy a mérlege olyan sok ezermilliárd forintnyi aktívát tartalmaz, amiknek a kamata 10–15 évre előre rögzítve van, és e fix kamatozású eszközök hozama átlagosan nem több 1 százaléknál. Ennek eredője, hogy a jegybank 2017 után túlfűtötte a pénzügyi rendszert: