Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: európai központi bank

Az OTP-t is érintheti, hogy fogy a türelem az Oroszországban üzletelő európai bankokkal szemben

Közzétette szerző

Az Európai Unió 2022 tavaszán, az Ukrajna elleni agressziót követően az orosz pénzügyi rendszer jelentős részét leválasztotta a nyugati és globális banki és fizetési rendszerekről. A pénzügyi szankciós csomagok keretében erősen korlátozta az orosz pénzügyi világ euró- és dollárelszámolásokhoz való hozzáférését, a legtöbb bankot eltiltotta a messze legnagyobb nemzetközi banki kommunikációs rendszer, a SWIFT használatától (illetve a SWIFT-et az oroszok kiszolgálásától), és az európai piaci részvételüket is ellehetetlenítette.

A pénzügyi szankciók az európai bankok tevékenységének korlátozását is maguk után vonták, különösen az orosz vállalati szférához és a hadiiparhoz köthető ügyletek esetében. Ugyanakkor számos nagy európai uniós székhelyű bank bent maradt az orosz piacon, sőt a háború kezdete óta növelte részesedését és nyereségét.

A Financial Times április végi adatgyűjtése szerint a hét legnagyobb, európai uniós székhelyű bank, a Raiffeisen, az Unicredit, az OTP, az Intesa Sanpaolo, az ING, a Commerzbank és a Deutsche Bank tavaly összesen hárommilliárd eurós nyereséget könyvelt el és 800 millió euró adót fizetett Oroszországban. Ez jóval magasabb, mint a háború előtti érték: 2021-ben az érintett hét bank nyeresége ennek harmada, adókötelezettsége negyede volt. 

PostPin It!

Makacs jelzálogok és megtakarítások miatt nem hat a kamatpolitika – kérdés, hogy meddig

Közzétette szerző

Az Egyesült Államokban két évtizedes csúcspontra emelete az irányadó kamatot a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed), az Európai Központi Bank (EKB) irányadó kamatai a 2008-as válság előtti időszakban látott magasságokban járnak. 

Ennek ellenére a fejlett világban, és főként az Egyesült Államokban a kamatemelést nem kísérték a korábbi évtizedekben megszokott, tankönyvi példák által jósolt mellékhatások: bár az inflációs ráta mérséklődött, nem ugrott meg a munkanélküliség, nem omlottak össze a beruházások, nem zuhant be a fogyasztás. 

Az amerikai gazdaság a kamatemelés ellenére is kifejezetten gyors – az idei harmadik negyedévben a tavalyi harmadik negyedévhez képest 2,9 százalékos, az előző négy negyedév ütemét nézve 4,9 százalékos –  növekedést mutat, erős fogyasztással és beruházásokkal, rekordot döntő fekete vasárnapi online shoppinglázzal. Az eurózónában ennél rosszabb a hangulat, miután Németország évek óta tartó gyengélkedése idén recesszióba fordult, és ezzel egész Európa mutatóit lefelé húzta; ám 2023 Németországban is inkább stagnálást, mintsem komoly visszaesést hozott, a többi fejlett európai gazdaságot pedig elkerülte a recesszió. Az EU és az eurózóna munkanélkülisége alacsonyabb, mint a 2008-as válság óta bármikor; és az Egyesült Államokban is alig pár tized ponttal magasabb, mint 2019 végén, egy évtizednyi csökkenést követően volt. A beruházások bár voltak már acélosabbak is, de nem estek össze, Amerikában és Európában is növekednek. Közben a fogyasztói árak emelkedésének üteme Amerikában 3,2 százalékra, az eurózónában 2,9 százalékra mérséklődött októberben.

PostPin It!

Meglepően erős a forint, de lehet-e még ennél is erősebb?

Közzétette szerző

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Sokakat – köztük minket is – meglepve az elmúlt hetekben érdemi erősödést mutatott a forint árfolyama. A szeptember végén még 395 közelében mozgó euró-forint keresztárfolyam november közepén már újra a 375-ös szinttel kacérkodik.

Ilyen erős árfolyamot utoljára a tavaszi-nyári hónapokban láthattunk.

PostPin It!

Varga Mihály a 2000 milliárd forintos jegybanki adósság kezeléséről

Közzétette szerző

Az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon. A módosítás lényege, hogy a jegybank veszteségét nem kell kipótolnia a költségvetésből, azaz adófizetői pénzekből, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből egyenlítik ki a veszteséget.

Ez óriási könnyebbség a magyar költségvetésnek, mert a 2022-es 402 milliárd forintos mínusz után a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idén várhatóan 2000 milliárd forintot is meghaladó veszteség elé néz. A jegybanktörvény eredetileg úgy szólt, hogy a veszteséget azonnal meg kell térítenie a költségvetésnek, ám ezt a passzust tavaly decemberben már úgy módosították, hogy 5 év alatt egyenlő részletekben történjen a veszteségrendezés. Ez azonban még mindig nagy teher lenne, durván 400 milliárd forintot kellene az idén a büdzsének állnia, miközben már enélkül is rekord méretű deficitnél tart.

A jegybanki vesztesége részben a forint védelmében hozott intézkedés, a magasba lökött egynapos betéti kamat következménye, de az MNB állampapír- és kötvényvásárlásai, illetve a gazdaságba korábban kiöntött alacsony kamatozású hitelek, a kamatfizetésektől messze elmaradó kamatbevételek okozzák. Surányi György volt jegybankelnök és Róna Péter ügyvéd, egyetemi tanár röviden úgy foglalta össze, hogy a jegybank és a kormányzat által 2017 óta kéz a kézben folytatott „magas nyomású” gazdaságpolitikából eredeztethető a bődületes veszteség, és kemény vitát vetítettek előre a Európai Központi Bankkal. A szakértők egy része és az EKB arra hajlik, hogy a jegybankok nem működhetnek tartósan tőkehiányosan, mert az csorbítja a függetlenséget.

PostPin It!

Újra csökkent az irányadó kamat, még eggyel lejjebb ment az MNB

Közzétette szerző

A várakozásoknak megfelelő döntést hozott júliusban is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A 13 százalékos alapkamathoz nem nyúlt a jegybank, Virág Barnabás alelnök a legutóbbi kamatdöntő ülés után hangsúlyozta, ez a mutató még jó ideig nem fog csökkenni. A kamatfolyosó viszont szűkebbé vált, az egynapos jegybanki betét kamata továbbra is 12,5 százalékos maradt, míg az egynapos hitelé egy százalékponttal 17,5 százalékosra csökkent.

A legfontosabb változás az irányadó ráta tovább mérséklése volt, a várakozásoknak megfelelően az előző két hónappal megegyezően ismét 1 százalékponttal csökkent az egynapos betéti tender kamata, amely így holnaptól már csak 15 százalékos. Ez rossz hír azok számára, akik le tudták kötni a betéteiket a bankokon keresztül egynapos jegybanki betétben.

A hitellel rendelkezők, kölcsönfelvételt tervezők számára viszont kedvező, hogy közelít egymáshoz az alapkamat és az irányadó ráta. Ha augusztusban is folytatódik a lazítás, szeptemberben a két kamatszint már összeérhet, a bankok pedig addig is kisebb lépésekkel követhetik ezt a folyamatot a hiteleik árazásában.

PostPin It!

Fordul a kamatciklus a világban?

Közzétette szerző

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az elmúlt hónapokban a globális inflációs nyomás érdemben enyhült, miközben a gazdasági növekedés veszít lendületéből. A fejlett gazdaságokban a fogyasztói árindexek látványosan lefele fordultak, ami a nagy jegybankok számára is lehetőséget teremtett arra, hogy a kamatemelések ütemén lassítva felkészüljenek a szigorítási ciklusok lezárására.

Május elején az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed nyílt piaci bizottsága a várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal emelte meg irányadó kamatát. A közleményben azonban már nem szerepelt a „valamennyi további kamatemelés szükséges” félmondat, amit a piacok elsőre a ciklus zárásaként értelmeztek, és ezzel a lendülettel már az idei évre agresszív kamatcsökkentéseket kezdtek el árazni.

PostPin It!