Best WordPress Hosting
 

Lelkesen üdvözölte a friss GDP-adatokat Nagy Márton

A kormánynak az a célja hogy 2024-ben újraindítsa, jövőre pedig magasabb fokozatba kapcsolva tovább emelje a gazdasági növekedést, és ez a szándék tükröződik vissza a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiban is – így értékelte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb statisztikai adatokat. A KSH kedden közzétett jelentése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2024 I. negyedévében a nyers adatok szerint 1,1 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 1,7 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,8 százalékkal bővült.

Nagy Márton értékelése szerint kijelenthető, hogy 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, éves alapon a magyar gazdasági bővülés kedvezőbb, mint a belga, a francia, az ír, a lett és a svéd növekedés. A tárcavezető szerint a friss adatok rávilágítanak, hogy a dinamikus gazdasági növekedés és az újraindítás öt feltételéből négy már teljesült, azaz valóban elkezdődött a növekedés fokozatos újraindítása. Ez a négy szerinte:

A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák kétszámjegyű növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.

Ausztriának csak a hátát látjuk, Bulgária viszont a nyakunkban liheg

A Fidesz egykori  és jelenlegi miniszterei hosszú évek óta ígérik, hogy utolérjük Ausztriát fejlettségben. A különbség például Matolcsy György jegybankelnök és Lázár János építési és közlekedési tárcavezető között mindössze az, hogy 2030-ra vagy későbbre jósolják ezt. Ám valójában sok tekintetben ma már nem az Európa leggazdagabbjai közé tartozó Ausztriával rivalizálunk, hanem az EU legszegényebb tagállamával, Bulgáriával vívunk küzdelmet az utolsó hely elkerüléséért.

Ráadásul úgy, hogy Bulgária évek óta szinte folyamatosan kormányválságban vergődik, a mostani kabinet sorsa is bizonytalan. Szófiából elsősorban korrupcióról és szervezett bűnözésről érkeznek a hírek, az ország befolyásos személyiségeit amerikai, illetve amerikai és brit közös szankciók is sújtották már a rendszerszintű korrupció miatt. Ám még ez a megtépázott állam is folyamatosan csökkenti a hátrányát Magyarországgal szemben.

Bulgária azóta működik jobban, amióta nincs stabil kormánya

G7: Beült az időgépbe a magyar gazdaság, és visszautazott három évet

Bár az elmúlt hónapokban kedvező hírek érkeztek a magyar gazdaság állapotáról – újra nőnek a reálbérek, véget ért a magyar gazdaság egy éve tartó recessziója, egy számjegyűre csökkent az infláció –, ám számos mutatóban egyelőre nem látszik vagy túl lassú a javulás – írja hétfői cikkében a G7.

A portál szerint még nem lábaltunk ki a válságból, és csalóka lehet néhány – első ránézésre kedvező – adat, amelyek a következő időszakban fognak majd megjelenni.

A lap felidézi: a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest már növekedni tudott a nemzeti össztermék, ami definíció szerint a recesszió végét jelenti, ám ezzel a magyar gazdaság csak megközelítette, de még nem érte el azt a szintet, ahol 2022 első negyedévében volt. Ráadásul a visegrádi négyek között már Szlovákia és Lengyelország gazdasága is jobb teljesítményt nyújtott június és augusztus között, mint 2022 januárja és márciusa között, ami a magyar és cseh gazdaságról nem volt elmondható.

Még kétévnyi gödörből kell kijönnie a magyar gazdaságnak

(A szerző az ING Bank vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Háborús időkben nem biztos, hogy illik ilyen metaforával élni, de november közepén elérkezett a pillanat, amikor végre el lehetett sütni a kommunikációs „jó hír” ágyút. Na nem mintha bárkit meglepetésként érhetett volna a harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény. Ez a bizonyos ágyú már jó ideje töltve volt, kilövésre készen. Ugyanis már régóta egybehangzóan jelezte az elemzői közösség, hogy 2023 harmadik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye javulhat, és megkezdődhet a helyreállási időszak.

Azért szép a statisztika, mert mindenki megtalálhatja benne a saját narratíváját. Nincs ez másképp a múlt heti GDP-adattal sem. Amennyiben negyedéves bázison nézzük a magyar GDP változását, úgy 0,9 százalékos növekedést láthatunk. Ezzel szemben éves összevetésben a bruttó hazai termék 0,4 százalékkal zsugorodott. Akkor most örüljünk vagy sírjunk? Talán egy kicsit mindkettőt.

Bojár Gábor: Orbán valószínűleg nem váltható le, de megbukhat

Kifejezetten károsnak tartja, hogy a magyar startup szcéna állami támogatásokkal bővíti forrásait, mert az leszoktatja őket arról, hogy valós piaci versenyben mérettessék meg magukat. Ez Kína útja, de az egy másik kultúra – ráadásul Bojár Gábor szerint az a gazdasági modell vesztésre van ítélve. Diktatúrák nem tudnak huzamosabb ideig eredményesek maradni, mert hiányzik a kontroll – mondja, nem minden áthallás nélkül.

Egyetért ugyanakkor Török Gábor politológussal: valószínűleg nem váltható le az Orbán-rendszer a testre szabott választásokon, vagy ha mégis megtörténne ez a „csoda”, akkor a jelenlegi kormánypártok gazdasági, intézményi beágyazottsága akadályozná a másik politikai oldal akaratának érvényesülését. A kurzus leváltására csak akkor lát esélyt, ha a Fideszen belül elindul egy erózió, amit egy válságos időszak tudna előidézni, mert – mint fogalmaz – a diktatúrák rosszabbul viselik a kudarcokat, mint a demokráciák. Az ellenzék erőforrás nélküli, és az „árulói miatt” sem alkalmas az Orbán-kormány leváltására – tesz egy kemény állítást adásunkban. Abban viszont nem ért egyet Török Gáborral, hogy Orbán Viktor távozása után is masszív maradna ez a jobboldali tömb:

a diktatórikus rendszerek nagyon függenek a diktátor személyétől, és ha a diktátor már nincs jelen, akkor a lojalitás megszűnik.

Oszkó Péter: A válság vége a Fidesznek hozhat hasznot a választás előtt

Az üzletember a várttól elmaradó, előző negyedéves összevetésben 0,3 százalékos visszaesést mutató GDP-adatot részben a bázishatással, részben pedig a mezőgazdaság és – bár erről még nincs teljes körű információ – a szolgáltatások gyengébb teljesítményével magyarázza. Összességében azonban szerinte az egészségtelen, szinte kizárólag az államtól függő gazdasági szerkezet tehet arról, hogy minket mélyebben és elnyújtottabban üt meg a válság, mint más európai országokat. Arra is van megoldása, hogy a recesszió miért nem tükröződik a munkanélküliségi adatokon: a választ valószínűleg nem fogadja elragadtatással a Központi Statisztikai Hivatal vezetése.

The post Oszkó Péter: A válság vége a Fidesznek hozhat hasznot a választás előtt first appeared on 24.hu.

A magyar GDP-adat a harmadik legrosszabb az unióban

Éves alapon a második negyedévben 2,4 százalékkal csökkent a GDP Magyarországon, ami jelentősen alulmúlta a várakozásokat. A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévhez képest, ezzel negyedik negyedéve zsugorodik a gazdaság, vagyis egy éve van technikai recesszióban Magyarország.

A 2,3 százalékos visszaesést mutató magyar adat a harmadik legrosszabb az egész EU-ban.

Ennél gyengébben csak a svéd (-2,4) és az észt (-3) gazdaság teljesített, írja az Eurostat adataira hivatkozva a hvg.hu.

Svájci lap: Orbán döntései miatt lett Magyarország Európa sereghajtója

A Neue Zürcher Zeitung elemzést közölt Orbán Viktor tusványosi beszéde apropóján Magyarország helyzetéről. A lap bécsi tudósítója, Daniel Imwinkelried lesújtó képet festett: eszerint a magyar gazdaság rosszabbul áll, mint bármelyik más európai ország, vigasztalan állapotok uralkodnak, javarészt a miniszterelnök hibája miatt, aki olyan gazdaságpolitikát folytat, amely tipikus az autokraták esetében.

A svájci napilap cikke – melyet a hvg.hu szemlézett – felidézi Orbánnak azt a várakozását, miszerint Magyarország 2030 nettó befizető lesz az EU-ban, és akkor majd „aki fizeti a vacsorát, az rendeli a zenét”. Csakhogy jelenleg ettől nagyot távol van:

Az infláció a 20 százalék közelében jár, messze ver minden más országot. A drágulás kihat az életszínvonalra: egy év alatt a reálbérek 15, 6 százalékkal estek, ami példátlan az OECD-tagok között, és a kilátások sem rózsásak

Dugig vannak a hazai szállodák külföldiekkel, miközben egyre több magyarnak már csak kempingezésre futja

Az egy évvel ezelőtti májusi adatokhoz képest a magyar turisztikai szálláshelyeken a belföldi vendégforgalom csökkent, míg a külföldi emelkedett – akár a vendégek számát, akár az éjszakák számát nézzük a Központi Statisztikai Hivatal friss adatsorában. A részletes bontásból az is kiderül, hogy a magánszálláshelyek gyors térfoglalása, az airbnb-boom nem fulladt ki. 

Számokban: A belföldi vendégek száma 3,1, a vendégéjszakáké 4,1 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest.

Ezalatt a külföldi vendégek száma 23, a vendégéjszakáké 13 százalékkal emelkedett.

Nem tetszik a magyar infláció a hitelminősítőnek, de a sok beruházás igen

Megerősítette Magyarország  hosszú futamidejű devizaadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings.A nemzetközi hitelminősítő közölte, hogy a következő években 3 százalékos ütemre gyorsuló átlagos növekedést vár a magyar gazdaságban. A Fitch Ratings péntek éjjel Londonban bejelentett döntése alapján érvényben maradt a magyar szuverén devizakötelezettségek „BBB” szintű osztályzata – adta hírül az MTI.

A besorolás megerősítéséhez fűzött elemzésében a hitelminősítő kiemelte: a magyar osztályzatot a hasonló besorolású gazdaságokéhoz mérve erőteljes strukturális jelzőszámok, a beruházások táplálta sorozatos gazdasági növekedési eredmények és a robusztus nettó működőtőke-beáramlás támasztja alá.A cég megerősítette a szuverén besorolás kilátását is, amely január óta negatív, de a „BBB” minősítés továbbra is azt jelzi, hogy a Fitch Ratings a befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot. A Fitch négy éve javította a jelenlegi „BBB”-re a magyar államadósság besorolását az addigi “BBB mínusz”-ról. Az elemzés kiemeli, hogy a magyar gazdaság külső pozíciói jelentősen javultak az idén az energiaimport költségeinek csökkenése nyomán. A hitelminősítő hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország el tudta kerülni a legutóbbi fűtési szezonban a földgázellátás adagolását, bár a cég véleménye szerint továbbra is kockázati tényező, hogy az ország erősen függ az orosz energiahordozó-szállításoktól.

A Fitch Ratings az osztályzat negatív kilátást a makrogazdasági politika körüli hitelességi kockázatokkal magyarázza. A hitelminősítő úgy véli, hogy a kiugró nyereségekre kivetett szektorális különadók miatt magasak a szabályozói oldalról érvényesülő terhek.

Olyasmi történt a magyar gazdasággal, amire régóta nem volt példa: elfogyott a pénz

A lakosság fogyasztása láthatóan csökken, a kormányzat lehetőségei korlátozottak, a beruházásokat pedig a magas kamatok vetik vissza. Tulajdonképpen nem tud más növekedni, mint az export, szóval valószínűleg azok az iparágak tudnak most és talán középtávon is jól teljesíteni, amelyek exportra termelnek. Amelyek a belső piacra, azok valószínűleg nehézségekkel fognak szembesülni, és ezek nagyobb arányban vannak magyar tulajdonban – mondta Jandó Zoltán az e heti, évadzáró G7 Podcastban.

Az elmúlt hetekben egymást követték az olyan adatközlések, amik alapján a magyar gazdaság negatív spirálja rajzolódik ki. A reálbércsökkenés miatt a lakosság visszafogja a fogyasztását, a kereslet eltűnése miatt pedig a belső piacra termelő cégek és és a szolgáltatószektor szenved. Eközben az állam is forráshiánnyal küzd, részben a gazdasági helyzet, részben az EU-s pénzek hiánya miatt. És habár a magyar gazdaság 2020 óta tartó időszakában már sok mindent láttunk, ez a helyzet mégis több szempontból is újszerű, és hogy pontosan miben, azt a G7 Podcast e heti adásában a szerkesztőség tagjaival beszéltük végig.

Olyan rossz állapotban van a magyar költségvetés, hogy az már a befektetőknek is kezd feltűnni

Sosem halmozott még fel akkora hiányt áprilisban a magyar költségvetés, mint idén, és a jövő évi büdzsét is jelentős kockázatok övezik. Az első négy hónap kamatkiadásai több mint kétszer akkorák voltak, mint 2022 azonos időszakában, és az időarányos adatok alapján kérdéses, mennyire reális, hogy a terveknek megfelelően 3000 milliárd forint alatt marad az adósságszolgálat.

Miért fontos ez? A gazdaság zsugorodását mutatja a GDP és a fogyasztás alakulása, miközben az infláció kimagasló uniós összehasonlításban. Az uniós források érkezése ráadásul 2024-re tolódhat – a kormány és az Európai Bizottság közötti vita tárgyát képezik többek között az extraprofitadóként elhíresült rendkívüli terhek, amelyek jövőre is megmaradnak.

A bevételek szerényebb mértékben nőttek a kiadásoknál tavalyhoz képest, a központi költségvetést nézve 3,1 százalékos arány áll szemben 15 százalékkal.