Best WordPress Hosting
 

Tavaly a munkavállalók kétharmada azzal szembesült, hogy kevesebbet ér a fizetése

Sokan panaszkodnak, hogy az utóbbi időben nem vagy alig kaptak fizetésemelést, vagy annak mértéke messze elmaradt a vágtató tavalyi (17,6 százalékos), illetve tavaly előtti (14,5 százalékos) inflációtól. Néhány százalékos éves béremelések mellett két évre már akár 20 százalék feletti is lehet a reálbércsökkenés.

A Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján 2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.

Mi van az átlag mögött? A dolgozók mekkora részét sújthatta a reálbércsökkenés? Válaszokat a KSH keresetváltozásokat mutató új, kísérleti, 2020-2023-at felölelő statisztikájában találunk, és ebből meglehetősen borús kép rajzolódik ki. Az adatokból az látszik, hogy mind a négy évben voltak dolgozók – nem is kevesen –, akiknél csökkent a kereset reálértéke. De amíg 2020-ban és 2022-ben a dolgozók 33 százalékának csökkenet a vásárlóereje, 2021-ben pedig kis híján 45 százalékuk, addig

Kormánybuktató tényező lehet, ha csökken a reálbér?

A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) A reálbérek három évtizede című online konferenciájáról közölt beszámolót a Portfolio.hu. A téma különösen aktuális lehet most, hogy tavaly megint csökkentek a reálkeresetek.

Idéznek a beveztő előadásból, amelyet Botos Katalin egyetemi tanár tartott, és egy férjével közös, a reálbérek alakulását 1960-tól napjainkig áttekintő tanulmányuk alapján azt mondta, hogy a politika legitimációjához elkerülhetetlen a reálbér-alakulás figyelemmel kísérése. A polgárok politikai elégedettségét alapvetően a reál-jövedelmek alakulása befolyásolja.

Botos Katalin kitért arra is, hogy a rendszerváltozás előtti 30 évben emelkedett a reálbér, kivéve az utolsó három évet, majd megjegyezte:

KSH: 14 százalékkal volt magasabb az átlagkereset februárban az egy évvel korábbihoz képest

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal szerdai közleményében.

A tájékoztatás szerint a bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál – írta a KSH.

The post KSH: 14 százalékkal volt magasabb az átlagkereset februárban az egy évvel korábbihoz képest first appeared on 24.hu.

KSH: a januári átlagkeresetek 14,6 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt 2024. januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt, kedvezmények nélküli pedig 402 400 forint. A nettó átlagkereset 14,6, illetve 14,5 százalékkal emelkedett, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt  (a 3,8 százalékos inflációt figyelembe véve) az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó kereset mediánértéke 493 700 forintot ért el (+16,9%), a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 341 700 forintot, azaz 16,0 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.

Januárban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet 578 300 forintra becsülte a statisztikai hivatal, ami 15,0 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

655 ezer volt a bruttó átlagkereset decemberben a KSH szerint

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete decemberben 655 600 forint volt, ami 16,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön kiadott gyorsjelentésében.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 435 900, a kedvezményeket figyelembe véve 451 300 forint volt.

A reálkereset a KSH szerint így 10,3 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 5,5%-os növekedése mellett.

14 százalékos emelkedést mért az átlagkereseteknél tavaly novemberben a KSH

2023 novemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 621 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 427 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,1, a nettó átlagkereset 14,0, a reálkereset pedig 5,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez megegyezik a 2023 októberére mért növekedéssel. 

A bruttó kereset mediánértéke 489 400, a nettó kereset mediánértéke 338 500 forintot ért el, 16,0, illetve 15,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.

Tavaly novemberben a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 548 600 forintra becsülhető, 14,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A

Itt a KSH legfrissebb adatsora az átlagkeresetekről: nőttek a reálbérek

Tavaly augusztus óta először emelkedtek a reálbérek, a nettó mediánkereset azonban így is jóval alacsonyabb az átlagnál.

311 100 forint volt a nettó mediánkereset, ami 13,9 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál – írja a Forbes.hu-nak küldött közleményében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

A teljes munkaidőben dolgozók nettó átlagkeresete 384 900 forint volt, kedvezmények nélkül pedig 371 ezer forint. Ez 14,1 százalékos emelkedést jelent a 2022 szeptemberi adatokhoz viszonyítva. 2022 augusztusa óta először a emelkedtek a reálkeresetek, 1,7 százalékkal.

Leromlott az életszínvonal a bérből élőknél, mélyponton a háztartások fizetőképessége

A gazdasági növekedés elmúlt évben kezdődő visszaesése 2023 végére helyreáll, és a következő évben már enyhe növekedéssel számolhatunk – valószínűsíti a Policy Agenda elemzésében. A jövő évben a mezőgazdaság és a feldolgozóiparban az autógyártás és ahhoz kapcsolódó tevékenységek – ez évben növekvő – teljesítményével együtt a többi ágazatban is már bővülés várható szerintük.

A KSH adatai szerint 2023. III. negyedévében a bruttó hazai termék 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, amellyel véget ért a gazdaság recessziója. Éves összevetésben, azaz 2022 azonos negyedévéhez viszonyítva azonban még 0,3 százalékkal kisebb volt a teljesítmény. Ebben a visszaesésben az ipar és a piaci szolgáltatások, így elsősorban a kiskereskedelem, valamint a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység csökkenése volt leginkább a meghatározó. A visszaesést a mezőgazdaság – a nagyon alacsony bázishoz mért – jó teljesítménye mérsékelte. A szolgáltatások összességében csökkenő hozzáadott értékét pedig részben ellensúlyozta a humánegészségügy és a szociális ellátások növekedése.

Véget ért a gazdasági recesszió

Megéri-e több gyereket vállalni Magyarországon? Itt a megdöbbentő statisztika

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés sokkal több gyereket veszélyeztet, mint korábban, a felnőttek közül pedig a nyugdíjasok a legelégedetlenebbek a jövedelmi helyzetükkel. De mit mutatnak a KSH friss számai? Megéri-e a családtámogatások mellett több gyereket vállalni? Megdöbbentő számok.

A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása a Közép-Dunántúlon 1,4 százalékkal, Budapesten 29 százalékkal haladta meg az országos átlagot.

Minden más régióban az átlag alatt maradt.

Tíz százalékkal nőhetnek jövőre a keresetek

A portfolio.hu szakértőket szólaltatott meg a jövő évi béremelkedésekről, és hogy végre meghaladják-e a keresetemelkedések az inflációt.

A megszólaltatott szakemberek átlagosan 10 százalék körüli, esetleg ennél egy-két százalékpontnál nagyobb emelkedéssel kalkulálnak, ami kisebb, mint az idei 15 százalékos keresetemelkedés. A jó hír az, hogy az infláció is csökken, és így akár egy év után reálértékben is növekedhetnek a bérek. Ha hét százalékra csökken a pénzromlás mértéke, akkor három százalékos reálkereset emelkedés várható nemzetgazdasági szinten.

Az átlagos keresetemelkedéseket a minimálbér- és a bérminimum emelése fogja nagyban befolyásolni, egyelőre úgy tűnik, hogy a minimálbéreket 15, a bérminimumot pedig 10 százalékkal emelik majd – hívták fel a szakértők a portfolio.hu figyelmét.

Egy éve egyre kevesebbet ér a bérünk. A szegényebb vidékeken gyorsul a bérek leszakadása

Az árstop kivezetése után augusztusban 70 százalék felett drágult a cukor, 15 százalékkal a csirkemell és a sertéscomb. A fizetések viszont már egy éve lemaradásban vannak, a fizetésemelések rendre alulmaradnak az inflációval szemben – emlékeztet az RTL riportja. Tavaly szeptember óta csökken a keresetek reálértéke. A KSH legfrissebb jelentése alapján augusztusban a nettó átlagkereset (kedvezmények nélkül) 369 700 ezer forint volt, 15,2 százalékkal magasabb, mint egy éve. Miközben az infláció 16,4 százalék volt még mindig. Vagyis elmaradt a miniszterelnök által augusztusra várt reálbérfordulat, amit a kormány most éppen szeptemberre vár.

Perlusz László a VOSZ főtitkára azt mondta, azért nem tudnak jobban bért emelni, mert megrendeléseik maradnak el, nincsenek tartalékaik, nem telik magasabb bérekre. A GKI arra hívta fel a figyelmet, mennyire eltérő mértékű a bérfejlesztés az KSH-s átlagon belül – példaként a Nyugat-Dunántúlon észlelt 20 százalék feletti béremelés mellé tették a Nógrád megyei 11 százalék körülit. Molnár László vezérigazgató olvasatában ez azt jelenti, hogy pont azokban a megyékben nőtt kevésbé a bér, ahol eleve alacsonyabb volt, ami a további leszakadást mutatja.

The post Egy éve egyre kevesebbet ér a bérünk. A szegényebb vidékeken gyorsul a bérek leszakadása first appeared on 24.hu.

Ennyi volt az átlagkereset augusztusban Magyarországon

555 900 forint volt idén augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – derült ki a Központi Statisztikia Hivatal (KSH) kedden reggel kiadott gyorsjelentéséből.

A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset így 383 500 forint volt.

A KSH közlése szerint ezzel a bruttó átlagkereset 15,2 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 15,1 százalékkal nőtt, míg a reálkereset 1,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Nagy Márton: Az lesz a kérdés, ki az erősebb

A gazdaságfejlesztési miniszter odaszúrt korábbi munkahelyének, a jegybanknak, és elmondta: a kormány ismét beavatkozhat az üzemanyagárak emelkedésébe.

„Szeptembertől növekedhetnek a reálbérek: ha az infláció 12-12,5 százalék lesz, a bruttó bérek pedig 16 százalékkal mennek” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen. Kiemelte az elektronika és a járműipar szerepét, ahol szerinte a vállalatok 17-20 százalékos béremelést és inflációs kompenzációt tudnak adni.

Ez a szektor azonban főként exportra termel,

Konkrétumok Nagy Mártontól: ekkora béremelés várható

A gazdaságfejlesztési miniszter reálisnak tartja a minimálbér tíz százalékos növekedését, és a versenyszférában biztosra vehető a reálbér-növekedés is.

„Várakozásom szerint 2023-ban nulla körül alakulhat a GDP növekedése, az idei év fogyasztási sokkja miatt a kormány által korábban jelzett 1,5 százalékos prognózis nem tartható. És ez a probléma is: a fogyasztási sokknak helyre kell állnia. Ehhez az infláció letörése a legfontosabb, amelyre már novemberben is jelentős esély mutatkozik, várhatóan egyszámjegyűre apad” – mondta az Indexnek Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn az Indamedia által szervezett AI Summit konferencián.

A miniszter úgy látja, hogy augusztusban már emelkedtek a reálbérek, amelyeknél szeptemberben történhet jelentősebb kiugrás,

Az infláció júniusban is kétvállra fektette a nettó kereset növekedését

2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 525 300 forintra becsülhető, ami 14,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 000, a költségvetésben 503 200, a nonprofit szektorban 532 100 forintot tett ki, 15,9, 12,8, illetve 10,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 376 900, a kedvezményeket figyelembe véve 390 900 forintot ért el, 16,0, illetve 15,9 százalékkal magasabb volt, mint 2022 júniusában.

566 800 forint a bruttó átlagkereset

A bruttó átlagkereset 566 800 forint volt 2023 júniusában, ez 16 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatójából.

2023 júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 566 800, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 390 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 16,0, a nettó átlagkereset 15,9 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.

Júniusban a reálkereset ugyanakkor 3,4 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 20,1 százalékos növekedése mellett.

Oszkó Péter: A jegybank a gyengülő forinton tud a legkönnyebben pénzt keresni

Folyamatos jövedelemcsökkenés, nadrágszíjhúzás, romló életszínvonal mellett fog zajlani a lakosság nagy részének az élete valószínűleg nemcsak idén hanem még jövőre is – így festette le a gazdasági kilátásokat Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

Az OECD adatai alapján az első negyedévre kimutatott 15,6 százalékos reálbércsökkenésről megállapította, hogy a 3 százalék körüli világátlagtól nagyon messze van. Ugyan nem meglepő az év eleji, 25 százalékos inflációs környezetben, ugyanakkor

csak nagyon komoly fogyasztáscsökkentéssel egyensúlyozható ki ekkora jövedelemcsökkenés a lakosság nagyobb része számára.

A VOSZ főtitkára szerint csődöket okozna az évközi minimálbér-emelés

A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmazza, hogy év közben (félév táján) újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, és tárgyalhat egy esetleges évközi emelésről, amennyiben az infláció magasabb lesz, mint amennyivel (15-18 százalék) terveztek tavaly év végén. Januártól a minimálbér 16 százalékkal emelkedett (bruttó 232 ezer forintra), a bérminimum pedig 14 százalékkal (bruttó 296 400 forintra). Közeledünk a félévhez – a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László Portfoilio.hu-n megjelent cikke szerint azonban úgy tűnik, esélytelen lehet az évközi minimálbér-emelés. A főtitkár szerint ugyanis most nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László írásában részletesen levezeti, miért gondolja ezt, többek között, mert

a minimálbér-megállapodások egy évre köttetnek, amelyeket évente vizsgálnak felül. Mondjuk eddig nem is volt példa évközi minimálbéremelésre.

Az inflációval kapcsolatban kifejtette, idén a tavalyi év fordítottja játszódhat le. Ha ez így lesz, akkor