Sokan panaszkodnak, hogy az utóbbi időben nem vagy alig kaptak fizetésemelést, vagy annak mértéke messze elmaradt a vágtató tavalyi (17,6 százalékos), illetve tavaly előtti (14,5 százalékos) inflációtól. Néhány százalékos éves béremelések mellett két évre már akár 20 százalék feletti is lehet a reálbércsökkenés.
A Központi Statisztikai Hivatal kereseti statisztikája alapján 2022-ben a nettó átlagkereset átlagban 18,2 százalékkal haladta meg az előző évit, a reálkeresetek pedig átlagban 2,6 százalékkal növekedtek. 2023-ban a nettó keresetek már az infláció alatt nőttek átlagban, 14,2 százalékkal, és így a reálkeresetek átlagosan 2,9 százalékkal csökkentek az előző évhez képest.
Mi van az átlag mögött? A dolgozók mekkora részét sújthatta a reálbércsökkenés? Válaszokat a KSH keresetváltozásokat mutató új, kísérleti, 2020-2023-at felölelő statisztikájában találunk, és ebből meglehetősen borús kép rajzolódik ki. Az adatokból az látszik, hogy mind a négy évben voltak dolgozók – nem is kevesen –, akiknél csökkent a kereset reálértéke. De amíg 2020-ban és 2022-ben a dolgozók 33 százalékának csökkenet a vásárlóereje, 2021-ben pedig kis híján 45 százalékuk, addig