Best WordPress Hosting
 

A Chiquita banánóriást több tízmilliárd dollárnyi kártérítésre ítélték kolumbiai terrorszervezet pénzeléséért

Egy floridai bíróság arra kötelezte a Chiquita Brands International-t, hogy fizessen 38 millió dollárt nyolc kolumbiai férfi családjának, akiket a a Kolumbiai Egyesült Önvédelmi Erők (AUC) jobboldali félkatonai szervezet gyilkolt meg, miután bebizonyosodott, hogy az amerikai banánipari óriáscég finanszírozta a terrorszervezetet – írja a Guardian. A Chiquita 2007-ben vallotta bűnösnek magát abban, hogy 1994-2007 között 1,7 millió dollárral pénzelte az AUC-ot a kolumbiai polgárháború egyik legvéresebb hét éves periódusán keresztül.

A mérföldkőnek számító ítélet 17 év jogi küzdelmei után született meg, ez az első alkalom, hogy az – elsősorban – gyümölcsökkel foglalkozó nemzetközi gigavállalatnak kártérítést kell fizetnie, megnyitva ezzel sok ezer kolumbiai áldozat előtt az utat, akik szintén beperelhetik ezért. Ez egyben az első alkalom, hogy egy hatalmas amerikai vállalatot felelősségre vonnak egy másik – jellemzően dél-amerikai – országban elkövetett hasonló jogsérelmekért.

„Ez az ítélet erőteljes üzenetet küld a vállalatoknak mindenütt: az emberi jogok megsértéséből származó haszon nem marad büntetlenül”

Menekülttáborok mint városok – Jászberényi Sándor riportja Csádból

Abéchében a Lisieux-i Szent Terézről elnevezett katolikus misszió vendégházában lakunk. A misszió iskolát üzemeltet, a vaskapuja mindig nyitva van, fegyveres őrök nincsenek. Az udvarán kosárlabdapálya áll. Itt játszanak a gyerekek, amikor a nap elkezd lebukni a horizonton, és enyhül a hőség.

A levegőben folyamatosan kavarog a por, véresre dörzsöli az ember bőrét. Nincs messze a piac. Ha fúj a szél, a misszió felé fújja az égetett szemét és a rothadó hús szagát. Semmi sem bírja sokáig az ötvenfokos melegben.

Éjjelente a vendégszobában is megáll a hőség. Arra ébredsz, hogy nem kapsz levegőt, a ruháid pedig átáztak az izzadtságodtól. Próbálsz visszaaludni, de lehetetlen. Afrika nem szereti, ha az éjszakáit betonfalak között töltöd.

Félrevezető MI-plakátokkal hirdetik a Polgárháborút, amelyek nincsenek is a filmben

Az A24 stúdió egy sor új plakáttal népszerűsíti a Polgárháború című filmjét. Az öt kép posztapokaliptikus jeleneteket mutat be az Egyesült Államok konfliktus által szétszakított nagyvárosaiban. A gömb alakú Sphere aréna a füstölgő Las Vegas közepette feketéllő roncs. Egy Los Angeles melletti tóban egy csónakos géppuskás egység lebeg a vízen. San Franciscóban járőröző katonák vesznek körbe egy roncsot. Egy miami utca romokban hever. Menekültekkel teli hajók a chicagói folyón. Mind olyan jelenetek, amelyek háborús pusztítást sugallnak ikonikus helyszíneken.

A gond csak az, hogy egyikük se szerepel a filmben. Ezek miatt felmerül, hogy a kampány nem kelt-e hamis várakozásokat a potenciális mozilátogatókban a filmmel kapcsolatban. A Polgárháború az A24 eddigi legdrágább produkciója, körülbelül 50 millió dollárba került. A képek mégis úgy festenek, mintha a film kétszer akkora költségvetésű lenne.

A másik lehetséges probléma az, hogy a képek mesterséges intelligencia által generáltak, és a technológia használata már önmagában ellentmondásos. A mesterséges intelligencia munkája néhány figyelemre méltó földrajzi és nevezetességtévesztést, valamint egy kis furcsaságot is eredményezett. Például a két chicagói Marina Towers épület a valóságban a folyó ugyanazon az oldalon áll, az ábrázoláson azonban ellentétes oldalakon láthatók, míg a Miamiban készült roncsfelvételen egy háromajtós autó látható. Egyesek szerint a Los Angeles-i tóban lévő óriás hattyú szintén a mesterséges intelligencia hibája, de valószínűleg egy csónakot akartak ábrázolni, noha nem annak néz ki.

Amerikában még nem tört ki az új polgárháború, de Hollywoodban már igen

Azon a napon, amikor 2021 januárjában megláttuk a képeket a washingtoni Capitoliumból, már tudtuk, hogy Hollywoodban hegyezik a ceruzát. A magát QAnon Sámánnak nevező, kifestett és tetovált, prémkucsmában üvöltöző férfi önmagában egy kész film, ennél nem kell több, és akkor még a mögötte tomboló tömegről nem is beszéltünk. A Polgárháború az első, fősodorbeli amerikai film, ami nyilvánvalóan ebből az eseményből indult ki, a legújabbkori amerikai történelem abszurd mélypontjából.

Alex Garland író-rendező helyenként nem riad vissza a szatíra és a karikatúra műfaji túlzásaitól, de mégiscsak logikusan gondolja tovább, meddig fajulhat a sokszor emlegetett, ilyen módon máris üres frázisnak ható „társadalmi megosztottság”. Filmjében haditudósítókat, háborús fotóriportereket követünk, akik valamikor a közeljövőben – a nagyon közeli jövőben – a polgárháború dúlta Amerika keleti partján dolgoznak. Egyesült Államokról már szó sincs, Kalifornia és Texas összefogva, a Nyugati Erők szövetségébe tömörülve harcolnak a szövetségi kormány maradék erőivel, amelyeket gyenge kézzel próbál irányítani a fiktív nevet viselő, de azért meglehetősen Donald Trumpra hajazó elnök.

Amerikaiak gyilkolnak amerikaiakat, a haditudósítók pedig nap mint nap olyan brutális jelenetek szemtanúi, amikről nem is olyan régen még azt hitték, csak Ukrajnában, Gázában vagy más, isten háta mögötti helyeken fordulhatnak elő.

Saját népe fejezte le az angol királyt

I. Károly angol király 375 éve, 1649. január 30-án halt meg Londonban. Az eset példátlannak számított a korban, ugyanis Európában ez volt az első alkalom, hogy egy uralkodót saját népe végeztetett ki – írja a Rubicon.

Háború a király ellen

Károly – akárcsak apja – sokáig abszolút módon uralta és kormányozta Angliát és Skóciát is. Mindez azonban megváltozott 1940-ben, amikor a pénz szűkében álló király a skótok lázadása miatt kénytelen volt összehívni az országgyűlést. Ettől kezdve heves politikai ellentét kezdett kibontakozni: Károly teljhatalomra vágyott, a parlament pedig korlátozni akarta őt, ez az ellentét pedig 1642 januárjában polgárháborúba torkollott.

Már Mianmarban állítják elő a legtöbb ópiumot a Földön

Mianmarban 36 százalékkal, 1080 tonnára növekedett az ópiumtermelés mértéke idén. A pipaccsal rokonságban álló mákvirágból előállított ópium több kemény drog, köztük a heroin fő alapanyaga.

A legfontosabb tényezők emögött a délkelet-ázsiai ország belső instabilitása, illetve az, hogy Afganisztánban 95 százalékkal visszaesett a máktermesztés, miután a tálibok tavaly betiltották a kábítószer-termesztést az országban. Becslések szerint Afganisztánban idén 330 tonna ópiumot állítottak elő, ami nagy visszaesés a korábbi időszakhoz képest.

Az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) jelentése szerint súlyos gazdasági válságban van Mianmar, miután 2021-ben a hadsereg átvette a hatalmat és polgárháború tört ki az országban.

Abraham Lincoln egy eddig ismeretlen, a polgárháború hajnalán kelt levele került elő, tízmilliókat érhet

Az 1865-ben, kora egyik legsikeresebb amerikai színésze által meggyilkolt Abraham Lincoln egy korábban nem publikált, rövid, kézírásos üzenetét találták meg Pennsylvaniában – számolt be róla szerdán a The Guardian.

A polgárháború hajnalán írt levél címzettje Charles Ellet Jr., az uniós hadsereg későbbi ezredese volt, aki az elnöktől kért tanácsot egy jól működő polgári mérnöki alakulat megszervezéséhez, ami Washington megerősítésében segíthetne a konföderációs fenyegetés miatt. Lincoln válasza rávilágít a vezető stratégiai gondolkodására a polgárháború első évében.

Az 1861. augusztus 19-én kelt levél több mint száz évig egy magángyűjteményben pihent, és onnan csupán idén került elő, hogy árverésre kerüljön, ahol

Kétségbeesetten próbálják megállítani Putyin csapatai a Wagner előretörését

Szombat délelőtti cikkünk óta sem lassultak le az események Oroszországban, ahol a Wagner-csoport és annak vezetője fegyverrel próbálja magához ragadni a hatalmat. Bár elvileg csak a hadsereg vezetését akarja eltávolítani Jevgenyij Prigozsin, de Vlagyimir Putyin orosz elnök megüzente, hogy ez árulás, és el kell pusztítani a lázadókat.

Ez azonban jelenleg erősen problémásnak tűnik. Az orosz hadsereg java része Ukrajnában harcol, az Oroszországban állomásozó egységek jórészt a sorozással behívott tapasztalatlan fiatalokból állnak, a nemzeti gárda (Roszgvargyija) pedig inkább való civilekkel szembeni rendteremtésre, mint háborús szituációba. Amikor az egységeit Ukrajnában vetették be, annak általában nem lett jó vége, hiszen sem a kiképzésük, sem a felszerelésük nem tette erre őket alkalmassá. Ha a soraiban rengeteg tapasztalt veteránt tudó Wagnert – amely Prigozsin szerint 25 ezres létszámmal lendült akcióba, bár ezt érdemes fenntartásokkal kezelni – kellene megállítaniuk, valószínűleg nem lennének sokkal sikeresebbek, mint Ukrajnában.

Márpedig a Wagner nem állt le, egyes hírek szerint Voronyezs városát is az ellenőrzésük alá vonták, mások szerint pedig megkerülték, így folytatják útjukat Lipeck megyén át Moszkva felé. A fentiek miatt egyelőre az orosz légierő próbálja őket megállítani, elég kétségbeesett módszerekkel. Videofelvételek szerint harci helikopterek lebombáztak egy üzemanyagraktárat Voronyezsben, vélhetően azért, hogy ne kerüljön a wagneresek kezébe.

Máris nagy szolgálatot tett az orosz puccskísérlet az ukránoknak

Mostanra ki lehet mondani, hogy puccskísérlet, avagy fegyveres felkelés zajlik Oroszországban. A Wagner-csoportot vezető Jevgenyij Prigozsin pénteken jelentette be, hogy az orosz hivatásos hadsereg rakétákkal megtámadta a magánhadsereg bázisait, ezért elindulnak, hogy igazságot szolgáltassanak a bűnös katonai vezetéssel, Szergej Sojgu védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimov vezérkari főnökkel szemben.

Sokak szerint a Prigozsin által említett támadás meg sem történt, ettől függetlenül a Wagner erői elindultak kelet-ukrajnai bázisaikról, és az éjszaka elérték a dél-oroszországi Rosztovot. Ez az ország 11. legnagyobb városa több mint egymillió lakossal, és egyben a központja annak az orosz déli katonai körzetnek, amely napi szinten irányítja az ukrajnai orosz hadműveleteket.

A felvételek alapján úgy tűnik, hogy a Wagner és személyesen Prigozsin is bejutott a katonai körzet főhadiszállására, lényegében megszállta azt, és nem túl kedélyesen elbeszélgetett az ott lévő Junusz-bek Jevkurov védelmi miniszterhelyettessel, valamint a katonai elhárítási vezetővel.

„15-szörös áron adták a benzint, de meg kellett vennem, mert az életemről van szó” – menekülés a szudáni polgárháborúból

Már több mint egy hete tartottak az április közepén kirobbant harcok a szudáni fővárosban, amikor az állami energiaszolgáltatónál dolgozó Ahmed elkezdett megpróbálni benzint szerezni. Ugyan szüleit még nem sikerült meggyőznie, hogy elmeneküljenek Kartúmból, de Ahmed mindenre fel akart készülni, hogy ha elérkezik az idő, azonnal tudjanak indulni.

Mivel utcára menni életveszélyes, napokon át hívta a különböző városrészekben élő barátait és rokonait, folyamatosan keresgélt a közösségi oldalakon, de sehogy sem talált működő benzinkutat. Végül egy közeli buszállomáson kapott egy tippet arra, hogy hol tudna venni benzint a feketepiacon.

A harcok előtt nagyjából 380 forintnyi szudáni fontba került egy liter benzin, a feketepiacon azonban 5700 forint volt. „15szörös áron adták a benzint, de meg kellett vennem, mert az életemről van szó” – mondta Ahmed a G7-nek. Összességében egy hét alatt sikerült benzinhez jutnia, és 45 literért a szudáni havi átlagfizetés közel négyszeresét, mintegy 260 ezer forintnyi fontot fizetett.