Best WordPress Hosting
 

Orbán gratulált a békés választáshoz a csádi elnöknek, aki véres harcok után kapott 61 százalékot

Orbán Viktor gratulált miniszterelnök Mahamat Déby régiúj csádi államfőnek megválasztása alkalmából. A magyar miniszterelnök X-en közzétett levelét a Telex.hu találta meg:

Gratulálok @GmahamatIdi Elnöknek és a csádi népnek a mostani békés választásokhoz. Ez egy fontos lépés az átmenet folyamatában. Magyarország továbbra is támogatni fogja Csádot a Száhel régióban való biztonság és stabilitás megerősítésének létfontosságú munkájában a soron következő magyar EU-elnökség alatt.

#Biztonság, #Stabilitás, #Száhel!”

Az USA kivonja a katonáit Csádból

A következő napokban az Egyesült Államok kivonja katonáit Csádból, értesült a New York Times. A közép-afrikai ország fővárosában, Ndjamenában állomásozó 75 katona kivonásáról a Pentagon napokkal azután döntött, hogy a Biden-kormány közölte, több mint 1000 amerikai katona hagyja el a szomszédos Nigert a következő hónapokban.

Washington azért kénytelen kivonni a csapatait a két afrikai országból, mert azok kormányai az amerikai szerepvállalás feltételeinek újratárgyalását követelték. Az amerikaiak távozására mindkét országban akkor kerül sor, amikor Niger, Malihoz és Burkina Fasóhoz hasonlóan hosszú évek biztonsági együttműködése után inkább Oroszország felé fordul.

A Nigerből való kivonulásról szóló döntés végleges, de a New York Timesnak nyilatkozó, anonim amerikai tisztviselők még bíznak abban, hogy a május 6-i csádi választások után ismét tárgyalhatnak a biztonsági együttműködésről.

Kivégzésszerűen ölhették meg a csádi ellenzék vezetőjét

A februárban meggyilkolt Yaya Dillo csádi ellenzéki vezetőt minden bizonnyal kivégzésszerűen, közvetlen közelről lőtték fejbe öt törvényszéki szakértő megfigyelése szerint – jelentette hétfőn a Reuters hírügynökség, amely a holttestről készült fényképeket mutatta meg a szakértőknek. A képen látható sérülés helyét és jellegét figyelembe véve a szakértők szerint megkérdőjelezhető a csádi hatóságok azon állítása, hogy Dillo tűzpárbajban halt meg, mikor február 28-án a biztonsági erők megkísérelték letartóztatni.

Derrick Pounder brit patológus professzor megbeszéléseket folytatott az ENSZ-szel és más emberjogi csoportokkal, és kijelentette; a jól látható lőtt seb összeegyeztethetetlen a tűzharc elméletével. A professzor szerint nagy biztossággal állítható, hogy a fegyver hozzáért az áldozathoz mikor eldördült a lövés, így ez felveti a törvénytelen kivégzés elkövetésének lehetőségét.

A csádi ellenzék szerint egyértelműen szándékos emberölés, kivégzés történt.

Csádban véres harcok folynak a lázadókkal, miközben hamarosan indul az Orbán fiú által is szervezett magyar misszió

Legkevesebb 22-en meghaltak hétfőre virradóra Csád északi részén a kormányerők és a Front a Változásért és Egyetértésért Csádban (FACT) nevű lázadószervezet közötti összecsapásokban. A hadsereg tájékoztatása szerint a harcok az ország Nigerrel és Líbiával közös határ menti térségeiben törtek ki, és öt katona, valamint legalább 17 lázadó vesztette életét.

A lázadók egy katonai őrjáraton ütöttek rajta, és a harcok mintegy két órán át tartottak – közölte az EFE spanyol hírügynökséggel az őrjárat vezetője, Taher Nour ezredes.

A harcokról hírt adó MTI szerint Csádban mintegy 20 aktív lázadószervezet működik. A jelenlegi elnök, Mahamat Idriss Déby Itno tábornok apja, az 1990-ben puccsal hatalomra került Idriss Déby Itno elnök 2021 áprilisában a hadsereg és a FACT közötti összecsapásokban halt meg.

Interjú Panyi Szabolccsal az Orbán Gáspár ügyében kialakult Index-Direkt36 konfliktusról és a Pegasus botrányról

Panyi Szabolccsal, a Direkt36 oknyomozó újságírójával a Media1 tizennégy rádióban is hallható podcastműsorában beszélgettünk arról, hogyan tett keresztbe az oknyomozó műhelynek az Index meglehetősen gyanús körülmények között a csádi misszióval és Orbán Gáspárral kapcsolatban, és miért sejti a dolog mögött Rogán Antalékat. Szóba került néhány más téma, így például Panyi Szabolcs és több más újságíró Pegasus kémszoftverrel történt kormányzati megfigyelése és az ezzel kapcsolatos jogi eljárás aktuális helyzete is.

Megjelent Orbán Viktor határozata a csádi misszióról

Megjelent Orbán Viktor miniszterelnök határozata arról, hogy szülessen kormányközi megállapodás a Csádi Köztársaság területén állomásozó magyar kontingens jogállásáról, a katonai együttműködésről és segítségnyújtásról. A kormányfő a honvédelmi miniszter és a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján döntött.

A kormányfő a csádi kormánnyal előkészített kormányközi megállapodás véglegesítéséhez felhatalmazta a honvédelmi minisztert, hogy – az érintett miniszterekkel egyetértésben – a tárgyalásokon részt vevő személyeket kijelölje. Szalay-Bobrovniczky Kristóf vagy az általa kijelölt személy írhatja alá a tárgyalások eredményeként előálló szövegtervezetet, de Szijjártó Péternek kell kiadnia a megállapodáshoz szükséges meghatalmazást.

A megállapodás szövegét, tervezetként a honvédelmi miniszternek, a külgazdasági és külügyminiszternek, valamint az igazságügyi miniszternek kell a kormány elé terjesztenie. Közben megszületett Szalay-Bobrovniczky Kristóf hivatalos válasza arra, miért árulta el az Indexnek, hol szolgál hivatásos katonaként a miniszterelnök fia. Vadai Ágnes (DK) szerint ez ugyanis több kérdést is felvetett.

Hiába álcázta magát Orbán Gáspár, így is lelepleződött titkos afrikai küldetése

A miniszterelnök fia már-már komikus módon igyekezett elrejteni, hogy részese a Csádban tervezett magyar katonai misszió szervezésének. A kormány is titkolózott, de amikor rájöttek, hogy a Direkt36 és a Le Monde francia lap bizonyítékokat szerzett Orbán Gáspár részvételéről a csádi projektben, gyorsan nyilvánosságra hozták azt. Itt van a lelepleződés története.

The post Hiába álcázta magát Orbán Gáspár, így is lelepleződött titkos afrikai küldetése first appeared on Direkt36.

A jobbikos Alfahír volt főszerkesztőjével vághattak alá az Indexen a Direkt36 Orbán Gáspárral kapcsolatos másnapi leleplezésének

Az utóbbi időben több médiamanipulációval, legutóbb pár napja is súlyos hamisításon tetten ért Index hírportálon jelent meg tegnap, csütörtökön egy anyag a Jobbikhoz közeli Alfahír tavaly tavasszal távozó főszerkesztőjétől, Sarkadi-Illyés Csabától, aki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel beszélgetett, aki bejelentette, hogy náluk szolgál Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia a csádi misszióban. Az interjú pár órával a Direkt36 éppen ezt leleplezni készülő anyaga előtt jelent meg, ezért a Direkt36 szerzője szerint nekik akartak alávágni ezzel a módszerrel.

Kiderült, hol szolgál Orbán Gáspár

Az Indexnek adott interjújában árulta el Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hogy hol szolgál Orbán Viktor miniszterelnök fia, a hivatásos katonaként dolgozó Orbán Gáspár.

Speciális képzettsége, jogi ismerete és nyelvtudása miatt alakulatától a miniszteri kabinetbe vezényelve a csádi misszió előkészítésében vesz részt, más katonai és civil elöljárókkal együttműködve,

jelentette ki a honvédelmi miniszter hozzátéve, hogy Orbán Gáspár százados kiváló egészségnek örvend, megcáfolva ezzel a kormányfő fiának halálhíréről szóló, interneten terjedő rémhíreket.

„Olyan műveletekben kell részt venni, ahol lehet puskaport szagolni” – mit keresnek a magyar katonák Csádban?

Ha nekem valaki július közepén azt mondja, hogy Nigerben két hét múlva puccsal fogják megbuktatni az elnököt, nehezen hittem volna el, és mégis megtörtént. Sajnos tagadhatatlan, hogy ennek Csádban is megvan az esélye, még akkor is, ha az új alkotmány némiképp enyhíthet a belső feszültségeken

– így válaszolt Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója arra a kérdésünkre, mennyire tekinti helyénvalónak Csád esetében a stabil jelzőt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójának megállapítása nem véletlen: a 200 népcsoportból álló és emiatt etnikai és vallási ellentétek által is szétszabdalt országban jelenleg a környező államok belső konfliktusai miatt közel másfél millió menekült tartózkodik, emellett 50 lázadó csoport ténykedik az illiberálisan hatalomra került kormányzattal szemben. Az egykori francia gyarmat destabilizálódása márpedig nem csak a régió számára jelent nagy fenyegetést, az összeomlás esetén „teljesen átszakadhat a migrációs gát Európa felé” – írja a missziós javaslat indoklásaként a honlapján a Honvédelmi Minisztérium.

Varga Jennifer / 24.hu Marsai Viktor

Háborús veszélyhelyzet közben küldhet magyar katonákat Csádba a parlament

A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról és a veszélyhelyzet meghosszabbításáról is dönthet az Országgyűlés hétfőn, e heti négynapos ülésének első napján, írja az MTI a parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat alapján. A határozathozatalok után bizottsági jelentések vitái lesznek.

A Magyar Honvédség csádi katonai szerepvállalásáról szóló határozati javaslat alapján a magyar katonák 2025. december 31-ig a Csádi Köztársaság területén egy, legfeljebb 200 fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingensben vehetnek részt egyebek mellett tanácsadási, támogatási és harctéri mentorálási feladatok ellátása érdekében.

A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvény módosítását a kormány javasolta ismét. Ha elfogadják, akkor 2024. május 23-ig maradna a veszélyhelyzet, illetve a rendeleti kormányzás.  (A kormánypártok korábban azzal érveltek, hogy a gyors reagálás miatt szükséges a veszélyhelyzet, ám az ellenzékiek ezt elutasították, úgy vélték, a különleges jogrend nem más mint a kormány teljhatalmának fenntartása, visszaélés a joggal.)

200 magyar katona, mintagazdaság és fejlesztési központ – miért kezdte el a kormány felkarolni a világ egyik legfejletlenebb országát?

Átfogó segítségnyújtási programot indít a magyar kormány a világ egyik legfejletlenebb országában, Csádban. Tavasztól legfeljebb kétszáz magyar katona fog szolgálni a közép-afrikai országban, ahol két fejlesztési központ is nyílik párhuzamosan magyar pénzből.

Számokban: a pár napja bejelentett katonai misszió a második legnagyobb magyar kontingens lesz. A Hvg összesítése szerint jelenleg nagyjából 800 katona szolgál külföldön, közülük 500-an Koszovóban. A csádi misszió a boszniait (160 katona) és az irakit (130) előzheti meg.

Miért oda? Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Hír Tv-ben azt mondta, hogy elsősorban a migráció miatt fontos Magyarország számára a Száhel-övezet stabilitása. Mivel „sorra buknak meg” a régió vezetői, „Csád az utolsó állam a Száhel-régióban, ami még stabilan áll, ezért kiemelt a jelentősége, itt egyelőre van hova és van kinek nyújtani a segítséget”.

Magyar katonai misszió megy Csádba

A migráció megfékezéséért és a humanitárius segítségnyújtás érdekében katonai missziót indít a kormány Csádba – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az MTI tudósítása szerint.

A miniszter szavai szerint a veszélyek korát éljük. „Immáron a második komoly fegyveres konfliktus zajlik, és milliószám özönlenek migránsok Európába Afrikából, a Közel-Keletről és Afganisztánból” – hangsúlyozta, kiemelve: a bevándorlással együtt a terrorizmus is fenyegeti Európát.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: az afrikai migráció megfékezésében kulcsfontosságú szerepe van az Afrika közepén elhelyezkedő Száhel-övezetben fekvő Csádnak. Úgy folytatta: az övezetben az utóbbi hetek-hónapok folyamán növekedett a terrorista szervezetek tevékenysége, a régió egyetlen stabilan maradt állama Csád, amely rengeteg menekültet fog fel más afrikai országokból. „Amennyiben Csád is instabillá válik, akkor olyan migrációs gátszakadásnak lehetünk tanúi, amely akár további százmilliókat indíthat útnak Európa felé” – emelte ki.

Az afrikai puccshullám a dzsihádistákat és a Wagnert erősíti, de a nyomában járó káosz Európának is fájni fog

„Nem akarunk háborút, és nyitottak vagyunk a párbeszédre, de ne legyen félreértés: ha megtámadnak minket, az nem lesz egy sétagalopp, ahogy a jelek szerint néhányan elképzelik. Ez esetben 26 millió nigerivel találják szemben magukat” – mondta a hétvégén Abdourahamane Tiani tábornok, a nigeri katonai junta vezetője, aki július végén ragadta magához a hatalmat, miután híveivel foglyul ejtette a demokratikusan megválasztott Mohamed Bazoum elnököt.

A 62 éves tábornok a külső katonai beavatkozás lehetőségére reagált ezzel, amivel a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) fenyegetőzött a múlt heti ghánai tanácskozása után – immár nem először. A térség meghatározó nemzetközi szervezete már július végén kemény hangú ultimátumot adott a nigeri juntának az alkotmányos rend helyreállítását követelve. A kiszabott határidő lejártával ugyan nem tört ki egyből a háború, de bejelentették, hogy aktiválják a tagországok készenléti haderejét, amelyet szükség esetén készek bevetni is. A múlt heti válságtanácskozás után pedig már arról beszéltek, hogy kitűztek egy „D-napot” a lehetséges támadásra, igaz, azt nem árulták el, hogy ez pontosan mikor lenne esedékes.

Kicsit olyan ez, mint amikor a felek a pókerben egymás fölé licitálnak, és már senki sem tud kiszállni a játékból