Best WordPress Hosting
 

Esztergomban nyílt a MOHU első lakossági hulladékudvara

Átadta a MOHU az első, esztergomi új hulladéklerakóját, ahol több, mint 40 frakcióban várják a lakossági hulladékokat, amelyeket a lakcímkártyával (az ország bármely településére vonatkozóan) rendelkező lakosság ingyen elhelyezhet a telephelyen. A bontási hulladékokat leszámítva a többi hulladéktípusra nincs súlykorlát, így a gumiabroncstól kezdve, a hungarocellen át, egészen az elektronikai, vagy éppen a lomnak számító hulladékokig, bútorokig mindent átvesz a lerakó.

2023 novemberében volt az esztergomi lerakó alapkőletétele, mostanra pedig elkészült a létesítmény, így a magyarországi lakcímmel, lakcímkártyával rendelkező lakos ingyenesen, különböző típusonként viheti be a hulladékot a lerakóba. Több, mint 40 frakcióban gyűjtik ezeket, a telephelyen többek között a gumiabroncsokat, a fa csomagolóanyagot, a hungarocellt, a veszélyes hulladékokat (fáradt motorolaj, növényvédőszer, hajtógázas palack, elemek és akkumulátorok, fékfolyadék, olajos flakon, olajszűrő, stb.) a fa és bútorhulladékot, a bontott elektronikai hulladékot, a háztartási gépeket, a síküveget, a hullámkarton papírt, textil-hulladékot is átveszik.

A vállalat 2023. július 1-jétől egyszerűsítette le a hulladékátvételi folyamatot, így lakcímkártya felmutatásával minden magyarországi lakos igénybe veheti az ország bármelyik hulladékudvarának szolgáltatásait és például textilhulladék, valamint sütőolaj is leadható minden udvarban – amik korábban csak egyes létesítményekben voltak leadhatóak. Egyedül az építési, bontási hulladék átvételére határoznak meg súlykorlátot.

Stoptáblát kapnak az új naperőművek, egy helyre terelik a szélerőmű beruházásokat

Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.

A Portfolio cikkével összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze.

Ez a lényege az új bejelentéseknek

A tanárok háromnegyede mégsem kér a minősítésből

Bár eredetileg 22 ezer tanár került be az idei minősítési eljárásba, abban végül csak 5451 vesz  részt – tudta meg a Népszava az Oktatási Hivataltól (OH). A résztvevők számának csökkenését az tette lehetővé, hogy tavaly még kötelező volt a Pedagógus II. fokozat elérése, de az idei évtől már nem. Az 5451 emberből csak 1671 vállalta mégis ezt az eljárást, a többség gyakornok lehet, mert nekik még mindig kötelezően minősülniük kell.

Az eljárás rengeteg plusz terhet jelent a nevelés-oktatással összefüggő munkák mellett. El kell készíteni egy részletes portfóliót, amit egy szóbeli „vizsgán” kell megvédeni. A magasabb fokozatba lépés magasabb fizetési kategóriát is jelent, ám a Pedagógus I. és a Pedagógus II. kategória alsó fizetési határai között csak bruttó 17 ezer forint a különbség.

A Népszava szerint a Pedagógus II. minősítési eljárásban résztvevők számának csökkenésében szerepet játszhat az is, hogy a kormány visszamenőleg módosított a portfóliók elbírálásán, azt  kibővítette a pedagógusok digitális kompetenciáinak mérésére vonatkozó olyan tartalmakkal, amelyek még nem voltak pontosan ismertek, amikor a portfóliókat tavaly el kellett készíteni.

Zsiday Viktor: Szerintem tökre veszélyben vagyunk

Azt látom az utóbbi években, a magyar politikában is, hogy el szokták mondani, mit csinálnak. Orbán Viktor is el szokta mondani, mit fog csinálni. A Nemzetgazdasági Minisztérium is elmondja, mit akar csinálni. Teljes mértékben elhiszem, hogy azt csinálják, amit mondanak. És ebből a szempontból egyértelmű, mi a kormányzati politika, s az is teljesen egyértelmű, hogy Nagy Márton irányítja a gazdaságpolitikát, ő a tótumfaktum

– mondta Zsiday Viktor, aki Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével vendégeskedett a a lap Checklist című podcastjának szombati különkiadásában. A Citadella Alap portfóliókezelője részletezte, hogy Nagy Mártonnak az az elmélete, hogy magasnyomású gazdaságpolitikát kell folytatni, ami azt jelenti, hogy a költségvetés segítse a gazdasági szereplőket, adjunk olcsó hiteleket, pörgessük a növekedést, az infláció pedig inkább másodlagos fontosságú tényező. Zsiday szerint ez nagyon fontos változás, és egyre inkább ezen az úton megyünk, kivéve olyankor, ha valamiféle külsős sokk megállít minket és egy fél lépést hátra kell tennünk.

Madár arról beszélt, hogy a nagy kormányzati célok közül rövid távon az infláció áll talán a legjobban, a gazdasági növekedésben még lehet bízni, ám ott nagyok az elvárások, a költségvetés viszont elég rosszul néz ki.

Megjelent a legmeghatározóbb digitális szakemberek toplistája

Idén is megjelentette szokásos rangsorát a Marketing&Média című újság Magyarország legjobb digitális szakembereiről. A szakemberek listáját pontozásos módszerrel választotta ki a magazin által felkért zsűri.

Ez az 5 legdurvább környezetrombolás ma Magyarországon

„A természet és az ember kapcsolata nagyon hasonló Magyarország és az EU viszonyához: annak ellenére, hogy részei vagyunk, folyamatosan harcban állunk vele. Erősködünk, de a végén nagyon valószínű, hogy mi fogjuk megszívni”– mondta el Litkai Gergely a Pénzcentrum legújabb CashTag vlogja részében, melyben az 5 legégetőbb hazai természetvédelmi problémával foglalkoznak.

A humorista előadását meghallgathatjátok a PORTFOLIO GEN Z FEST /GREEN rendezvényen november 9-én, ahol többek között szó lesz arról is, mi most az 5 legdurvább környezetrombolás Magyarországon.

Aszály, villámárvizek, erdőirtás, biomassza és felelőtlen környezetvédelmi szabályok: öt jelenség ami sújtja a hazai természetet, és amik ellen ádáz harcot vívnak a környezetvédők. A Pénzcentrum vlogja, a CashTag legújabb részében a WWF Magyarország szakembereivel járták körbe ezeket a jelenségeket, és Litkai Gergely humorista összegzi, mi is a probléma sokak hozzáállásával a környezetvédelemhez.

Visszavonulót fújt a kormánypárt napelem-ügyben!

Arra kérem Lantos Csaba energetikai minisztert, hogy „a már megvalósult családi beruházások esetén ne vonjanak el szerzett jogokat, és a kormány döntsön az éves szaldóelszámolás visszaállításáról legalább azon családok esetén, akiket ez korábbi szerződéseik alapján is megilletett!” – posztolta ki ma délelőtt Kocsis Máté Fidesz frakcióvezető.

A Facebook-poszt azt sugallja, mintha az uniós elvárások miatt tervezte volna a kormány az éves szaldó havira változtatását, utólag rontva a napelem rendszerek megtérülését, noha ez a 2019-es direktíva alapján egyáltalán nincs így. A direktíva ugyanis csupán a 2024-től újonnan csatlakozó napelemesekre vonatkozik majd, akiknek a bruttó elszámolási szabályrendszer szerint kell csatlakozni, így tehát a már éves szaldó szerint csatlakozott napelemesek elszámolását emiatt nem kellene megváltoztatni.

Kocsis Máté a posztjában lényegében az elszámolási szabály utólagos változtatását kéri számon, ami így rontja az érintett családok napelemes rendszereinek megtérülését, hiszen úgy fogalmaz: „nincs helye annak, hogy … rosszabb elszámolási feltételeket kapjanak azok a családok, akik az elmúlt években napelem felszerelésével igyekeztek csökkenteni a fogyasztásukat.”

Közzétették a 200 ezer forinttal magasabb nyugdíj receptjét – a nőknek nagyobb áldozatott kell hozniuk hozzá

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) az aktív korban elkezdett nyugdíjcélú megtakarításokból kiindulva arra világít rá, mennyit jelenthet az öngondoskodás nyugdíjkiegészítésként, ha majd elérjük a korhatárt. Hangsúlyozzák, minél korábban kezdünk el nyugdíjra takarékoskodni, annál kevesebb havi megtakarítás is elegendő ahhoz, hogy idős korunkban értelmezhető nagyságú jövedelemkiegészítést kaphassunk az általunk kiválasztott önkéntes nyugdíjpénztártól. Általánosságban elmondható, hogy ha csak 40 évesen kezd el valaki takarékoskodni, ugyanakkora nyugdíjkiegészítéshez kétszer annyit kell félretennie havonta, mint ha nem késlekedett volna tizenöt évet – ez a legfőbb tanulsága azoknak a modellszámításoknak, amelyeket az ÖPOSZ megbízásából a Makronóm Intézet készített el.

Havi 50, 100 vagy 200 ezerrel több nyugdíj?

Ahhoz például, hogy egy 25 éves nő nyugdíjas korában mai áron számítva havi 50 ezer forintos kifizetésben részesüljön, átlagosan 8,3 ezer, míg egy hasonló korú férfi átlagosan 5,6 ezer forintot kell, hogy megtakarítson havonta. (A számításokban a nemenként eltérő összegeket a várható élettartam különbsége magyarázza.) Ha viszont csak 40 éves korban kezdődik a nyugdíj-öngondoskodás, akkor a nők esetében már havi átlagosan 17,1 ezer forint befizetése szükséges a ma 50 ezer forintnak megfelelő járadékhoz, míg a férfiaknak 10,9 ezer forintot kell erre szánnia.