A Kia és az Addig együttműködésében indult Magyarországon az első, LG tévékre dedikált connected TV megjelenés. (x)
Archívum címkék: reklám
Így veri el a közpénzt reklámokra Rogán Antal és csapata
A Rogán Antal alatt működő Nemzeti Kommunikációs Hivatal az ura a teljes magyar reklámpiacnak. Így Balásy Gyula monopolhelyzetben lévő vállalkozásai szinte mindent visznek.
Mi történt? A külsős költségek ötödét a Rogán-féle kommunikáció vitte el a Diákhitel Központnál – írja a G7. A Partizánnak adott interjújában Magyar Péter, Varga Judit volt igazságügyi miniszter egykori férje az állami Diákhitel Központ Zrt. vezetése alatt szerzett tapasztalatait is megosztotta. A cégnél ő 2018-tól volt igazgatósági tag, 2019-től vezérigazgató 2022-ig. Magyar arról beszélt: túlárazott megbízásokat kellett elfogadnia a Diákhitel Központ vezetőjeként, amelyeknek a minőségével sem volt elégedett. Közben az is kiderült, hogy
1360 milliárd forintot költöttek a központosított állami kommunikációra 2015 és 2023 között.
A TikTokra is megérkeztek a videókat megszakító reklámok
A TikTok egyre inkább szeretné átvenni a YouTube helyét, ami nemcsak abban érhető tetten, hogy az utóbbi hetekben platform elkezdte népszerűsíteni a tartalomgyártók körében a klasszikus, vízszintes videóformátumot, de abban is, hogy – már itthon is megjelentek – azok a reklámok, amik nem egy-egy videó között bukkannak fel, hanem konkrétan az éppen megtekintett tartalmak közben, megszakítva azokat.
Ez a (roppant idegesítő) megoldás ugyanakkor nemcsak a YouTube-ról lehet ismerős, de a Facebookról is, ahol rendszeresen találkozhatunk a videók közepén automatikusan elinduló hirdetésekkel.
A videókat megszakító reklámokra egy olvasónk hívta fel a figyelmet, aki azt is elárulta, hogy a hirdetés pár másodperc után elnyomható, ahogy az app megnyitásakor felugró fizetett tartalmak esetében is dönhetünk úgy, hogy nem kívánjuk végignézni őket.
Fél percnyi reklámért 2,5 milliárd forintot kapnak, mégsem biztos, hogy felhőtlen az öröm
Ezúttal is brutálisan drágán keltek el a hirdetési helyek a világ legnézettebb egynapos sporteseményére, a vasárnapi Super Bowlra. Egy félperces spotért 7 millió dollárt, azaz jelenlegi árfolyamon 2,5 milliárd forintot kell fizetni a Kansas City Chiefs és a San Francisco 49ers összecsapásának közvetítése alatt. A liga és a meccset közvetítő CBS azonban nem lehet maradéktalanul elégedett, ezúttal ugyanis nem nőtt az ár az egy évvel korábbi szinthez képest.
Az észak-amerikai profi amerikafutball-bajnokság (NFL) első döntője óta nem sokszor fordult elő, hogy nem lettek drágábbak a közvetítés idejére értékesített hirdetési helyek. Az első nagydöntőn 42 ezer dollárba került egy spot, ami az inflációt figyelembe véve mai értéken 372 ezer dollárt jelentene.
A jelenlegi hétmilliós díj elég jól mutatja, hogy a spotárak messze az inflációt meghaladó mértékben emelkedtek.1980 óta mindössze nyolc olyan év volt, amikor nem drágulást mutattak az adatok. Az idei a kilencedik.
Miért éri meg a nagy sztároknak ingyen fellépni a Halftime Showban?
A kőgazdag amerikai foci profiliga (NFL) nem fizet semmit az egyébként szintén kőgazdag globális top előadóművészeknek azért, hogy a bajnoki döntő Super Bowl szünetében minikoncertet adjanak. És ebben semmi felháborító nincs is. Tulajdonképpen a zenészeknek kellene fizetniük azért, hogy a világ legértékesebb médiaidejéből kapnak egy szűk negyedórát akkor, amikor mindenki más 14 millió dollárt fizet egy percnyi figyelemért.
Cikkünk vendégszerzője Jónap Richárd, a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)
A professzionális amerikaifoci bajnokság (NFL) döntője, a Super Bowl nemcsak az amerikai csapatsportok legikonikusabb éves csúcseseménye. Legalább ilyen fontos a showbiznisz, a televíziózás, illetve a hirdetési szakma számára is.
Már a Windowsban is megjelentek a reklámok
A Microsoft 2023 közepén elkezdte kivezetni a Windows beépített Posta és Naptár alkalmazásait, 2024 elején pedig mindenkit kötelező érvénnyel átterel majd az új Outlookba. A levelezőrendszer felhasználóinak pedig már most feltűnt kellemetlen ismerősök a beérkezett levelek közt: a reklámok – írja a gHacks.
A beérkezett levelek közötti reklámokat az „Ad” felirattal különböztetik meg, ez magyarul majd bizonyára „hirdetés” vagy „reklám” lesz. A hirdetéseket azonban úgy alakították ki, hogy máskülönben úgy nézzenek ki, mint egy hagyományos e-mail, és egyes felhasználók számára nehéz lesz különbséget tenni az e-mailek között.
A reklámok megjelenése egyébként nem meglepő, hirdetések vannak a Gmailben és más levelezőrendszerekben is, de a Windows alapértelmezett, beépített programja eddig nem tartalmazott ilyeneket.
„Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia” – uniós pénzből reppárbajjal harcol a hálapénz ellen az NVSZ
Pénteken mutatta be két új reklámfilmjét a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amelyekben a társadalom szemléletét szeretnék formálni a hálapénzzel kapcsolatban, írja a Hvg.hu.
Két reklám készült, egy a fiataloknak, egy az időseknek. Előbbiben egy reppárbajt láthatunk, ahol olyan mondatok hangzanak el, mint hogy
Ne hidd, hogy nem para a paraszolvencia.
Kiderítettem, lehallgat-e a Facebook
Egy hónapig jegyzeteltem, milyen hirdetéseket kapok a Facebooktól. Digitálismarketing-szakértők árulták el, miért éppen ezeket, hogyan hekkelhető meg a rendszer, és azt is, miért nem valószínű, hogy lehallgatják a beszélgetéseinket a tech óriások. Az is kiderül, vajon bedőltem-e a Black Friday-ajánlatoknak, és miért nem bízhatnak a kkv-k hosszú távon a Facebook vagy a Google célzóképességében.
Vécépapír-hirdetés jön a vécén ülve, fesztiválos reklám ugrik fel abban a pillanatban, ahogy belépünk egy fesztiválra: sokunkkal előfordulhatott már hasonló. A közösségi média terjedésével sok angol jövevényszóval lett gazdagabb a nyelvünk, a mikrotargetinget mégsem vettük át. Ez azoknak a hirdetéseknek a célzási folyamata, amiket mindennap legörgetünk a telefonunk képernyőjén, de nem tudjuk pontosan, hogyan kerültek oda. Ezt igyekeztem visszafejteni egy egy hónapig tartó kísérlettel, miközben folyamatosan jegyzeteltem a Facebook-hírfolyamomban megjelenő hirdetéseket.
Első olvasásra kényszeresnek tűnhet, de hamar ösztönössé vált a reklámok jegyzetelése, és prevenciós eszközként is felfogható: leszoktat a függőséget okozó, túlingerlő, nyomasztó görgetésről. Nem mindig volt kedvem jegyzetelni, ezért sokszor inkább meg sem nyitottam az oldalt vagy az appot, de naponta 5–25 hirdetést így is összeírtam. Fontos időszak volt: ezekben a hetekben ajánlotta fel a Facebook, hogy fizessek a reklámmentes használatért, és beleesett a Black Friday is.
Visszavonta reklámját a Zara, mert sokak szerint az izraeli háborúra emlékeztetnek a képek
Megbánását fejezte ki és visszavonta legújabb kampányát a Zara azt követően, hogy rengetegen háborodtak fel az új fotók láttán. Sokakat ugyanis azokra a képekre emlékeztette, amelyeket egészen más kontextusban láthattak nemrég: az Izrael-Hamász háború áldozatait juttatták eszükbe.
A The Jacket című kampány egyik fotóján az egyik modell fehér műanyagba csomagolt próbababát tart a kezében, amely sokak szerint kifejezetten ízléstelen annak tükrében, hogy nemrég olyan háborús fotók futottak végig a világsajtón, amelyben gázai szülők fehér lepelbe csomagolva emelik a magasba gyermekeik holttestét. Rengetegen adtak hangot az X-en a véleményüknek, miszerint ízléstelen és kegyeletsértő a reklám, többen bojkottra szólítottak fel a márka termékeivel szemben. A Zara egyik tuniszi üzlete előtt például tüntetést szerveztek, és festékkel öntötték le a kirakatát.
A Zara Instagram-posztban reagált a történtekre, amelyben megbánásról írtak, illetve arról, hogy teljesen más volt a szándékuk a divatfotókkal, mint amit sokan beleláttak. Hozzátették: a kampányt júliusban találták ki, szeptemberben fotózták – azaz még a háború októberi kitörése előtt.
Így működtek a budapesti metróalagutakban a kilencvenes években feltűnt mozgó reklámok
A kilencvenes évek hajnalán a budapesti metróban egy új reklámtípus tűnt fel: a két megálló közti alagútszakaszokon, a kocsik ablakán kinézve feltűnt mozgó darabok, amik néhány másodpercre feldobták az egyébként unalmas utazást.
A magyar példát a világ több másik városában is adaptálták, most pedig Prágában próbálkoznak hasonlóval, csak ott egy fokkal modernebb megoldást akarnak megvalósítani:
a hirdetők a cseh főváros metrórendszerében harminchat helyen mutathatnák meg a termékeiket az utasoknak
Átlépte a 10 milliárd forintot a magyar közéleti-politikai hirdetők költése a Facebookon
A Meta Ad Library 2019 óta gyűjtött adatait elemezte ki a Telex, és eszerint átlépte a 10 milliárd forintot a magyar közéleti-politikai hirdetők számlája. Az euróba átváltva 26,5 milliós összeggel Közép-Európa élén állunk, a második helyet elfoglaló Ausztria 7 millióval maradt le, de Horvátországhoz képest majdnem tízszeres a fizetett posztokra elköltött pénz.
Az híroldal azt is kiemeli, hogy a törvényben választási kampányok idejére meghatározott jelöltenkénti maximum napi 6 millió forintot a magyar politikai-közéleti hirdetők naponta költik el. Persze ez nem kizárólag a politikusok és a pártok saját posztjaiból jön össze, a Telex által megosztott lista alapján a legtöbbet költő top 10-ben első helyen a Megafon szerepel, de az választások óta már nem hirdető Ezalényeg.hu is elérte a dicsőséges 5. helyet.
The post Átlépte a 10 milliárd forintot a magyar közéleti-politikai hirdetők költése a Facebookon first appeared on 24.hu.
Magyar civil szervezeteknek is szervez kerekasztal-beszélgetéseket a TikTok
A Gazdasági Versenyhivatal reklámkorlátra is kötelezte a TikTokot, illetve napi képernyőidőt kell beállítaniuk a kiskorú felhasználóknak.
Több területen is változtatásra kötelezte a TikTokot a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A TikTok Technology Ltd. önként vállalta, hogy
információs célú adatközpontot hoz létre
Arctisztító korongot reklámozott fiatalon Mark Ruffalo
A három Oscarra jelölt, otthonában Golden Globe- és Emmy-díjat is őrző Mark Ruffalót a legtöbben olyan filmekből ismerik, mint a Hirtelen 30, a Viharsziget, a Bosszúállók, vagy épp a Spotlight: Egy nyomozás részletei, azt azonban kevesen tudják, hogy pályája elején a tévéreklámok világába is belekóstolt.
Egyik első – ha nem a legelső – képernyős munkája is ehhez kötődik: 1989-ben a Clearasil pórusokat tisztító, illetve pattanások eltűnésében segítő terméke, a DoubleClear reklámjában vállalt főszerepet.
A félperces szpotot a pattanások elől unortodox módon, az utcán futva menekülő fiatalok képe nyitja, hamarosan pedig már a megoldást látjuk, hiszen Ruffalo a kétszer vastagabb, a piacon lévő többi szernél kétszer több hatóanyaggal átitatott párnák egyikével tisztítja az arcát:
Egy ír kocsma bejelentkezett az év legmegindítóbb karácsonyi reklámja címért
Mostanra megszokottá vált, hogy a legnagyobb cégek világszerte évről évre elkészítik a maguk karácsonyi reklámját a saját üzenetükkel, de minden esztendőben akad egy-egy alacsony költségvetésű videó is, ami emberek százezreinek csal könnyet a szemébe.
Ezt a nem egyszerű feladatot sikerült megugrania egy kis észak-ír pubnak is, amelynek reklámját már több millióan látták alig pár nap alatt a különböző közösségi oldalakon.
Az Irish Post cikke szerint az Enniskillenben található Charlie’s Bar a legrégebbi családi kézben lévő kocsma a városban, karácsonyi videójuk pedig pénteken debütált a Facebookon, az Instagramon, majd a TikTokon, és azonnal levette a lábáról az internetezőket.
A rendőrségnek kell elbírálnia, lehet-e közpénzen a New York Timesban reklámozni az Orbán család érdekeltségét is
Ön szerint jogilag rendben van, hogy az állami MTÜ a New York Timesban az Orbán család érdekeltségét is hirdeti?
A Demokratikus Koalíció politikusa azt követően fordult ezzel a legfőbb ügyészhez, hogy a 444. hu megírta, olyan turisztikai reklámcikket jelentetett meg az állami Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) a New York Timesban, amiben az Orbán család érdekeltségét is hirdették. Vadai Ágnes arra volt kíváncsi, Polt Péter szerint jogilag rendben van-e, hogy a fizetett hirdetésben az ajánlott éttermek egyike éppen a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST érdekeltsége, a magyar gasztronómiáról szóló részben pedig a BDPST Group „executive sommelier”-je nyilatkozott. A DK politikusa egyébként már egyértelműen állást foglalt.
Ez az eljárás a közpénzek szándékosan, céltól eltérő módon, jogellenes formában és törvénysértően történt felhasználásával megalapozottan felveti bűncselekmények jogtalan haszonszerzés céljából, vagyoni hátrányt okozva és hivatalos személyként a vagyonkezelési kötelezettség megsértésével való elkövetésének gyanúját.
Ötven évvel a forgatás után tért vissza az ikonikus reklám helyszínére a főszereplő
A Hovis biciklis kisfiúja Nagy Britannia egyik leghíresebb reklámalakja. Az 1973-as kisfilmet az a Ridley Scott rendezte, aki később, többek között A nyolcadik utas: a Halál, a Szárnyas fejvadász, a Gladiátor, illetve a Mentőexpedíció című filmjeivel alkotott maradandót – írja a BBC.
A Hovis reklámja közvetlenül a második világháborút követő időszakban játszódik, főszereplője egy tizenhárom éves kisfiú, akinek minden reggel fel kell küzdenie magát és kenyérszállító biciklijét a dorseti Shaftesbury meredek, macskaköves utcáján, az Anglia legromantikusabb pontjának választott Gold Hillen. Később, miután visszagurul a pékségbe, azt ígéretet kapja, hogyha elégszer megteszi a fölfelé vezető utat, ugyanolyan gyorsan jut majd fel a lejtő tetejére, mint a tetejéről az aljára.
A kenyeresfiút alakító Carl Barlow ötven évvel a forgatás után visszatért a helyszínre, hogy a Hovis jelenlegi kenyeresfiújával, a tizenegy éves Alex Freemannel újra felkapaszkodjon a lejtőn. Elmondta, hogy bár a fölfelé vezető utat ma már sokkal nehezebben teszi meg, mint annak idején, a visszaút ugyanannyira szórakoztató.
A twitterezők égő palesztin zászlót láttak bele a karácsonyi reklámba, a Marks and Spencer bocsánatot kért
Újravágta karácsonyi reklámját és bocsánatot kért a Marks & Spencer azt követően, hogy rengetegen háborodtak fel egy nem túl szerencsés színválasztáson – írja a BBC.
A briteknél a karácsonyi reklámoknak hatalmas hagyománya van, így a cégek érthető módon nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy emlékezetesek, meghatók, viccesek legyenek. Anglia legnagyobb kiskereskedelmi láncának mindez maradéktalanul sikerült, csak nem épp úgy, ahogy tervezték. Hiába szerződtettek olyan sztárokat, mint Hannah Waddingham, Sophie Ellis-Bextor vagy Zawe Ashton, egészen másra figyeltek fel a szemfüles Twitterezők: az idilli karácsonyi felvételek közt egy olyat szúrtak ki, ahol karácsonyi papírcsákók égnek egy kandallóban – a reklám üzenete szerint karácsonykor merjünk felhagyni azokkal a hagyományokkal, amelyet nem szívlelnünk, így ha például nem szeretjük a papírcsákókat, nyugodtan vessük őket a kandallóba.
A kifogásolt rész a papírcsákók színét érinti: a tűzben piros, ezüst és zöld színű sapkák égnek, ez a felháborodás mértékét tekintve kifejezetten sokaknak juttatott eszébe egy lángoló palesztin zászlót, amely az Izrael és a Hamász közt zajló háború fényében nem túl szerencsés asszociáció. Ők meglepően nagy számban kommenteltek is, rengetegen nevezték ízléstelennek a reklámot.
Az EU betiltja a Meta személyes adatokon alapuló célzott hirdetéseit
Az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) szerdán kötelező erejű határozatot fogadott el, amely megtiltja a Meta technológiai nagyvállalatnak, hogy a felhasználók személyes adatait vegye igénybe a célzott hirdetésekhez.
A határozat megtiltja a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő feldolgozását az Európai Gazdasági Térség (EGT) egész területén – áll a testület közleményében. A határozatot azt követően hozták meg, hogy a Meta hétfőn közölte: a Facebook és az Instagram közösségi platform európai felhasználói novembertől kezdve előfizetést vásárolhatnak a hálózatok hirdetés nélküli használatára.
Az óriáscég képviselője szerint a Meta már bejelentette, hogy az EU-ban és az EGT-ben élő embereknek lehetőséget adnak arra, hogy választhassanak, és e hónaptól kezdve előfizetési modellt kínálnak, hogy megfeleljenek a szabályozási követelményeknek – írja az MTI. A vállalat szerint az EDPB tagjai már hetek óta tudnak a cég tervéről, és teljes mértékben együttműködtek velük.
Aki nem reklámoz, az meghal – így vett rá a hirdetésre egy százéves békési lap
Ma szinte másodpercenként találkozunk egy reklámmal, hiszen a telefonjainkon, számítógépeinken, az utcai plakátoszlopokon, a buszok oldalán, vagy épp a járókelők ruháján megállás nélkül bombáznak minket a különböző márkák és cégek, hogy az ő termékeiket vásároljuk meg.
Száz évvel ezelőtt ennél persze még jóval nyugodtabb volt a magyar reklámpiac, a jó hirdetés azonban már akkor is fontos volt. Tökéletesen tudták ezt a Békéscsabán nyomott Kőrösvidék című lap szerkesztőségében is, az Arad, Békés, Bihar és Csanád vármegyében egyaránt megjelenő újság egy szerkesztője azonban 1926 júliusában bizarr módon elvetette a sulykot, egy teljes oldal harmadát elfoglaló, hosszú reklámszövegben ugyanis kijelentette, hogy
az egész Európára ránehezedő, itthon a trianoni döntés következményei miatt tovább mélyült gazdasági válság fekete keze bizony biztos halált hoz annak, aki nem hirdet a minden nap negyven-ötvenezer ember kezébe eljutó
Légi reklámmal kereste az ellopott Rolls Royce-ot egy floridai férfi
Elloptak egy 200 ezer dollár (kb. 70 millió forint) értékű lila Rolls Royce Wraith-t Floridában – írja az Insider. A 2016-os autó egy bizonyos Bob Benyo feléségéé volt, a garázsukból nyúlták le a tolvajok. A férfi állítása szerint hat ilyen autó lehet még az Egyesült Államokban.
A férfi minden követ megmozgatott, hogy megtalálja a Rolly Royce-ot, átfésülte a biztonsági kamerák felvételeit, együttműködött a bűnüldöző szervekkel, és még a gyártónak is írt, de végül egy rendhagyó megoldás vezetett eredményre.
Benyo úgy döntött, hogy légi transzparenssel próbálja megtalálni az autót, ezért megkereste az Aerial Banners céget, amely épp erre szakosodott.