Best WordPress Hosting
 

Kiszabadult a kovász a lezárt üvegből, „nemzetbiztonsági fenyegetést” jelent a készítője szerint

Pánikba esett egy nő, amikor a kovásza „önálló életre” kelt, attól tartott, hogy „elfoglalja az otthonát” – írja a Mirror. A nő persze viccelődött, később még fokozta is, amiből egy igencsak szórakoztató bejegyzés kerekedett.

A közösségi médiában @ravenscimaven néven szereplő nő olyan receptet használt, amit korábban még nem próbált ki. Azt írta, hogy a kovász pár óra alatt „robbant ki” a zárt üvegből, ezért kénytelen volt segítséget kérni az X-en (régebben Twitter).

So um…. Soooooooooo my sourdough starter exploded out of a sealed jar in a matter of hours what do I do??? It won’t stop PLEASE HELP I’m afraid to open it and it’s flowing out like crazy https://t.co/n2HDZrygH4 pic.twitter.com/3z7l03aXGH

Ezért érdemes mélyhűtőbe rakni a kenyeret

Rengeteg megtekintést szereztek az elmúlt időben azok a TikTok-videók, amelyeken azt állítják, hogy egészségesebb lesz a kenyér, ha lefagyasztjuk fogyasztás előtt. Hogy ebben mégis mennyi az igazság, annak járt utána Duane Mellor dietetikus a The Conversation új cikkében.

A videómegosztón terjedő elmélet szerint a kenyérsütésekor megkocsonyásodó és megdagadó élesztő könnyebbé teszi a sejtjeink számára a glükóz megkötését, ez pedig növeli az inzulinszintet. A túl sok inzulin a szervezetben pedig éhségérzetet és hízást is okozhat. Ha viszont lehűtjük a kenyeret, akkor megdagadt élesztő összezsugorodik, és ezáltal az emésztőenzimek nehezebben oldják fel, tehát a benne lévő cukorhoz is nehezebben jut hozzá a szervezetünk.

Ebből adódóan az összezsugorodott élesztők kisebb eséllyel vezetnek magas vércukor- és inzulinszinthez is. Ráadásul a fagyasztóban a nedvesség sem tud elpárologni a kenyérből, ami megakadályozza, hogy megkeményedjen.

Hiába zuhan a búza ára, ezer forintba kerülhet a kenyér

Érdekes és szomorú jelenségre hívja fel a figyelmet az economx.hu összeállítása: hiába zuhant drámai mértékben az étkezési búza felvásárlási ára, ez sem állítja meg a kenyér árának emelkedését.

Egy kilogramm fehérkenyér 2020-ban 325 forint volt, a félbarnáért 300 forintot kellett fizetni, a finomliszt kilójáért pedig 167 forintot kellett fizetni – idézte fel a régi szép időket a gazdasági portál. Idén februárban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fehérkenyér átlagos ára 877 forint volt. Több mint két és félszeresére nőtt a kenyér ára négy év alatt és ez az árszínvonal velünk is marad – állapította meg a lap.

Közben a kenyér alapjának számító étkezési búza termelői ára 35 százalékkal csökkent egy év alatt, a takarmánybúza 33 százalékkal, a takarmánykukorica 40 százalékkal, a takarmányárpa pedig 50 százalékkal.

Négy év alatt háromszorosára drágult a kenyér

Az egyik legfontosabb, mással nem nagyon helyettesíthető alapélelmiszer, a kenyér árát vette górcső alá a portfolio.hu. A fehér kenyér ára hosszú időn át 300 forint körül mozgott 2007-től egészen 2018-ig.  2019-ben átlépte a 300 forintot, 2021-ben a 400-at, tavaly előtt a 600-at, tavaly pedig már a 900-at, de sokan találkozhattak 1000 forint feletti árakkal is.

A zsömle ára is hasonló pályát futott be: a 20 forintot sem érte el bő tíz éven keresztül, 2022-ben már 50, tavaly pedig 68 forintos átlagárat ért el.

Ha a teljes termékcsoportot nézzük, akkor 2,5-szeres áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal 2019 és a tavalyi csúcs között, igaz, azóta kicsit lejjebb mentek az árak, de így is kétszeres az emelkedés mértéke.

Videón, ahogy a pékség vezetője őrjöngve rátámad egy kenyeret kézzel megfogó nyugdíjasra a pécsi vásárcsarnokban

Garázdaság miatt állítja bíróság elé a Pécsi Járási Ügyészség annak a pékségnek a vezetőjét, aki rátámadt egy idős vásárlóra a pécsi vásárcsarnokban.

A Baranya Vármegyei Főügyészség közleménye szerint a pékség vezetője tavaly októberben keveredett szóváltásba egy kenyeret vásárló idős férfival a csarnokban. A vádlott ugyanis sérelmezte, hogy a vevő kézzel fogta meg a kenyeret.

A szóváltás közben a vásárló a pékség pultjára tette vissza az árut, amit a pékség vezetője kidobott a folyosóra. Ekkor a nyugdíjas felvette a kenyere, majd visszavitte a pékséghez és lerakta a pultra, s távozott a bolttól.

Ezért nem szabad kenyérrel etetni a kacsákat

A parkokban és tavaknál gyakran látni olyan kiírást, ami arra figyelmezteti a látogatókat, hogy ne etessék kenyérrel a szárnyasokat. Ez azonban nemcsak amiatt van, mert sok kacsa jelenhet meg hirtelen az emberek körül, több ok is meghúzódik a tiltás mögött – írja az IFLScience.

Először is, a kenyér nagyon csekély tápértéket biztosít csupán a kacsák számára, akiknek sokkal változatosabb étrendre van szükségük az egészség fenntartásához. A kenyér eltelíti az állatokat, ami miatt nem mennek más, nagyobb tápanyagtartalmú élelmiszer után, ez pedig hosszabb távon alultápláltsághoz vezethet.

Ez különösen veszélyes a fiatal kiskacsákra nézve, akiknél az odadobott kenyér azt válthatja ki, hogy nem tanulnak meg táplálékot keresni, és így kiszolgáltatottá válnak. 

Kereskedelmi Szövetség: Kivéreztetik a boltosokat

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSz) szerint a kötelező akciózás legalább annyira rossz a kiskereskedőknek, mint az árstop. És még rosszabb lesz.

Június végéig kötelező a nagyobb boltoknak húsz termékkategóriában akciós termékeket tartania a polcon. Az érintett termékek között többféle hús, tejtermék, péksütemény található, a kedvezmény mértéke augusztustól legalább 15 százalék. A rendelet az 1 milliárd forint feletti árbevételű boltokra vonatkozik. A rendelet szerint a korábban az árstopban érintett termékeket (például a csirkemellfilét) nulla százalékos árréssel kell eladni a nagyobb üzleteknek, tehát annyiért, amennyiért megvásárolták, ez szintén marad jövő június végéig.

A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin lesújtónak nevezte a döntést, mert a szakma azt várta, december 31-ével véget érnek a kötelező akciók. Úgy látja, a kötelező akciózás legalább akkora teher, mint az árstop volt, a terhek pedig csak a kiskereskedőkre hárulnak. Piackorlátozó és -torzító rendeletnek nevezte a kormány döntését, ami a kiskereskedőket rendkívül hátrányosan érinti.

Ötven évvel a forgatás után tért vissza az ikonikus reklám helyszínére a főszereplő

A Hovis biciklis kisfiúja Nagy Britannia egyik leghíresebb reklámalakja. Az 1973-as kisfilmet az a Ridley Scott rendezte, aki később, többek között A nyolcadik utas: a Halál, a Szárnyas fejvadász, a Gladiátor, illetve a Mentőexpedíció című filmjeivel alkotott maradandót – írja a BBC.

A Hovis reklámja közvetlenül a második világháborút követő időszakban játszódik, főszereplője egy tizenhárom éves kisfiú, akinek minden reggel fel kell küzdenie magát és kenyérszállító biciklijét a dorseti Shaftesbury meredek, macskaköves utcáján, az Anglia legromantikusabb pontjának választott Gold Hillen. Később, miután visszagurul a pékségbe, azt ígéretet kapja, hogyha elégszer megteszi a fölfelé vezető utat, ugyanolyan gyorsan jut majd fel a lejtő tetejére, mint a tetejéről az aljára.

A kenyeresfiút alakító Carl Barlow ötven évvel a forgatás után visszatért a helyszínre, hogy a Hovis jelenlegi kenyeresfiújával, a tizenegy éves Alex Freemannel újra felkapaszkodjon a lejtőn. Elmondta, hogy bár a fölfelé vezető utat ma már sokkal nehezebben teszi meg, mint annak idején, a visszaút ugyanannyira szórakoztató.

Kiugróan durva a kenyér magyarországi drágulása, és nem ez az egyetlen ilyen élelmiszer

Ritkán ad közre az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat olyan összeállítást, mint amit csütörtökön jelentetett meg: a tojás, a burgonya, a vaj és az olívaolaj árának 2021 óta mért uniós változását közölték. Magyar szemmel nézve az eredmények nem túl érdekesek, egyrészt azért, mert olívaolajat a magyar lakosság alig fogyaszt, így a 75 százalékos áremelkedés sem nagyon érint meg minket, másrészt pedig csak az uniós átlagot jelentették meg, az országos bontásokat nem.

Megnéztünk ezért tíz másik élelmiszert különösebb prekoncepció nélkül, olyanokat választva, amelyek jellemzőek a magyar bevásárló kosarakban, és amelyekre van használható, európai összehasonlításra is alkalmas adata a hivatalnak. Az Eurostat alapján a kiindulási pontunk minden esetben 2015. január. Ezt a majdnem kilenc évvel ezelőtti értéket vesszük 100-nak, és ehhez képest határozzuk meg a 2023. szeptemberi értékeket.

Első termékünk a kenyér, amely talán a legalapvetőbb élelmiszer Magyarországon, az eredmény pedig egészen sokkoló. Nem csak a több mint 2,5-szeres szorzó fájó, hanem az is, amennyire a magyar adat kiugrik a mezőnyből.

Nem bírják csökkenteni a kenyér árát, miközben a búza ára nagyot zuhant

Évtizede nem látott alacsony árra estek vissza a gabonaárak. A búza esetében 2022-ben az ősz elején a gazdák még 130 ezer forintos tonnánkénti árat is tudtak érvényesíteni, azonban az év végétől jó esetben is csak ennek az árnak a feléért tudták a terményt értékesíteni, ha egyáltalán találtak rá vevőt.

Ami viszont nem, vagy csak minimálisan lett olcsóbb, az a kenyér, és általában véve a pékáruk. 

2020-ban még 52000 forintért vásárolták a malmi búzát- ez egy tonna gabonát jelent tavaly viszont már 138000 forintot kellett kifizetniük ugyanezért a mennyiségért. Emiatt aztán a liszt ára is emelkedett, míg míg két éve 100 ezer forintba került egy tonna liszt, 2022 őszén már 240 ezerbe került ez a mennyiség – mondta a portálnak Király László, a Zala Cereália Kft. ügyvezető igazgatója.

A Jókenyér meglepő húzása: top menedzserek kelnek hajnalban, hogy beálljanak a pultba

Nem toborzási akció és nem is marketingkampány, hanem esély a nézőpontváltásra, kitörés a megszokott buborékunkból. Erről szól a Jókenyér programja, amely lehetőséget ad beállni pár napra a pult mögé. Reggel négykor már lehet is vajazni a zsemléket, hogy hatkor guszta szendvicsekkel és széles mosollyal fogadjuk a vevőket. IT-osztályvezetővel, social media szakértővel együtt mi is kipróbáltuk.

„Ritkán változik a kilátás az irodánk ablakából. Ha azt akarjuk, hogy vezetőink egy teljesebb képet lássanak, ki kell menniük, és a világot más emberek szemein keresztül látniuk.” Ezzel a David Bell idézettel hirdette meg Zsikla Gábor, a Jókenyér ügyvezető igazgatója a Törj ki a buborékból! programot, amelynek a célja, hogy vezetők – és nem csak vezetők –, lehetőséget kapjanak kilépni a megszokott keretek közül, a sok szellemi munka után valami fizikait is végezni. A tapasztalás aztán feltehetően hatással lesz arra is, ahogyan a szokásos munkájukat végzik, ahogyan helyzeteket kezelnek.

„Fontos lenne, hogy a vezetők ne csak az elefántcsonttoronyban üljenek”

Kenyéren és vízen él a korábbi „kriptokirály” a börtönben az ügyvédje szerint

Sam Bankman-Fried nehezen tud felkészülni a csalási perére, mert a börtönben nem kap megfelelő ételt – állítja az FTX összeomlott kriptovaluta-tőzsde alapítójának ügyvédje.

A BBC beszámolója szerint a védőügyvéd azután mondta ezt, hogy védence ártatlannak vallotta magát az új vádiratában szereplő hét büntetőjogi vádpontban. A csalással vádolt kriptomágus két héttel ezelőtt került előzetes letartóztatásba, mivel a bíró elmondása alapján legalább két alkalommal is megpróbálkozott azzal, hogy befolyásolja az ügyében meghallgatott tanúkat – ami miatt visszavonták az óvadékát.

A volt milliárdos ügyvédje, Mark Cohen szerint a brooklyni Metropolitan Detention Centerben a megfelelő étkezés hiánya akadályozza a vegán életmódot folytató védence felkészülését a tárgyalásra, amely a tervek szerint októberben kezdődik.

Tóth Gabi: megszegte

Végre megválaszolhatjuk a hét talán legfontosabb kérdését: megszegte-e Tóth Gabi a Magyar Pékszövetség Szent István napi kenyerét a Várkert Bazár előtt.

A nagyon rövid válasz erre az igen fontos kérdésre: igen.

Bizonyítékunk is van, köszönhetően a Story magazinnak, akik videón rögzítették a nagy pillanatot. A felvételből az is kiderül, hogy Tóth Gabi kétszer is keresztet rajzolt a kenyér aljára egy késsel, miközben az alábbiakat mondta:

Pékszövetség: itt az eredménye a drasztikus kenyéráremelésnek

Megmenekültek a bezárástól a magyarországi pékségek, mondta a portálnak Septe József. A pékségek száma 850-900 körüli, ebben nem szerepelnek az albán pékségek és a multiknál lévő sütödék sem. Kiemelte: bár korábban a Magyar Pékszövetség is azt jósolta, hogy a járvány és az energiaárak drágulása miatt a sütőipari vállalatok 20-25 százaléka meg fog szűnni, bezár vagy a nagyok felvásárolják őket, de ez nem történt meg.

A kenyérfogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években Magyarországon, először a koronavírus-járvány, majd a háború és az infláció emelkedése miatt vettek kevesebb kenyeret a magyarok – sorolta a Pékszövetség elnöke.

Míg korábban évente fejenként átlagosan 72 kilogramm kenyeret és mellette 10-12 kilogramm péksüteményt fogyasztottak a magyarok, az elmúlt öt év alatt