Best WordPress Hosting
 

Könnyen képviselő nélkül maradhatnak az EP-ben a határontúli magyarok

Jóval kevesebb magyar párt fog képviselőt delegálni az Európai Parlamentbe, ha hihetünk az újabban publikált közvélemény-kutatások eredményeinek. Nincs kizárva ugyanakkor, hogy még ennél is jobban megcsappan a magyar érintettségű részvétel az EP következő ciklusában: a Népszava írása szerint könnyen előfordulhat, hogy egyetlen határon túli magyar párt sem jut mandátumhoz június 9-én.

A két valóban esélyes formáció a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Romániából, és a Magyar Szövetség Szlovákiából, mindkét formáció a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz.

Az RMDSZ Románia 2007-es EU-csatlakozása óta mindig átlépte az 5 százalékos küszöböt, jelenleg is van két képviselője az Európai Parlamentben. A legutóbbi, áprilisban publikált mérések viszont csak valahol 4,9 – 5,1 százalék körül mérték a pártot, ami – tekintettel a hibahatárra – nem jelent még biztos bejutást az EP-be. A párt esélyeit nem növeli, hogy az idei voksoláson a románok több mint kétszer annyi külföldi szavazókört rendeznek be, mint a legutóbbi választáson, ami a várakozások szerint emelni fogja a román részvételt. A lap megjegyzi még, hogy a románoknak egyébként is magasabb a bizodalma az EU-ban, miközben a magyar kormány brüsszelezése a határokon túl is célt ért, és az egyébként is kisebb szavazási hajlandóságú romániai magyarok bizalma megrendülni látszik az unióban. Ennek következtében az RMSZD leginkább csak az „etnikai fegyelemből” leadott voksokra számíthat.

A fideszes dominancia alatt kerültek súlyos helyzetbe a szlovákiai és romániai magyar pártok

„Győzelmet hirdetett” a Magyar Szövetség az elnökválasztás első fordulója után – akkor, amikor a magyar jelöltre, Forró Krisztiánra adott szavazatok száma még az óvatos reményeket is alulmúlta – írta a Hvg.hu a szlovákiai magyar politikusok fölött magyarországi politikai dominancia hatásáról szóló cikkében.

A lap szerint az elnökválasztási kampány, a szlovákiai magyar érdekképviselet és a magyar jelölt gyenge szereplése azt jelezte: fordulat következett be Szlovákiában. Vége a többféle álláspontot egyeztetni akaró, a politikai háttéralkukat a közösségi érdekeknek alárendelő, parlamenti mandátumot elérni tudó etnikai politikának. Tulajdonképpen kései felismerésről van szó, mert a nagy kudarc nem is ez az elnökválasztás volt, hanem már a tavaly őszi parlamenti voksolás, amelyen a Magyar Szövetség épp csak megugrotta a 4 százalékos határt, de nem jutott be a parlamentbe. Gyimesi György, aki függetlenként került a Szövetség listájára, már akkor az etnikai politika végét harangozta be. Most csak megerősítést nyert a végítélet.

Mindkét választásra érvényes az, hogy a magyarországi propaganda, a magyar állami média jelentős mértékben részt vett a szlovákiai kampányban. Ősszel egy baráti hangú Fico-interjút, most tavasszal pedig egy szintén támogató jellegű Pellegrini-interjút sugárzott a magyar állami média, többszöri ismétléssel. Nem maradhatott kétséges a szlovákiai magyar választók számára, ki „a magyarok jelöltje”. Magyar mandátum megszerzésére már nem tudták mozgósítani a magyar szavazókat, de a szlovákiai illiberális fordulat támogatására igen.

Nem mondhattak magyar imát az 1989-es romániai forradalom hőseire való megemlékezésen Szatmárnémetiben

Nem mondhattak magyar imát az 1989-es romániai forradalom hőseinek emlékére tartott pénteki megemlékezésen Szatmárnémetiben, holott a szabadságért harcolók között több magyar nemzetiségű is volt – számolt be szombaton a Maszol erdélyi hírportál, amelyet az MTI szmelézett.

A partiumi városban minden évben megemlékeznek a kommunista rezsim megdöntését eredményező 1989-es romániai forradalomban elesett szatmárnémeti hősökről, akik közül több magyar nemzetiségű volt. Hagyományosan az ortodox szertartás mellett a történelmi magyar egyházak képviselői is imát mondanak az antikommunista ellenállás emlékművénél.

A református, római katolikus és görögkatolikus egyházak képviselői pénteken is jelen voltak a Szatmár megyei prefektúra és a román hadsereg által szervezett ünnepségen, de nem mondhattak imát, mivel „kihagyták őket a programból”, a szervezők az ortodox ceremónia és ima után a következő programpontra „ugrottak”– írta a Maszol. A portál emlékeztetett, hogy az 1989 decemberében Szatmárnémetiben életüket vesztett hősök között magyarok is voltak, Ciul Ioan Marinel, Zimbru Grigore és Salajan Raluca mellett Király Mihály, Sófalvi György, Szabó Antal és Gergely Csaba is hősi halált halt a szabadságért.

„Székelyföld nem létezik, Románia oszthatatlan” – hangzott el a román parlament felsőházában

A bukaresti felsőház hétfői ülésén Diana Șosoaca felszólalásában agresszív hangnemben ellenezte a székely zászló kitűzését, megkérdőjelezte a Székelyföld létezését, majd kiabálva támadta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakcióját – írja a Magyar Nemzet.

A lap tudósítása szerint a politikus – akinek pártja, a SOS a közelmúltban szolidaritást hirdetett a „provokációk ellen” – kijelentette:

Székelyföld nem létezik, Románia oszthatatlan!

Kelemen Hunor: Nem engedhetjük meg, hogy lábtörlőnek használjanak bennünket

Június 13-án jelentette be, hogy az RMDSZ kilép a Szociáldemokrata Párttal (PSD) és a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) 2021 novemberében kötött koalícióból. Éppen akkor, amikor Nicolae Ciucă liberális kormányfőt a szocdem Marcel Ciolacu váltotta. Kívülről a kilépés váratlannak tűnt, valójában mi történt?

Februárban érzékeltük az első jeleket a politikai pletyka szintjén – a román politikára jellemző állandó, a forrás megjelölése nélküli szivárogtatásokból –, hogy nincs minden rendben a kormányfők rotációs cseréjében, amiben az elején megegyeztünk. Mivel mi voltunk a legkisebbek a koalícióban, hátraléptünk, és az történt, hogy az első csere alkalmával, amikor a Nicolae Ciucă miniszterelnök helyét Marcel Ciolacu veszi át, mi a miniszterelnök-helyettesi tisztség mellett – amelyet én töltöttem be – megőrizhetjük az indulásnál kialkudott három kabinetet: a fejlesztést, a környezetvédelmet és a sportot. Már az első negatív jeleknél mondtam, hogy a miniszterelnök-váltás ránk nem vonatkozik, mi a meglévő tárcákkal rendben vagyunk. Egészen húsvét előttig csend volt, ám akkor kiderült, hogy hiába a megegyezés, a közlekedési minisztériumot a szociáldemokraták már nem akarják átadni a liberálisoknak, ezzel megnyitva a borulást. Erre a liberálisok olyan tárcát kértek, ami kompenzálná számukra a közlekedést, ezt pedig csak tőlünk látták megoldhatónak. Kezdték a környezetvédelemmel, majd amikor megegyeztünk, akkor már kérték a fejlesztést is.

Ekkor számunkra körvonalazódott, hogy Ciucă és Ciolacu kiegyezett Klaus Iohannis államfővel, hogy bennünket kiszorítsanak. Úgy vélték, ha a két nagy szereplő meg tud egyezni, miért osztozna egy harmadikkal?

Satuban az RMDSZ: az erdélyieknek több Európa kellene, de a hívek Orbánnal vannak

A bukaresti kormányból kikerülő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) újabban hangsúlyosan beszél az Európai Unió fontosságáról, jogállamról, fékekről és ellensúlyokról, de szolidaritását fejezte ki az orosz agressziót elszenvedő Ukrajnával is. A magyarországi kormányzati retorikától eltérő kommunikációnak azonban megvannak a korlátai: az RMDSZ választói magyarországi médiát fogyasztanak, ezért Kelemen Hunorék nem menetelhetnek vele szembe. Az ahhoz való hasonulás azonban rontaná a Szövetség pozícióit a romániai politikában. E sajátos politikai satuba fogva fordul rá az RMDSZ a 2024-es romániai választási szuperévre, amikor a választók négyszer is urnákhoz járulnak majd. Miközben mindenki Orbán Viktor tusványosi beszédére figyelt, a kényes helyzet jeleit tapasztalt tusvanyológus szerzőnk ott is kiszúrta. Háttér.

Elhangzott, aminek el kellett – Kelemen Hunor a Ciolacu-Orbán találkozóról

Magánebéden fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt Marcel Ciolacu román kormányfő Bukarestben – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. A Maszol úgy tudja, a román miniszterelnök pénteken hívta meg magyar kollégáját, mindössze három nap volt a találkozó megszervezésére. A megbeszélésén jelen volt Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki a portálnak azt mondta, elsősorban az ismerkedésen volt a hangsúly a nagyon kellemes hangulatú találkozón.

A miniszterelnöki rezidencián a közös érdekekről, kisebbségi és gazdasági ügyekről, a schengeni csatlakozásról és közös projektek megvalósításáról esett szó.

Szükség van olyan közös projektekre, amelyek a mindennapi kis súrlódások ellenére is a két ország polgárait segítik mind a gazdasági, mind a személyes kapcsolatok bővítésének tekintetében. (…) Egy ilyen alkalom jó lehetőség arra, hogy a következő időszakban a kormányközi kapcsolatok erősödjenek

A két nagy párt képviselői felemelnék a parlamenti küszöböt Romániában, ez szinte biztosan az RMDSZ kimaradását jelentené

Megemelné a parlamenti küszöböt Romániában és ezzel jó eséllyel kiszorítaná a törvényhozásból a jövőre várható általános választáson a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusait az a törvénytervezet, amelyet 15 liberális és egy szociáldemokrata törvényhozó terjesztett a bukaresti képviselőház elé.

A javaslat a jelenlegi 5-ről 7 százalékra emelné a parlamenti küszöböt. Az indoklás szerint azért, mert az utóbbi két évtizedben a parlament töredezettsége megnehezítette a stabil kormánytöbbség kialakítását, emiatt az utóbbi hét évben hét kormányt iktatott be a parlament.

Az RMDSZ 1990 óta minden parlamenti választáson átlépte az ötszázalékos küszöböt, de hét százalékot meghaladó eredményt csak az 1990-es évek elején ért el.