Best WordPress Hosting
 

Új gazdát keres Szerb Antal utolsó otthona, ahová a magyar operett első nagy primadonnája is visszavonult

A budai hegyvidék egyik legfontosabb útvonala, a középkori gyökerű Hűvösvölgyi út mentén egymást váltják a város-, illetve kultúrtörténeti jelentőségű helyek, hiszen a Zsigmond király által építeni kezdett, majd Mátyás és II. Ulászló uralkodása alatt befejezett budanyéki reneszánsz vadászkastély mellett itt találjuk a Pannónia Filmstúdió egykori központját, a jó ideje üresen álló Lipótmezei Tébolydát, valamint a századforduló számos ismert arcának villáját is.

Egymástól néhány méterre építkeztek itt a főváros arcát kovácsoltvas munkáival meghatározó Jungfer-féle műlakatosgyár tulajdonosai, a színpadi szerepei mellett a korai magyar némafilmeknek köszönhetően az ország kedvencévé vált Márkus Emília, valamint az elmúlt években a kormánynak köszönhetően újra a figyelem középpontjába került Herczeg Ferenc író is, körülöttük pedig sokszor mára elfeledett művészek vásároltak, vagy épp építtettek saját otthont – ilyen volt a Jászkisérről indult tófalvi Küry Klára (1870-1935) is, aki az egyik első operettprimadonnaként néhány éven át szinte szünet nélkül halmozta a sikereket.

A tófalvi dr. Küry Oszkár köz- és váltóügyvéd gyermekeként egy gondtalan középosztálybeli családban felnőtt nő eleinte csak puszta kedvtelésből tanult énekelni, tehetségét pedig az ország legkülönbözőbb részein tartott műkedvelő előadásokon csillogatta meg. Csakhamar fel is hívta magára a figyelmet, hiszen mindössze húszéves volt, mikor a Vígszínház későbbi alapítójaként, illetve a modern magyar színház atyjaként tisztelt Ditrói Mór meghívta egy kolozsvári próbafellépésre, ahol apja kérésére Hajnal Klára néven került fel a színlapra. A siker nem maradt el, így Ditrói nem csak leszerződtette, de a taníttatását is magára vállalta, sőt, a vidék legjobb szubrettjét faragta belőle. A darabok vidám, leleményes, de a női főszereplő mellett másodrangú szerepei végül olyan népszerűséget hoztak a fiatal Kürynek, hogy 1892-ben a budapesti Népszínház társulatának tagja lett, a következő tizenkét évet pedig a mára már lebontott Blaha Lujza téri épület falai között töltötte.

Elkészült a magyaros szecesszió egyik fő műve, a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítása

Átadták csütörtökön a felújított marosvásárhelyi Kultúrpalotát: a négy évig tartó felújítási és restaurálási munkálatok alatt teljesen megújult Erdély egyik legfontosabb műemlék épülete – írja az MTI.

Az erdélyi város főterén álló szecessziós palota megújult tükörtermében tartott kétnyelvű, román és magyar átadási ünnepségen Péter Ferenc (RMDSZ), az épületet fenntartó Maros megyei közgyűlés elnöke előbb kiemelkedő eseménynek nevezte a megújulást, majd felidézte a munkálatok kezdetét, a buktatókat, majd a műemléki státusszal járó kötöttségeket is, végül pedig hozzátette:

a Kultúrpalota úgy tökéletes, ahogy azt több mint száz évvel ezelőtt megálmodta és felépítette nekünk Bernády György polgármester. Nekünk annyi a dolgunk, hogy vigyázzunk rá, és megtartva évszázados patináját, a mai kor igényeinek megfelelően végezzük rajta a beavatkozásokat.

Elkészült a szecessziós Sipeki Balás-villa felújítása, évtizedek után visszanyerte az eredeti arcát

Befejeződött a hét évtizede a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) székházaként működő Sipeki Balás-villa felújítása, aminek kivitelezését az Épkar Zrt. és a Primépítő 2020 konzorciuma végezte – adta hírül saját Facebook-oldalán az Épkar.

A magyaros szecessziót életre hívó Lechner Ödön tervei szerint, 1905-1907 között született műemléképület felújításának híréről először 2021 márciusában számoltunk be: ekkor született cikkünk szerint a munkákra az uniós közbeszerzési adatok szerint 1,94 milliárd forintot szánnak majd,

ezért cserébe pedig a kandallók, a lépcsőház, a külső homlokzat, valamint a díszbádogos munkák is visszanyerik a régi fényüket, pótolják, illetve újragyártják a fa nyílászárókat,

Hódmezővásárhelyen építtetett későszecessziós-népies csodát a párizsi nagykövetség egykori igazgatója

Ismeretlen Magyarország sorozatunkban korábban számos alkalommal mutattunk már be szecessziós épületeket, ezek azonban jórészt a fővárosban, illetve az ország legnépesebb településein állnak.

Mai rövid epizódunkban épp ezért kilépünk az eddigi keretek közül, és Magyarország második legnagyobb területű, de csak negyvenezres Hódmezővásárhelyre látogatunk el, hogy felhívjuk a figyelmet a Tóalj utca meglepő épületére:

Google Street View

Gyönyörű szecessziós villában nyílt meg a legnagyobb budapesti Zsolnay-kiállítás

Budapest jelenleg legnagyobb Zsolnay-kiállítása nyílt meg hétfőn a Városliget szomszédságában, a főváros egyik legjelesebb szecessziós épületeként számon tartott ResoArt Villában – írja az MTI.

Ez a Városligeti fasor végében álló villa a századfordulós szecesszió egyik legszebb darabja, ilyen színvonalú épületből egész Európában nagyon kevés van – méltatta a Kőrössy Albert Kálmán építész által 1899-ben a saját családja számára tervezett házat a hétfői megnyitón Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa.

A szakember kiemelte: korántsem természetes, hogy a nagyközönség mostantól belülről is megtekintheti a villát és az abban elhelyezett műgyűjteményt, de az, aki ezt az épületet megvásárolta és felújíttatta, nem saját magának állította helyre, hanem a köz javára. Szabó András műgyűjtő mindkét féltett kincsét megosztja a látogatókkal, az új kiállítás pedig a Városliget gazdag szabadidős kínálatát egy csokorba gyűjtő Liget+ programajánlatába is bekerül.

Novemberben nyílhat meg Tiborcz István a világörökségi védelmet évek óta veszélyeztető luxushotele

Hét éve már, hogy a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Group megszerezte a budapesti Vörösmarty tér melletti háztömb három épületét, a csónak alakú erkélyeivel építtetőjére utaló Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. székházát (ép. Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula, 1910-1913), a modernista Futura-házat (ép. Münnich Aladár, 1937-1938), illetve az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár (EBFT) százötven éve, 1873-ban átadott neoreneszánsz székházát (ép. Wéber Antal), hogy egyetlen nagy luxushotellé alakítsa azokat.

Rövidesen a felújítás tervezése is elindult, a tervlapok pedig 2019 áprilisában építési engedélyig jutottak, hogy aztán a mostanra mindennapossá vált, nemzetgazdasági szempontból való kiemelésnek köszönhetően repülőrajtot vegyenek a bontási, majd építési munkák. Az ENSZ örökségvédelmi tanácsadó szerve, illetve az ICOMOS azonnal szót emelt a projekt ellen, mivel szerintük az átépítés fenyegetést jelent a világörökségi területen álló épület hitelességére.

Rövidesen kiderült, hogy igazuk van, hiszen a kiemelésnek köszönhetően a Futura-háznak csak a homlokzata, míg a másik két esetben az épület teljes egésze számított megőrzendő értéknek, bár a főlépcsőház, az előtér, illetve néhány belsőépítészeti elem megőrzését a beruházó magára vállalta. A BDPST akkor kijelentette:

A magyar kormány egy alapítványa újítaná fel a magyar szecesszió fontos alkotását, a Szatmárnémetiben álló Pannónia Szállót

Közel 30 millió eurós, azaz 11 milliárd forintos beruházással újítják és korszerűsítik az épületet, ami a város egyik legjelentősebb műemléke – közölték az MTI-vel kedden a beruházók.

A közlemény szerint a partiumi város hányatott sorsú műemléke a felújítás után, 2025-től az InterContinental (IHG) Hotels & Resorts neves nemzetközi lánc Hotel Indigo nevű márkája alatt újra szállodaként működik majd, üzemeltetését pedig egy magyar cég, a Hotel & More Group látja majd el.

A város régi főterén található szálloda hatvankét szobával nyitja majd meg kapuit, eredeti funkciójához méltó módon pedig egy nagy méretű bálterem és több konferenciaterem is helyet kap majd benne, de egy helyi és nemzetközi specialitásokat kínáló étteremnek és wellnessközpontnak is szorítanak helyet, alkalmazkodva a mai elvárásokhoz. A közleményben a beruházók jelezték: a cél az eredeti állapot visszaidézése.

Megkezdődött A szecesszió fesztiválja, amin budapesti csodák egész sorát fedezhetjük fel

Az Iparművészeti Múzeum (IMM) szervezésében idén is ingyenes programokkal várja az érdeklődőket A szecesszió fesztiválja: a keddtől szombatig tartó programsorozat elsődleges helyszíne a Városligeti fasor 12. alatti Ráth György-villa, ahol a múzeum páratlan szecessziós gyűjteményéből 600 műkincs tekinthető meg – tájékoztatta az intézmény kedden az MTI-t.

Kedd délután 17.00 és 18.30 óra között Németh György, az Iparművészeti Múzeum főrestaurátora tart előadást a Ráth György-villában, ahol a világhírű olasz bútortervező, Carlo Bugatti (1856-1940) munkásságát mutatja be. A téma aktualitását az adja, hogy a Ráth György-villában A mi szecessziónk című kiállításon Magyarországon először láthatók a művész által tervezett bútorok.

Bugatti bútorművészetének jellegzetes eszköztárát hagyományos készítéstechnikák felfedezésével, újragondolásával és újrafogalmazásával alakította ki, és a felhasznált anyagokban is merész újítónak bizonyult – áll a közleményben.