Best WordPress Hosting
 

Sosem derül ki, kik nyugszanak a náci Németország egykori főhadiszállásánál talált sírban

Néhány nappal ezelőtt forgószélként járta be a hír a világsajtót, miszerint kéz- és láb nélküli csontvázak kerültek elő a Harmadik Birodalom egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a ma Lengyelország területén lévő Farkasveremnél.

A Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában amatőr régészek által felfedezett, három felnőtthöz, egy csecsemőhöz, illetve egy gyerekhez tartozó maradványok eredetére, illetve korára vonatkozóan ekkor még semmiféle információt nem tettek közzé, az ügyben a hatóságok azonban nyomozásba kezdtek, a törvényszéki szakértők pedig megkezdték a csontok vizsgálatát – írtuk.

A folyamat mostanra véget ért, de nem kedvező eredménnyel: az MTI által közölt hír szerint a csontok

Óriási tömegsírokra bukkantak Németországban

Hatalmas tömegsírokra bukkantak Németországban, a régészek szerint közülük az egyik a legnagyobb lehet, amelyet Európában valaha találtak. A nyolc sírhelyet egy lakóházak építését megelőző feltárás közben fedezték fel – írja a CNN.

A Nürnberg központjában található hantokban eddig nagyjából 1000 elhunyt csontvázát azonosították – mindegyikben pár százat –, de a szakértők úgy gondolják, összesen akár több mint 2000 ember maradványai heverhetnek bennük.

A kutatók szerint valószínű, hogy a sírok egy pestisjárvány idején jöttek létre, ugyanis ilyenkor volt jellemző az, hogy a keresztény temetési szertartásokat mellőzve, tömegesen földelték el a sok betegségben elhalálozottat. Nürnbergben a 14. századtól kezdődően nagyjából 10 évenként tört ki pestisjárvány, ami jelentősen megnehezíti a tömegsírok pontos korának meghatározását.

Ősi harcosok tömegsírját tárták fel

Több mint 5000 évvel ezelőtt emberek százait temették el egy tömegsírba a mai Spanyolország területén. A kutatóknak most sikerült alaposan megvizsgálniuk a hantban fekvő csonthalmot, és közben ősi háború nyomaira bukkantak – írja a Live Science.A Krisztus előtt 3380 és 3000 közöttről származó csontok mellett a régészek kőből készült nyílhegyekre, pengékre és baltákra is ráakadtak.

A lelőhelyet, benne több mint 300 csontvázzal 1991-ben fedezték fel, akkor úgy vélték egy tömegmészárlás áldozatainak maradványait találták meg, egy friss tanulmány szerint viszont háborút vívó harcosok nyugodhatnak a sírhelyen. Az új vizsgálatok eredményei arra mutatnak, hogy az áldozatok több különböző csatában vesztették életüket, amelyek között több hónap, vagy akár év is eltelhetett.

A november 2-án megjelent tanulmány készítői összesen 107 koponyasérülést fedeztek fel a maradványokon, amelyek többségét feltehetőleg kőbuzogányok, illetve bunkósbotok okozhattak. Emellett 22 sérülést találtak végtagokon, 25-öt pedig más testrészeken. A sebesülések túlnyomó többségét férfiak szenvedték el, ami a szakértők szerint arra mutat, hogy olyan csaták eredményei lehettek.