Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: túlzottdeficit-eljárás

Túlzottdeficit-eljárás indulhat Magyarország ellen

Közzétette szerző

Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára – írja a portfolio.hu. Nem Magyarország az egyetlen, amely ellen eljárás indul, hat másik tagállammal szemben is indokoltnak látják: Belgium, Franciaország, Olaszország, Málta, Lengyelország és Szlovákia.

Magyarországon továbbra is egyensúlyhiány tapasztalható. Az árnyomással, valamint a külső és kormányzati finanszírozási igényekkel kapcsolatos sebezhetőségek továbbra is relevánsak, bár a javuló külső környezet enyhített néhány rövid távú kockázatot. A nagy folyó fizetési mérleghiány 2023-ban oldódott csak fel, mivel a belföldi kereslet a magyarországi recesszió közepette visszaesett, valamint az alacsonyabb energiaárak miatt csökkentek az importköltségek

– idézte a Portfolió a jelentést, amely szerint idén 5,4 százalék lehet a magyar költségvetési hiány, amely jócskán meghaladja az előírt 3 százalékot.

PostPin It!

Mit hoz az Európai Parlament jobbra tolódása a gazdaság számára?

Közzétette szerző

(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az európai parlamenti választások véget értek, és az eredmények nagyjából igazolják azt a várakozást, miszerint az új EP jobbra tolódhat. Azonban ez nem feltétlenül a szélsőjobboldal áttörését hozta el, hiszen az Európai Néppárt (EPP) 10 képviselővel bővült, és ezzel továbbra is a legnagyobb pártcsalád a teljes mandátumszám 25,8 százalékát birtokolva. Tőlük jobbra helyezkedik el a Meloni olasz kormányfő vezette Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) párt, amely 4 fővel bővült, míg a francia Nemzeti Tömörülés első embere, Marine Le Pen vezette Identitás és Demokrácia (ID) 9 mandátummal szerzett többet.

Ugyanakkor 38 fővel bővült a függetlenek száma is, amelyhez mind a német AfD, mind a Fidesz tartozik, így vélhetően akad majd számos ügy, ahol e két párt az ECR és ID vonalai mentén szavaz. Ami az EPP-től balra álló pártokat illeti, a kumulált veszteség a szocialisták (SPD), a liberálisok (Renew) és zöldek tekintetében 45 főre tehető, azaz a teljes mandátumszám (720) 6,25 százalékát elveszítették, így összességében kijelenthetjük, hogy az új Európai Parlament jobbra tolódott.

PostPin It!

Könnyebb helyzetbe hozza a magyar kormányt az európai választás

Közzétette szerző

(Virovácz Péter vezető elemző, Szőnyi Dávid elemző gyakornok az ING Banknál. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Az amerikai elnökválasztással ellentétben az európai választások gazdasági hatása sokkal visszafogottabb. Kevésbé láthatunk olyan éles gazdaságpolitikai váltásokat, mint az Egyesült Államokban az elmúlt években. Ez azért van, mert sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek nincs akkora diszkrecionális hatalma, mint az amerikai elnöknek.

Ezzel együtt az elmúlt évtizedekben egyértelműen nőtt az európai parlamenti (EP) választások iránti figyelem és médialefedettség, az idei kampány pedig már javában zajlik. A 2024-es EP-választást június 6-9. között tartják a tagállamok, melyet követően a hónap végén megkezdődnek az európai csúcstalálkozók. Az Európai Tanács ezeken a találkozókon dönti el, hogy ki legyen az Európai Bizottság új elnöke, mely pozíciót jelenleg Ursula von der Leyen tölti be. A korábbi tapasztalatok alapján azonban az elnök hivatalos megválasztására valószínűleg az Európai Parlament szeptember közepi üléséig várni kell.

PostPin It!

Indulhat az eljárás Magyarország ellen a költségvetési hiány miatt, döntött az EP

Közzétette szerző

A stabilitási és növekedési paktum reformja miatt már idén elindulhat a túlzottdeficit-eljárás. A paktum felülvizsgált szabályai értelmében az Európai Bizottság számára nehezebb lesz túlzott hiány esetén követendő eljárás alá vonni egy tagállamot, ha alapvető, a gazdaság ellenállóképességét növelő beruházások folynak. Az EU által finanszírozott programok társfinanszírozásával kapcsolatos valamennyi nemzeti kiadást ki kell majd zárni a kormány kiadásainak kiszámításából – olvasható a portálon.

A túlzott adóssággal rendelkező országoknak évente átlagosan 1 százalékkal kell majd csökkenteniük az adósságot, ha az adósságuk meghaladja a GDP 90 százalékát, és évente 0,5 százalékkal, ha az adósság 60 százalék és 90 százalék között van.

A magyar GDP-arányos államadósság 73,5 százalékon állt 2023 végén.

PostPin It!

Jön az uniós eljárás, amely az Orbán-kormányt épp a legrosszabbkor éri

Közzétette szerző

Az Európai Parlament és a tagállamok sikeresen lezárták az Európai Unió költségvetési szabályainak átfogó reformjáról szóló tárgyalásokat. A szombat hajnalban, 16 órán át tartó intenzív tárgyalások után elért megállapodás a Stabilitási és Növekedési Paktum (SGP), az 1990-es évek végén létrehozott jelenlegi keretrendszer jelentős átalakítását jelenti – olvasható a portálon.

Az eddig, uniformizált SGP-rendszert, amely az országok adósságát a bruttó hazai össztermék 60 százalékában, az államháztartási hiányt pedig 3 százalékban korlátozza, sokáig kevéssé hatékonynak és túl rugalmatlannak tartották. A szabályrendszert ideiglenesen felfüggesztették a koronavírus-járvány, majd az orosz-ukrán háború miatt. Emiatt két éve folyamatosan tárgyaltak az új költekezési és költségvetési szabályokról az uniós intézmények. Eleinte egy sokkal lazább szabályozást javasolt az Európai Bizottság, mint amit aztán főként Németország nyomására elfogadott az Európai Unió Tanácsa.

Fontos elem, hogy megpróbálják kiszűrni, hogy a tagállamok trükközzenek a statisztikákkal.

PostPin It!

Idéntől még jobban számít az EU-faktor a magyar gazdaságpolitikában

Közzétette szerző

Sok bizonytalanság után decemberben kiderült, hogy ha lassan is, de csordogálni kezd majd a magyar államkincstárba az eddig befagyasztott uniós források egy része. De nem csak ez volt fontos hír a tavaly után idén is nehéz terepen mozgó magyar gazdaságpolitika számára. A járvány alatt felfüggesztett uniós költségvetési szabályok újra életbe léptek, ráadásul folynak a tárgyalások a reformjukról, és Magyarország ellen hamarosan elindul a túlzottdeficit-eljárás, amiből a kormány a 2010-es évek elején nagyon szabadulni akart. Idén és középtávon is az eddigieknél nagyobb hatása lehet az ország uniós tagságának a gazdaságpolitika mozgásterére.

A G7 Függő Változó podcastsorozatának új adásában ezeket a hatásokat részletesebben Gyévai Zoltánnal, a Szabad Európa brüsszeli tudósítójával, Németh Dáviddal, a K&H vezető elemzőjével és Darvas Zsolttal, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával elemeztük.

PostPin It!

Nagy Márton költekezésről, Varga Mihály szigorításról beszél, miközben idén már uniós elvárás a fiskális fegyelem

Közzétette szerző

Varga Mihály pénzügyminiszter költségvetési fegyelemről, míg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter növekedést élénkítő költségvetési impulzusról beszélt a napokban, miközben a kormánynak idén már az uniós szabályok szerint vissza kellene térnie a szigorúbb gazdálkodáshoz.

Mi történt? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter interjút adott a Demokratának, amelyben többek között arról beszélt, hogy jelenleg a világban két nagy gazdaságpolitikai út látszik – írta a Portfolio.hu.

Az országok egy része a költségvetési fegyelmet helyezi előtérbe akár a növekedés rovására is, és van Kína és az USA, amelyek a gazdaságukat állami támogatásokkal élénkítve versenyeznek egymással.

PostPin It!