Best WordPress Hosting
 

Videón látható, ahogy űrrakétát bocsátanak fel egy kínai hajóról

Egy kínai kereskedelmi hordozórakéta-vállalat május 29-én négy műholdat állított pályára a Ceres-1 rakétával – írja a Space.com. Az űreszközt egy hajón lévő platformról bocsátották fel a kelet-kínai Santung tartomány partjainál.

A fedélzeten a Tianqi 25-28 műholdak utaztak, amelyek a pekingi székhelyű Guodian Gaoke vállalat számára tervezett, a dolgok internetjét (Iot) támogató flotta részei. A műholdakat 850 kilométer magasságú, alacsony Föld körüli pályára bocsátották.

Ez volt a négyfokozatú Ceres-1 12. missziója, egyben a második tengeri indítása.

Hamarosan újra repülhet Elon Musk hatalmas rakétája

Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója az X-en jelentette be, hogy 3-5 héten belül ismét a magasba emelkedhet vállalata Starship nevű rakétája – írja a Reuters. Ez lesz a negyedik repülése az űreszköznek.

Musk szerint a cél az, hogy a rendszer elérje a maximális hőterhelést, vagy legalábbis messzebbre jusson, mint legutóbb.

A Starshipet először 2023 áprilisában bocsátották fel, az első prototípus nem sokkal az indítás után felrobbant. A rakéta legutóbb idén márciusban repült, akkor a korábbiaknál messzebbre jutott, a Földre való visszatérés során azonban megsemmisült.

Atomerőművet építene Oroszország a Holdon

Megkezdte Oroszország azon atomerőmű építését, amelyet a Kínával közösen tervezett holdbázison használnának – írja a Reuters. Erről Jurij Boriszov, az orosz űrügynökség, a Roszkozmosz vezetője számolt be.

Boriszov idén márciusban jelentette be, hogy az állomás energiaellátásának ötletét fontolgatják. Oroszország és Kína hivatalosan 2022-ben állapodott meg a holdbázis projektjéről, azóta látványtervet is közzétettek a létesítményről.

Oroszország szerepe egyre csökken a világűrben, helyét pedig a vele jó kapcsolatot ápoló Kína veszi át.

Űripari holdingot alapít a 4iG

A 4iG Nyrt. új holdingvállalatot alapít 4iG Űr és Technológiai Zrt. néven, amelynek főbb piaci területe lesz az űripar- és műholdfejlesztés, dróngyártás és drónvédelem, valamint a védelmi digitalizáció – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján csütörtökön.

Hozzátették, hogy az alapítást követően a társaság az űripari és technológiai vállalatainak üzletrészeit a 100 százalékos tulajdonú leányvállalatába, a 4iG Űr és Technológiai Zrt.-be apportálja.

Arra is kitértek, hogy a 4iG Űr és Technológiai Zrt. alapításával egy időben a 4iG nem kötelező érvényű előzetes megállapodást köt a REMRED Technológia Fejlesztő Zrt. 45 százalékos részesedésének megszerzéséről, ami tőkeemelés útján kerül az alapítást követően a 4iG Űr és Technológiai Zrt. érdekeltségébe.

Megörökítették, ahogy elég egy űrhajó a légkörben

Izzó, az űrből hulló objektumokat figyeltek meg Dél-Kaliforniában április 2-án, a korai órákban – írja a BBC. Több szemtanú úgy hitte, meteorzáport, üstököst vagy egy meghibásodott SpaceX-rakétát lát, az elemzők szerint ugyanakkor egy, a légkörbe visszahulló, használaton kívüli kínai űreszköz állt az esemény hátterében.

A jelenségről több videó is készült, ezek hamar terjedni kezdtek a közösségi oldalakon.

Arról nincs hír, hogy a darabkák elérték volna a szárazföldet.

Amerikai űreszköz zuhanhat a Földre

Már alig szivárog, de még mindig a Föld felé tart a Peregrine leszállóegység – írja a Space.com. Az űreszköznek az eredeti tervek szerint februárban kellene landolnia a Holdon, ám a misszió meghiúsult.

Az Astrobotic landere január 8-án indult el a United Launch Alliance Vulcan Centaur rakétáján, nem sokkal később azonban kiderült, hogy hajtóanyaga szivárog, és nem fogja elérni a Holdat. Az Astrobotic január 15-án már azt közölte, hogy a Peregrine továbbra is reagál, működőképes és stabil, a szivárgás pedig lényegében megszűnt.

A vállalat a NASA-val és más amerikai kormányzati szervekkel most azt próbálja meghatározni, hogy hol találhatja majd el az űreszköz a Földet. Hétfőn a Peregrine nagyjából 350 ezer kilométerre volt a bolygónktól, valamivel közelebb, mint a Hold, amely mintegy 384 400 kilométerre kering.

Videó: óriási kínai rakétát bocsátottak fel egy hajóról

Rekordot döntött egy első alkalommal felbocsátott kínai űrrakéta – írja a Space.com. Az Orienspace cég által épített, 30 méter magas Gravity-1 magyar idő szerint január 11-én, 18:30-kor emelkedett először a levegőbe. A zömök, robosztus rakéta egy, a Sárga-tengeren állomásozó hajó fedélzetéről indult el, a felbocsátásról videó is készült.

A Gravity-1 három Yunyao-1 kereskedelmi időjárási műholdat szállított. Az űreszközöket a terveknek megfelelően pályára is állította, az Orienspace szerint sikeres volt a debütálás.

Andrew Jones, a SpaceNews munkatársa szerint a Gravity-1 mintegy 6500 kilogramm hasznos terhet képes alacsony Föld körüli pályára vinni.

Lakott területen csapódtak be egy kínai űrrakéta darabjai

Kínai műholdak felbocsátásához használt rakéta töredékei hullottak le Kínában, lakott területen – írja a Space.com. A maradványokról felvétel is készült.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség magyar idő szerint december 26-án, a korai órákban állított pályára két műholdat a hszicsangi űrközpontból. A Csangcseng 3B rakéta két űreszközt is szállított a kínai Beidou navigációs műholdrendszer számára, amely nagyjából az amerikai GPS-nek felel meg.

A műholdak sikeresen közepes Föld körüli pályára álltak, a Csangcseng 3B oldalsó gyorsítói viszont visszahullottak, és a dél-kínai Kuanghszi régióban landoltak.

Ismét felszáll az amerikai hadsereg titokzatos gépe

December 11-én ismét a magasba emelkedik az amerikai Űrhaderő titokzatos gépe, az X-37B – írja a Space.com. Az Űrhaderő illetékesei szerint a szervezet és a SpaceX megtette a végső előkészületeket az indítás előtt.

A robotizált űrrepülőgép a tervek szerint egy Falcon Heavy rakétán fog felszállni a NASA floridai Kennedy Űrközpontjából, magyar idő szerint december 11-én, a korai órákban. Az Űrhaderőnek vélhetően két X-37B-je is van, mindkettőt a Boeing építette. A járművek nagyon hasonlítanak a NASA korábbi Space Shuttle-jeire, de sokkal kisebbek.

A két X-37B eddig összesen hat küldetést teljesített, és mindegyik hosszabb és ambiciózusabb volt, mint az azt megelőző. A legutóbbi, OTV-6 (Orbital Test Vehicle-6) nevű misszió 2022 novemberében ért véget, miután az eszköz 908 napig keringett a Föld körül.

Elszállt az orosz űrhajó robotpilótája, távolból kellett irányítani

Kézi vezérlés alá vonták a több tonna utánpótlást szállító Progressz teherűrhajót a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó orosz űrhajósok, miután az automatikus csatlakozási rendszer meghibásodott – írja a Space.com. A Progressz-86 2540 kilogramm rakományt szállított a jelenleg az ISS-en élő és dolgozó hét legénységi tag számára. Az ellátmány élelmiszereket, felszereléseket, készleteket és tudományos kísérleti felszereléseket tartalmaz.

A pilóta nélküli teherűrhajót Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub, a Roszkozmosz űrhajósai a TORU nevű rendszerrel, távirányítással dokkolták az űrállomás orosz építésű Poiszk moduljához. A művelet megkezdésekor a Progressz mintegy 150 méteres távolságban repült az állomástól.

A körberepülés során a Progressz űrhajó elkezdett eltávolodni a várt helyzetétől, és nem igazodott a dokkolási célponthoz

Ismét felrobbant Elon Musk óriási rakétája

Második alkalommal bocsátották fel a SpaceX fejlesztés alatt álló óriásrakétáját, a 120 méter magas Starshipet – írja a BBC. A tesztet eredetileg november 17-én hajtotta volna végre Elon Musk űrvállalata, ám végül egy nappal elhalasztották.

Az első prototípust idén márciusban próbálták ki, a rakéta nem sokkal a magasba emelkedése után felrobbant.

Úgy tűnik, az akkori problémákat sikerült kijavítani, de a repülés ezúttal sem volt túl hosszú, a teszteszköz ismét megsemmisült.

Tétlenül nézzük, ahogy elveszítjük az éjszakai égboltot

Az éjszakai égbolt ősidők óta ejti ámulatba, illetve segíti az emberiséget: eleink már az írás megjelenése előtt is meséltek a csillagok történeteiről, az égitestek megfigyelése utóbb a legkorábbi tudományok egyikévé fejlődött, a fénylő pontok pedig a tájékozódást és az idő mérését is jelentősen megkönnyítették. A gyermektől a költőn és tudóson át a hajósig évezredek óta gondolkodásra készteti fajunkat az éjjeli égbolt látványa.

Noktalgia gyötör minket

Csakhogy miként egész világunk, úgy egünk is átalakulóban van, modern technológiánk teljesen átrajzolja. Olyannyira, hogy egyes számítások alapján hamarosan minden 15. égi pont műhold lehet, a csillagok pedig már néhány évtizeden belül teljesen láthatatlanná válhatnak.

India is embert juttatna a Holdra

2023 augusztusában India történelmet írt: a negyedik ország lett, amelynek sikerült épségben űreszközt juttatnia a Hold felszínére, egyben elsőként landolt az égitest déli sarkán. A Vikram leszállóegység a Csandraján-3 űrszondáról vált le a Pragján roverrel együtt, a misszió kitűzött elsődleges céljait sikerült elérni, igaz, a Vikram és a Pragján valószínűleg elveszett.

Az indiai űrprogram számára az elkövetkező időszakban még komolyabb célokat tűztek ki.

Az ázsiai ország kormánya a közelmúltban megerősítette: 2035-re egy Föld körül keringő állomást akarnak felépíteni, 2040-re pedig embert juttatnának a Holdra – írja a Space.com.

Az oroszok hibája miatt szivároghat az űrállomás

Újabb hűtőfolyadék-szivárgást észleltek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz szegmensén. Egy év alatt ez már a harmadik eset, a hivatalos jelentés szerint az űrhajósok nincsenek veszélyben. Egyes szakértők és tisztviselők szerint az incidens miatt az is kérdésessé vált, hogy mennyire megbízható az orosz űrtechnológia – írja a The Guardian.

Tavaly december 15-én szintén szivárgásra lettek figyelmesek az ISS-en, akkor egy űrállomáshoz csatlakozó kapszulából, a Szojuz MS-22-ből kezdett hűtőfolyadék távozni. A járművet feltehetőleg egy űrszemét sérthette meg, emiatt három űrhajós rekedt több mint egy évre a Földön kívül, akik csak idén szeptemberben térhettek haza.

Február közepén aztán újabb szivárgás történt, most pedig a harmadikra is sor került, így egyre kisebb a valószínűsége, hogy a meghibásodásokat valóban űrszemetek vagy aszteroidák okoznák.

Űrszemét miatt szabtak ki büntetést

150 ezer dolláros (mintegy 55,3 millió forintos) bírságot szabott ki egy amerikai hatóság egy tévétársaságra, amiért nem tudott biztonságosan megszabadulni egyik műholdjától – írja az AFP. Ez az első alkalom, amikor űrszemetelés miatt büntetnek.

A Szövetségi Kommunikáció Bizottság (FCC) hétfőn, egy megállapodásban marasztalta el a Dish-t, amiért nem sikerült megfelelően lehoznia pályájáról a 2002 óta keringő EchoStar-7-et.

Az FCC az utóbbi időkben fokozta a műholdak szabályzásával kapcsolatos erőfeszítéseit, a mostani bírság történelmi jelentőségű.

Oroszország bebizonyította: már az űrben sem úr

Noha a felbocsátás után úgy tűnt, minden rendben a Luna–25-tel, az orosz űreszköz pedig el is érte a Holdat, és felvételt is készített az égitest túlsó oldaláról, végül mégis a felszínbe csapódott, és megsemmisült. Komoly kudarc ez a Roszkoszmosz számára, Oroszország utoljára a szovjet időkben, 1976-ban próbálkozott – akkor a terveknek megfelelően sikerült is nekik – landolni a Holdon.

Messzemenő következtetéseket egyetlen sikertelen misszióból nem lehet levonni, ám az elmúlt időszak eseményeit vizsgálva így is megállapítható: recseg-ropog az orosz űrprogram, és ebben a szankciók mellett a putyini politikának is óriási szerepe van.

Az űrkutatás és űripar ma már virágzó ágazatnak számít, és rengeteg még a kiaknázatlan lehetőség, kérdés azonban, hogy a leszakadó Oroszországnak mekkora súlya maradhat ezen a területen.

Űrháborúk kora várhat az emberiségre

A hidegháború szuperhatalmi rivalizálásának egyik legismertebb fejezete az űrverseny: az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió az 1950-es évektől kezdődően óriási összegeket, hihetetlen mennyiségű időt és energiát fordított saját űripara fejlesztésére. A versengés hatalmas technológiai előrelépéseket eredményezett, melyek utóbb nemcsak az űrben, hanem a hétköznapi életben is hasznossá váltak.

Az űrverseny végének az 1975-ös évet tekintik, innentől sokáig enyhültek a viszonyok, a lezárást követően azonban még évtizedekig megmaradt a világűrben Amerika és a Szovjetunió, majd Oroszország hegemóniája. A helyzet az 1990-es évek második felétől kezdett el megváltozni, az orosz űripar innentől egyre inkább leszakadt, Vlagyimir Putyin érájában pedig a helyzet csak tovább romlott. Az ukrajnai háború kirobbanása óta láthatjuk, hogy a maffiaállam a hadseregre is katasztrofális hatást gyakorol, és nagyon hasonló a helyzet az űriparral is.

Az Egyesült Államok ugyanakkor nem maradt sokáig rivális nélkül: napjainkra új hidegháború bontakozott ki, ezúttal Amerika és Kína között, amely a 2010-es évek második felében már a világűrre is kiterjedt.

Történelmi műveletre készülnek a világűrben

Történelmi műveletet hajthatnak végre az űrben július 28-án – írja a Space.com. A cél az, hogy irányítottan, biztonságban hozzanak vissza egy műholdat a Földre.

Az Európai Űrügynökség (ESA) saját, Aeolus nevű űreszközét hozná le, a folyamat már hétfőn megkezdődött. A műhold 2018 óta kering bolygónk körül, ez az első szerkezet, amely a világűrből mérte a földi szeleket.

A misszió eredetileg egy éven át tartott volna, de végül csak idén, július elején ért véget, miután szinte teljesen elfogyott az Aeolus üzemanyaga. Azóta az űreszköz egyre nagyobb sebességgel zuhan bolygónk felé.

153 millióba kerül egy jegy erre a repülőútra

Elindult a Virgin Galactic első kereskedelmi járata csütörtökön három olasz tudóssal a fedélzetén – írja az MTI. Richard Branson brit milliárdos űrvállalata élőben közvetítette, ahogy az Unity nevű űrrepülő az Eve nevű hordozó-repülőgéppel felszáll Új-Mexikóból. A Unity 14 kilométeres magasságban kapcsolódott le, majd egy rövid repülést tett a világűr határán, mintegy 100 kilométeres magasságban.

Az olasz légierő, illetve az olasz tudományos tanács három kutatója, Walter Villadei, Angelo Landolfi és Pantaleone Carlucci mellett a Virgin Galactic több pilótája és parancsnoka is jelen volt a két jármű fedélzetén.

A szakemberek az út során csaknem egy tucat tudományos kísérlethez gyűjtöttek adatokat. Rövid időre elhagyhatták üléseiket is, hogy élvezhessék a súlytalanság állapotát, és eközben kibontották Olaszország zászlaját is.

Magyar műholdat vitt az űrbe a SpaceX rakétája

A SpaceX egyik Falcon 9 rakétáján bocsátották fel a kaliforniai Vandenberg űrközpontból a BME legújabb műholdját – olvasható az egyetem közleményében. Az MRC-100 magyar idő szerint június 12-én éjszaka indult, az indítás közvetítése megtekinthető a SpaceX oldalán.

A műholdat szállító ION SCV-011 egység a start utáni 80. percben vált le, a magyar űreszköz legkorábban hét nap múlva állhat pályára. Ezt követően legkésőbb két hét szükséges, mire megkezdheti működését, miután akkumulátora kellően feltöltődik.

A Műegyetemi Rádió Club fennállásának századik évfordulójának tiszteletére elnevezett MRC-100 vételére és vezérlésére a földi állomásokon (BME E épület teteje és Érd) minden készen áll. Emellett világszerte számos amatőr állomás is várja a műhold jeleit, és továbbítja majd azokat a fejlesztőknek.