Két órával a felbocsátás előtt fújták le a Boeing első emberes űrrepülését – számolt be róla a BBC. A két asztronauta, Butch Wilmore és Suni Williams már indulásra készen vártak a Starliner űrhajó belsejében, amikor az illetékesek úgy döntöttek, hogy elhalasztják a missziót, mivel az egyik biztonsági szelep hibájára gyanakodtak.
Ahogy korábban is mondtam, a NASA első számú prioritása a biztonság. Majd akkor megyünk, ha készen állunk
– nyilatkozta az eset kapcsán Bill Nelson, a NASA igazgatója.
Egyre jobban közelít életciklusa végéhez a Nemzetközi Űrállomás, melynek hatására sok alternatív megoldás felmerült. Az egyik javaslat a felfújható űrállomás ötlete, ami mellett leginkább az szól, hogy könnyedén pályára állítható akár egy egyszerű szállítórakéta segítségével is, írja az Interesting Engineering.
A Max Space startup most egy olyan tervvel állt elő a robusztus, felfújható ballonszerű modulok kifejlesztésére, amelyekből „stadion méretű” űrállomásokat lehetne kihozni. A vállalat célja, hogy 2026-ban már el is indíthassák az első modult egy SpaceX-út során.
A vállalat állítása szerint 200 millió dollárért viszonylag gyorsan képes lenne létrehozni, felküldeni és felállítani a Nemzetközi Űrállomás méretének megfelelő állomást. Összehasonlításképp, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) űrben történő konstrukciójához 1998 és 2011 között több mint 40 utazás kellett, és nagyjából 100 milliárd dollárba került.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik törmeléke zuhanhatott egy floridai házra – írja a Live Science. A henger néhány centiméter hosszú, és közel 0,9 kilogramm tömegű, a tárgy március 8-án, helyi idő szerint délután 14:34-kor csapódott be Alejandro Otero naplesi otthonának tetejébe. Az objektum mindkét szintet átütötte, sérülést nem okozott, de a férfi otthon tartózkodó fia megrémült.
A tárgy eredetét egyelőre nem sikerült hivatalosan meghatározni, de Otero szerint valószínűleg az ISS-ről származó kilenc régi akkumulátor egyik darabjáról van szó.
Ugyanazon a napon egy, az ISS-ről kidobott, használt akkumulátorokat tartalmazó csomag lépett be a légkörbe a Mexikói-öböl felett. Az űrszemetet még 2021-ben bocsátották vissza a Föld felé, eredetileg úgy számoltak, hogy az objektumok megsemmisülnek majd az atmoszférában.
Egy fehérorosz, egy orosz és egy amerikai űrhajóssal a fedélzetén szombaton, közép-európai idő szerint 13:36-kor útnak indult a Szojuz űrhajó a Bajkonur űrállomásról a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A Szojuz MS-25 űrhajó indítását eredetileg csütörtökre tervezték, de akkor 20 másodperccel a felszállás előtt műszaki problémák miatt megszakították az indulást.
Az űrhajó fedélzetén a fehérorosz Marina Vasziljevszkaja, az amerikai Tracy Dyson, a NASA űrhajósa és Oleg Novickij orosz űrhajós indult a Földtől 400 kilométerre keringő űrállomásra, amelyen várhatóan hétfőn dokkolnak.
Vasziljevszkaja, aki a Belavia légitársaságnál dolgozik utaskísérőként, az első fehérorosz űrhajós. Dysonnak ez a harmadik, Novickijnak pedig a negyedik űrrepülése.
Furcsa keverék nyelvet beszélnek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) az orosz és amerikai űrhajósok. Az úgynevezett runglish az orosz és az amerikai nyelv összeolvadását jelzi, ami elősegíti az orosz kozmonauták és az amerikai űrhajósok közötti gördülékenyebb munkakapcsolatot – írja az IFLScience.
A Nemzetközi Űrállomás az amerikai NASA, az orosz Roscosmos, a japán JAXA, az európai ESA és a kanadai CSA közös vállalkozása, ugyanakkor sokan az Egyesült Államokat és Oroszországot tekintik de facto vezetőnek – és ez az tükröződik az itt használt nyelvben is. Az angol az elsődleges nyelv az ISS fedélzetén, de minden űrhajóstól elvárt, hogy valamennyire értse az orosz nyelvet.
Ennek oka, hogy sokáig az orosz Szojuz űrszonda volt az egyetlen módja az űrhajósok szállításának, mielőtt megjelent volna a SpaceX.
Egy csaknem 3 tonnás űrszemét fog visszazuhanni hamarosan a Földre – írja a Space.com. Az egy raklapnyi használt akkumulátort még 2021 márciusában indították útnak a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) és magyar idő szerint várhatóan idén március 8. 13:30 és március 9. 9:30 között lép majd be a légkörbe.
A szakértők szerint az űrhulladék érkezése nagy fénnyel és akár hangrobbanással is járhat majd. Jonathan McDowell csillagász egy bejegyzésben azt közölte, az objektum nem ég majd el teljesen a légkörben, nagyjából fél tonnányi törmelék valószínűleg becsapódik valahol.
Egy másik kutatónak, Marco Langbroeknek pedig sikerült felvennie a bolygónk felé közeledő akkumulátorokat is, a videót pedig megosztott az X-en.
Megérkezett március 5-én az előző nap útra kelt négy űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – írja az MTI. A csapat feladata az lesz, hogy kutatásokat végezzen a világűrben, és leváltsa az előző legénységet.
A három amerikai asztronautából és egy orosz kozmonautából álló csoportot az ISS jelenlegi legénysége fogadta.
A csoportot a SpaceX Crew űrhajója szállította a világűrbe.
Látványos felvételeket készített a sarki fényről egy, a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó űrhajós – írja a Space.com. Jasmin Moghbeli a közösségi oldalán osztotta meg a képeket.
Moghbeli február 15-én figyelte meg a zöld és vöröses fényt, a jelenséget missziója egyik csúcspontjaként értékelte.
A szalagszerű sarki fény akkor keletkezik a Földön, amikor a Nap energikus részecskéket küld a Föld felső légköre felé. Bolygónk védő mágneses mezeje a pólusok felé irányítja a részecskéket, ahol aztán az atmoszférával interakcióba lépve felizzanak.
Izgalmas videón mutatta meg egy űrhajós, mi történik a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), amikor egy űrhajó hajtóműveivel mozgatni kezdik az űreszközt – írja a Space.com.
Az ISS nemcsak kering a Föld körül, hanem ezzel együtt folyamatosan zuhan is felé – ennek köszönhető az is, hogy az emberek súlytalanul lebegnek a fedélzetén. Éppen ezért olykor szükség van arra, hogy bekapcsolják egy éppen az űrállomás kikötőjében található űrhajó hajtóműveit, ezzel növelve a keringési magasságot.
Ez történt január 27-én is, Jasmin Moghbeli asztronauta pedig felvette, hogy mi történik vele is társaival a folyamat közben. A videón az látható, amint az egy helyben lebegő emberek lassan hátrafelé kezdenek siklani a „levegőben”, amint bekapcsolnak a hajtóművek.
Megdöntötte a világrekordot az űrrepülések összesített időtartamában Oleg Kononyenko, a Roszkozmosz orosz állami űripari vállalat űrhajósa vasárnap a Nemzetközi Űrállomáson – írja az MTI.
Kononyenko közép-európai idő szerint 9 óra 30 perc 08 másodperckor múlta felül honfitársa, Gennagyij Padalka teljesítményét, aki öt űrrepülés során összesen 878 nap 11 óra 29 perc és 48 másodpercet gyűjtött össze.
Kononyenko, aki a Roszkozmosz kozmonautaegységének parancsnoka, jelenleg az ötödik űrrepülését hajtja végre. Mostani küldetésének végén – a tervek szerint 2024. szeptember 23-án –, összesített űrrepülési ideje 1110 nap lesz.
Lenyűgöző jelenséget örökített meg egy űrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről – írja az IFLScience. A fotón bolygónk látható, felette pedig színes, sárgás-pirosas fények tűnnek fel.
Ezt a jelenséget légköri fénynek nevezik, amelyet a napsugárzás részecskéi hoznak létre az atmoszféra molekuláival, atomjaival találkozva.
Andreas Mogensen asztronautának egy kettős légköri fényt sikerült lencsevégre kapnia – amint a NASA közleményéből kiderül – mintegy 415 kilométeres magasságból. Az ISS ekkor éppen a Csendes-óceán Pápua Új-Guineához közeli része felett haladt el. Az alsó, sárga fényt a légkörben található nátrium okozza, míg a piros sávot az oxigén.
Törökország első űrhajósa és három európai társa indult útnak csütörtökön a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) – írja az MTI. Az Axiom szerint ez az első teljesen európai kereskedelmi űrhajósmisszió.
A fedélzeten négyen vannak: Alper Gezeravci, a török légierő 44 éves veteránja, Walter Villadei, az olasz légierő 49 éves ezredese és az Ax-3 misszió pilótája, Marcus Wandt, 43 éves svéd pilóta, valamint a spanyol-amerikai kettősállampolgár Michael López-Alegría, a NASA amerikai űrkutatási hivatal nyugalmazott űrhajósa, aki egyben a misszió parancsnoka is.
Gezeravci korábban úgy fogalmazott, kész a török nép álmait az űr mélységeibe vinni. Az Anadolu török hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ISS-re tervezett útja nem öncélú, hanem Törökország űrkutatási céljait szolgálja.
Frank Rubio asztronauta idén megdöntötte a leghosszabb amerikai űrmisszió rekordját a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén. A több mint egy esztendőig az űrben élő férfi azóta már hazatér, azonban volt egy rejtély, ami azóta megoldatlan volt: elhagyott egy paradicsomot az űrállomáson – írja a Space.com.
Adódik a kérdés, hogy kerül paradicsom a Nemzetközi Űrállomásra? Nos, a nagyjából 2,5 centis Red Robin törpeparadicsom a Veg-05 űrbéli zöldségtermesztési kísérlet utolsó termésének része volt, amelyet Rubio egyébként maga gondozott.
Az ISS minden űrhajósa kapott mintát a paradicsomból a 2023. március 29-i szüret után, Rubio paradicsomja azonban elúszott, mielőtt beleharaphatott volna.
Kézi vezérlés alá vonták a több tonna utánpótlást szállító Progressz teherűrhajót a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó orosz űrhajósok, miután az automatikus csatlakozási rendszer meghibásodott – írja a Space.com. A Progressz-86 2540 kilogramm rakományt szállított a jelenleg az ISS-en élő és dolgozó hét legénységi tag számára. Az ellátmány élelmiszereket, felszereléseket, készleteket és tudományos kísérleti felszereléseket tartalmaz.
A pilóta nélküli teherűrhajót Oleg Kononyenko és Nyikolaj Csub, a Roszkozmosz űrhajósai a TORU nevű rendszerrel, távirányítással dokkolták az űrállomás orosz építésű Poiszk moduljához. A művelet megkezdésekor a Progressz mintegy 150 méteres távolságban repült az állomástól.
A körberepülés során a Progressz űrhajó elkezdett eltávolodni a várt helyzetétől, és nem igazodott a dokkolási célponthoz
A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó űrhajósoknak sikerült megfigyelniük, amint lángra kap, majd darabjaira esik a légkörben egy orosz teherűrhajó – írja a Space.com. A Progressz MS-23 november 29-én vált le az ISS-ről, fedélzetén olyan hulladékokkal, amelyekre már nem volt szükség. Oleg Kononyenko, a Roszkozmosz orosz űrügynökség űrhajósa szerint a járművön elhasznált berendezések, háztartási szemetek és egyéb feleslegesnek ítélt tárgyak utaztak.
Négy órával később Jasmin Moghbeli, a NASA asztronautája észlelte, illetve meg is örökítette, ahogy az űrhajó belép a légkörbe, majd megsemmisül.
„Gyorsabban történt, mint gondoltam, és csak 2-3 percig volt látható. Kicsit a tűzijátékra emlékeztetett, különösen, amikor szétesett” – elevenítette fel az X-en. Moghbelit a Földről segítették a Progressz MS-23 lokalizálásában.
Jasmin Moghbeli és Loral O’Hara november 1-én hajtott végre űrsétát a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), a művelet során pedig elhagytak egy szerszámos táskát – írja a The Guardian. Ez volt mindkét asztronauta első űrsétája, feladatuk azon struktúra szerelése volt, amely az ISS napelemeinek mozgását segíti.
A munka során egy szerszámos zsák elveszett, a tárgyat az állomás külső kameráival figyelték meg.
A szerszámokra nem volt szükség az űrséta hátralévő részében. A számítások alapján kicsi a kockázata annak, hogy a táska később találkozzon az ISS-szel.
Vörös vizeket örökítettek meg a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó űrhajósok – írja az IFLScience. A NASA Earth Observatory szerint a két kép 2023 szeptemberében készült digitális kamerával, az egyiket a 69., a másikat a 70. expedíció egy-egy tagja hozta létre.
Kiemelt képünkön a bolíviai Andokban fekvő Laguna Colorada látható.
Ezen víztömeg esetében a rozsdás árnyalatért a vörösmoszatok felelősek, amelyek virágoznak a hipersós, sekély tóban.
Újabb hűtőfolyadék-szivárgást észleltek a Nemzetközi Űrállomás (ISS) orosz szegmensén. Egy év alatt ez már a harmadik eset, a hivatalos jelentés szerint az űrhajósok nincsenek veszélyben. Egyes szakértők és tisztviselők szerint az incidens miatt az is kérdésessé vált, hogy mennyire megbízható az orosz űrtechnológia – írja a The Guardian.
Tavaly december 15-én szintén szivárgásra lettek figyelmesek az ISS-en, akkor egy űrállomáshoz csatlakozó kapszulából, a Szojuz MS-22-ből kezdett hűtőfolyadék távozni. A járművet feltehetőleg egy űrszemét sérthette meg, emiatt három űrhajós rekedt több mint egy évre a Földön kívül, akik csak idén szeptemberben térhettek haza.
Február közepén aztán újabb szivárgás történt, most pedig a harmadikra is sor került, így egyre kisebb a valószínűsége, hogy a meghibásodásokat valóban űrszemetek vagy aszteroidák okoznák.
Több mint egy év után visszatértek a Földre az űrhajósok, akik a Nemzetközi Űrállomáson rekedtek, miután az őket hazaszállítani induló kapszula balesetet szenvedett – írja a The Guardian. A három férfi szeptember 27-én épségben landolt Kazahsztánban.
Az űrhajósokat a Szojuz MS-22 vitte az űrállomásra, és azzal is érkeztek volna vissza, azonban egy meghibásodás miatt erre nem volt lehetőségük. Szergej Prokopjev és Dmitrij Petelin orosz kozmonauta, valamint Francisco Rubio amerikai asztronauta így a tervezett 180 helyett 371 napot töltött a Földön kívül, utóbbi ezzel felállított egy rekordot is. Az űrhajósok számára februárban már küldtek egy új Szojuz űrkapszulát, de nem térhettek haza azonnal, ugyanis meg kellett várniuk, ameddig a helyükre új emberek érkeznek. A csapat így végül csak szeptemberben érkeztek vissza a Földre.
Rubio azt nyilatkozta, nem vállalta volna el a küldetést, ha előre tudja, hogy ennyi ideig tart majd. Ez idő alatt a négygyermekes apa sok fontos családi eseményről maradt le, ráadásul a hosszú űrben töltött idő mentálisan is próbára tette.
Az amerikai űrügynökség, vagyis a NASA űrhajósa, Frank Rubio megdöntötte a leghosszabb amerikai űrmisszió rekordját a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén. A férfi 2022. szeptember 21-én indult el az ISS-re, az akciója várhatóan összesen 371 napig tartott majd – írja a BGR.
Ez 20 nappal több, mint a korábbi, Mark Vande Hei által felállított 355 napos korábbi rekord.
Ugyanakkor a világcsúcsot minden bizonnyal nem most fogják megdönteni: Valeri Polyakov ugyanis korábban 437 napot töltött el az űrállomás fedélzetén.