Best WordPress Hosting
 

Brutálisan végezték ki a 80 éves Szegedinác Pérót

Az Arad környéki Pécskáról származó Szegedinác Péró egész életét a török elleni hadakozással töltötte, a szerb származású katona egészen a kapitányságig jutott a Maros mellékén fekvő határőrvidéken. A Magyarország teljes felszabadulását hozó, a harcoknak véget vető, 1718-as pozsareváci béke megkötésekor 63 esztendős volt. A békekötéssel a Maros menti katonai körzet is elvesztette jelentőségét, a korábban számos kiváltságban részesülő határőrök jobbágysorba kerültek – írja a Rubicon.hu.

A felkelés lángját közvetlenül azonban az udvar térítő politikája szította, melyet a betelepülő ortodox szerbek ellen folytatott. Péró és néhány határőrvidéki kapitány szervezkedni kezdett, Bács és Szerém megyék lakosságát hívva fegyverbe. A mozgalom hívó szava a magyar jobbágyokra is hatott, akiket a magyarul tudó Péró hamar bevont mozgalmába. A fegyveres ellenállást végül a békési magyarok hirdették meg 1735. április 27-én, 14 hadosztállyal keletre indultak, hogy egyesüljenek az ottani felkelőkkel és a szerbekkel. A felkelés ugyan Szegedinác Péró nevét viseli, ő maga nem vett részt a tényleges hadmozdulatokban:

az aradi várparancsnok május 3-án elfogatta, erre pedig a szerb kapitányok a Gyulát ostromló magyarok ellen fordultak.

Négy megyében tilos a tűzgyújtás

Az elmúlt hetekben az ország nagyobb részén nem esett kiadós eső, a legkevesebb csapadék az Alföldet érte, ami miatt egyre szárazabbá vált a talaj, valamint az aljnövényzet is. Emiatt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tűzgyújtási tilalmat rendelt el 4 alföldi vármegyében, írja az Időkép.

A talaj a szárazság következtében szomjazik, az erdőtársulásokban lehullott nyárfavirágzat pedig tovább növelheti a tűz terjedésének sebességét. Ennek következtében a felszíni tűzből akár 15-30 méter lángmagasságú koronatűz is ki tud alakulni. Sajnos a következő napok időjárása sem hoz komolyabb mennyiségű csapadékot, ami csökkentené a szárazságot, valamint a tüzek kialakulásának kockázatát, ezért döntött tilalom mellet a Nébih.

Az érintett vármegyék a következők: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegye.

Kiszáradóban az Alföld

Több front is átvonult a napokban az országon, azonban az Alföldön csak lokálisan, zivatarhoz köthetően esett a talaj számára értékelhető mennyiség, Nagyréven 10 milliméter, írja az Időkép.

A húsvét utáni frontból az északi és délnyugati tájakon esett a legtöbb, utóbbi részeken néhol 30 mm-nél is több. Ezzel szemben az elmúlt napok, hetek csapadékából összességében az Alföldre jutott a legkevesebb.

A többnyire száraz, meleg időben kiszáradt, és most porzik az alföldi talaj, a felső 20 centis réteg kritikusan száraz

A mai az idei első nyári nap

Késő délelőtt a Dél-Alföldön egy-egy mérőállomáson már elérte a hőmérséklet a 25 fokot, így idén március 30-án lett meg először a nyári nap, írja Facebook-oldalán a HungaroMet.

Mint írták: nyári napnak nevezzük, amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 fokot.

A mai napra vonatkozó melegrekord 26, 9 fok (1911, Szerep), amelynek megdőlésére is van esély, tették hozzá.

“Sok kutató próbálja ezt elmondani, de nem igazán jut el az emberekhez” – hogyan formálja át az Alföldet a klímaváltozás?

Az alföldi szikes tavak és az őket körülölelő szikes sztyeppek európai szinten különleges élőhelyek. A kiemelten védett, enyhén sós szikes tavak időszakosak: az olvadó hótól, majd a tavaszi esőktől töltődnek fel, a nyári melegben kiszáradnak, az őszi esőktől pedig újra elkezdenek töltődni. Magyarországhoz legközelebb Kazahsztánban vannak hasonló élőhelyek.

Ezek a tavak számos madár számára meghatározó életterek, több faj ezeknél hozza létre költőhelyeit, miután visszatérnek Magyarországra téli vándorlásukból. A Magyar Madártani Egyesületnél dolgozó Tokody Béla ezért is emlékszik élesen arra, amikor 2017-ben először száradt ki már áprilisban a Dél-Alföld egyik különleges élőhelye, a pusztaszeri Büdös-szék tó.

Tokody Béla a dél-alföldi Kardoskút közelében. Fotó: Hajdú D. András

A Beregben elébe mennek az aszálynak: így tartják meg az árhullámmal érkező vizet

Magyarországot az éghajlatváltozás egyre erőteljesebben sújtja – többek között aszályok képében –, amire fel kell készülnünk. Ezt szem előtt tartva a Tiszán levonuló árhullámból épp a napokban vezet ki vizet a Beregi tározó kapuján keresztül a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a WWF Magyarországgal együttműködve.

A csatornákban, mélyebb területeken betározott víz segíti a felkészülést a szárazabb időszakokra, hiszen amikor sokáig nincs csapadék és szükség van rá, akkor ki lehet vezetni a szárazodó területekre, ebből pedig a természetes élőhelyek és a gazdálkodók is profitálnak.

A klímaváltozás következtében folyóink vízkészlete és a talajvizek szintje egyre jobban csökken, különösen az Alföld szárazodik erőteljesen. A 2022-es történelmi aszály ízelítőt adott abból, hogy mire kell felkészülnünk. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a vízgazdálkodásunk ellensúlyozni tudja a szélsőségek fokozódását. A vizek többleteiből, az árvízből, a belvízből minél többet el kell raktároznunk a talajban, a hullámtereken, a csatornákban és víztározókban, hogy felkészüljünk a szárazabb időszakokra.

Árasztással csinálhatunk esőt az Alföldön

Az Alföld kiszáradása vitathatatlan tény, már a sivatagosodás első, kézzel fogható jelei is megjelentek. A terület persze soha nem a csapadékmennyiségről volt híres, ám amikor az emberi tevékenység következményei a klímaváltozás szélsőségeivel találkoznak, az eredmény szó szerint pusztító. Mindannyiunk emlékezetében élénken élhet még 2022, amikor április kivételével gyakorlatilag augusztus közepéig nem hullott értékelhető mennyiségű csapadék. Országszerte felperzselődött táj tárult a szemünk elé, augusztus elejére sok fa levele megbarnult és hullani kezdett, mint ősz derekán.

A legtragikusabb helyzet keleten, az Alföldön alakult ki. A nyugatról azért csak-csak érkező kisebb esők annyira feltűnően torpantak meg a Duna vonalánál, hogy már összeesküvés-elmélet is napvilágot látott, miszerint az Országos Jégkármérséklő Rendszer használatával mesterségesen szárítják ki a régiót – ennek cáfolatáról és a valós okokról itt írtunk bővebben. A következő év aztán már sokkal kedvezőbben alakult, nem utolsó sorban az El Niño jelenségnek köszönhetően, ám hasonló vagy még keményebb aszályok a jövőben egyre sűrűbben fenyegetnek.

Az Alföld vízutánpótlásának biztosítása egyre sürgetőbb feladat, kisarkított szlogen, de igaz: vagy visszaadjuk az Alföld egy részét a víznek, vagy az egészet elviszi a sivatag. Az egyik nagy probléma a talaj víztartalmának drasztikus csökkenése, a másik pedig a csapadékhiány. Előbbiről itt írtunk bővebben, a Land című szaklapban megjelent friss tanulmány –  itt olvasható eredetiben – pedig arra hívja fel a figyelmet, hogyan lehetne „esőt csinálni” a száraz alföldi tájon. A kettő természetesen összefügg.

A leghatékonyabb aszályvédelem a vizes élőhelyek visszaállítása

Az intenzív mezőgazdasági művelés következtében kialakuló talajszerkezeti változások miatt a nyári hőhullámok során kevés a felszín közeli légrétegek páratartalma, így a hidegfrontok a szokásos zivatarok és csapadék nélkül robognak át az Alföldön. Az ELTE kutatói összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra.

2022-ben a június közepétől kezdődő 7 hetes periódus katasztrofális volt az Alföldön. Hetekig szinte egy csepp eső sem esett, az ország keleti részén az őszi aratású növények termésvesztesége szinte teljes volt. A Dunántúlra még zivatarokat és esőt hozó hidegfrontok az Alföldre érve „kiszáradtak”, csapadék nélkül, erős széllel haladtak tovább, súlyosbítva az aszályt.

Az ELTE kutatói a  Land című open access folyóiratban tették közzé a geodinamikától a talajtanon át a meteorológiáig húzódó szakcikkek áttekintése után összefoglalójukat a témáról. Megállapították, hogy a légkörből a legtermészetesebb dolgok egyike, a víz – a szokatlanul erős szárazság miatt a zivatarok kialakulásának egyik feltétele, a felszín közeli párás légréteg – hiányzott. Emiatt a nyári csapadék nagyobb részét adó zivatarok elmaradtak, tovább súlyosbítva a helyzetet, vagyis egy többhetes időszakban kizárva újabb viharok kipattanását.

Terv született az Alföld vizeinek megmentésére – vendégünk Timár Gábor geofizikus

Komplett diagnózissal és cselekvési tervvel állt elő kutatók egy csoportja, mely bemutatja, hogyan lehet elkerülni, hogy a 2022-eshez hasonló aszályok élhetetlenné tegyék az Alföldet, annak is kiemelten a tiszántúli részét. „Az Alföld táji víztároló képessége helyreállítható, és ha ezt megtesszük, újra lehetnek nagy nyári zivatarok” – mondja podcastunkban Timár Gábor geofizikus, az ELTE TTK Geofizikai és Űrtudományi Tanszék vezetője. Milyen volt az Alföld 2-300 évvel ezelőtt? Hogyan befolyásolta az ember a folyószabályozással? Lehet-e hatni a légköri folyamatokra? Műsorvezető: Borbás Barna, Zsuppán András.

Az adás meghallgatható a fenti lejátszóra kattintva. Ha az nem jelenik meg, közvetlen link itt. Ha egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, ide kattintsanak. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett iTunes-on, TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található. A műsor ezúttal Youtube-csatornánkon is meghallgatható.

A műsorban tárgyalt felvetésről Timár Gábor először lapunknak beszélt 2022 szeptemberében, közvetlenül a pusztító nyári aszály után. A Mészáros Csaba vízépítő mérnökkel közösen adott interjúban kifejtette, az Alföld sivatagosodása megállítható, mivel újra előidézhetők a nyári zivatarok, de ehhez vissza kell vadítani óriási területeket. A merésznek hangzó felvetés most, január végén jelent meg tudományos publikáció formájában Lépés a sebezhetőségtől a rezilienciáig: az Alföld táji víztároló képességének helyreállítása címmel. A cikket Timár Gábor mellett Jakab Gusztáv és Székely Balázs jegyzi.

Egyszerre van belvíz és vízhiány az Alföldön

Egy ideig kedvező volt az őszi vetésnek a hetek óta tartó enyhe, esős időjárás, de az Alföldön a rossz vízgazdálkodású talajokon a leszivárgás nem tud lépést tartani a csapadékkal, így egyszerre van foltokban belvíz és a mélyebb talajrétegekben jelentős vízhiány – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.

Azt írták: a mögöttünk álló egy hétben is folytatódott a hetek óta tartó csapadékos, az átlagosnál több fokkal enyhébb időjárás, az elmúlt tíz napban nyugaton 15-20, másfelé 25-70 milliméter eső esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege Battonya térségének kivételével jócskán meghaladja a sokéves átlagot, nagy területen többszöröse annak.

A talaj felső 20 centiméteres rétege országszerte, a fél méteres rétege az Alföld kivételével már telítetté vált, a mélyebb rétegek azonban főleg az Alföldön még szárazak, viszont a rossz vízgazdálkodású talajokon a leszivárgás nagyon lassú, a csapadék gyorsabb ütemben érkezett, így az Alföldön már belvizes területek is kialakultak.

Tízszer gyakrabban lehetnek pusztító tüzek a jövőben a klímaváltozás miatt már itthon is

Ma még az emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza a tüzek 99 %-át Magyarországon, az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek.  Itthon a Kecskemét–Hortobágy–Békéscsaba–Szeged-négyszög a leginkább kitett a vegetációtüzeknek.

A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.

Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. Az erősödő globális felmelegedés azonban itt is olyan folyamatokat indíthat be, hogy a jelenleginél akár tízszer gyakrabban is előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek például a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez vezettek. Ezen a téren is az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.

Véget érhetne az Alföld sivatagosodása – van módszer a vízpótlásra, csak használnunk kellene

Sürgősen kukába kell dobnunk a felszín alatti vizek működéséről szóló elavult elméleteinket, hogy megállíthassuk a Kárpát-medence legfontosabb kincsének felélését – mondja a Válasz Online-nak Mádlné Dr. Szőnyi Judit hidrogeológus. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi tanárát azután kerestük meg, hogy augusztusban programot hirdetett a Homokhátság sivatagosodásának visszafordítására a Másfélfok nevű szakportálon. A hidrogeológus szerint a nem sterilizált injekciós tűkhöz hasonló kockázatot jelent idehaza az egymillió illegálisan fúrt kút, a „célzott felszínalatti vízpótlás” technológiájával pedig egyszerűen megvalósítható eszközt adna a kiszáradással küzdő régiók kezébe.