Best WordPress Hosting
 

Luxustársasházak és villatelepek fojtogatják a budai Hegyvidéket

Az elmúlt években szinte heti rendszerességgel olvashattunk a számos esetben kormányközeli befektetőkhöz köthető luxustársasház- és lakóparkprojektekről: a Balaton partjának képe például örökre megváltozott, de az ország más részein is számos, korábban érintetlen vagy alig beépített zöldterület, illetve az épített örökség sok nívós eleme is megsínylette ezeket. A fővárosi ügyek a 2006 óta Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerületben koncentrálódnak, hiszen a XIX. és XX. századi villákkal bőven teleszórt területen néhány éve még bőséggel voltak

kitűnő kilátással rendelkező, üres, de zöld környezetben fekvő telkek, valamint beépíthető, sokszor csak egy kisebb (védtelen vagy védett) házat rejtő területek.

A beruházók azonban elmúlt tízegynéhány évben sokszor kézről kézre adták ezeket az ingatlanokat, köszönhetően a többi közt a 2008-ban kirobbant, rövidesen az ingatlanpiacra is begyűrűző gazdasági világválságnak, a forráshiánynak, az építőipari árak növekedésének vagy épp a koronavírus-járványnak.

Így fogy el a zöld a Balatonnál: luxus lakóparkot építenének Tihany legértékesebb területére

Kevés olyan értékes telek van a Balatonnál, mint a tihanyi Kenderföldek: a tóparthoz közeli, jelenleg sűrű erdővel, nádassal borított területet az önkormányzat néhány éve eladta, a tulajdonos – Futó Péter és Nyíri Viktor cége – pedig természetesen építkezni akar. Nem is akárhogy: a legújabb elképzelés szerint 45 egymásra zsúfolódó villatelket alakítanának ki a zöldterület helyén, közel száz lakással. A természetből csak mutatóba maradna meg egy kevés. A Válasz Online úgy értesült, hogy a környezetromboló beruházásnak zöld utat adó megállapodásról ma délután dönt a tihanyi képviselőtestület sebtében összehívott, rendkívüli ülésen.

A tihanyi Kenderföldek ügye évek óta izgalomban tartja a helyieket és azokat, akik aggódnak, hogy a Balaton környékén jelenleg zajló beruházási hullám tönkreteszi a tavat. Elrettentő példáért nem kell messzire menni, elég átnézni a túlpartra: a szántódi révtől balra brutális tájsebként világít a déli parton a Tiborcz-kör és Szepesi Richárd karibi koloniális stílusú hotelkomplexuma, a BalaLand, amiről tavaly nyáron azt mondtuk, Tihanyból nézve még sokkal rosszabb, mint helyben, ahol felhúzták.

Ami a Kenderföldeken esetleg felépül, ennyire tájképromboló csak azért nem lehet, mert az ottani „építési telkek” nem érnek ki közvetlenül a vízpartig, a nádas és a parti út biztosít némi jótékony takarást. Ezzel együtt: túlméretezett és túlzsúfolt beruházás készül, amely ráadásul a Tihanyi-félsziget egyik ökológiai szempontból fontos, bár sokféle problémával terhelt zöldterületét számolná fel. A Kenderföldek ingatlanfejlesztői szemmel azért annyira különleges hely, mert Tihany alapvetően megtelt: a félsziget beépítetlen természeti területei nagyrészt nemzeti parki védelem alatt állnak. A mezőgazdasági övezetben persze fel lehet húzni gazdasági épületnek nevezett, hatalmas villákat, víztárolónak titulált úszómedencékkel, ahogyan az történik is például az Óvárnak nevezett dombháton, ahova az elmúlt években felköltöztek a NER elitjének prominens alakjai. Egybefüggő, nagy fejlesztési terület azonban alig van Tihanyban, olyan pedig még kevésbé, amely belterületbe van sorolva, építési övezetként tartják számon, közútról jól megközelíthető, és még a víztől is kőhajításnyira van.

Miért fontos a szegedi erdőterületek megőrzése?

A városi zöldterületek életminőségünk biztosításában napjainkban fontosabb szerepet töltenek be, mint valaha. Ehhez nem csupán az alapvető biomassza jellegű szolgáltatásaik járulnak hozzá, mint a faanyag termelése, és annak előállítása során a CO2 megkötése és oxigén termelése, de a klímaváltozás hatásainak enyhítése, és a védekezésben betöltött funkcióik is.Szeged városát a közlekedési és ipari eredetű légszennyezés mellett rendkívül nagy arányban érinti a mezőgazdasági eredetű szálló por koncentrációjának folyamatosan magas értéke. A környező területekről a folyamatosan emelkedő intenzitású szelek nagy mennyiségű port szállítanak be a városba, amelynek fő eredője a nagytáblás, intenzív mezőgazdasági művelés; a folyamatos talajforgatás, a termőföldek felületének az év nagy részében szabadon hagyása, és a mezővédő erdősávok alacsony száma, a szél megtörésére alkalmas fasorok hiánya, és folyamatos gyérülése.

E folyamat fékezésére a város egyetlen védelemmel rendelkezik, a Körtöltésen kívül elhelyezkedő úgynevezett zöld védgyűrűvel, amelynek elemei egykor összefüggő védelmi zónát alkottak, és a település levegőjét az élhető tartományban próbálták tartani velük. Megtartásuk tehát háromszorosan is fontos az itt élők számára:

1. Egyrészt oxigéntermelésükkel és szén-dioxid megkötésükkel az éltető levegőt biztosítják számunkra, valamint hozzájárulnak a klímaváltozás kiváltó okainak mérsékléséhez.

Párizs válasza a globális felmelegedésre: kevesebb autóforgalom és több zöldterület

A globális felmelegedés következményei az egész világon érezhetőek – Európában is. A hőmérsékleti értékek egyre magasabbak, a hőség egyre elviselhetetlenebb, különösen a nagyvárosokban. Párizs úgy döntött, hogy fellép ez ellen. Mestertervet dolgozott ki, amelynek része az autóforgalom korlátozása, a Szajna és a vízhálózat okos használata és a város zöldítése. A változás máris érezhető.

The post Párizs válasza a globális felmelegedésre: kevesebb autóforgalom és több zöldterület first appeared on 24.hu.