Best WordPress Hosting
 

Így esett vissza a Hell növekedésének üteme

Növekedett, de már nem akkora mértékben. Egy év alatt ötödére esett vissza a Hell bevételnövekedése.

Mi történt? Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is rekordot döntött a Hell Energy árbevétele, de évek óta nem volt ilyen lassú a növekedés üteme a társaság legfrissebb mérlege alapján.

Mennyivel nőtt az árbevételük? A 2022-es 150 milliárd forintról 2023-ban 162 milliárdra növelték az árbevételt.

Megsokszorozott bevételek: ennyit adózott az OTP Oroszországban

Több mint 800 millió eurót adózott tavaly az OTP és további hat nyugati bank Oroszországban, ez négyszer akkora, mint az ukrajnai invázió előtti időszak átlagos összege.

Mi történt?  Az ukrajnai invázió előtti időszakhoz képest megtriplázta a nyereségét 2023-ban hét nagy nyugati bank, köztük az OTP Oroszországban, emiatt pedig négyszer annyi adót fizettek Moszkvának, mint 2021-ben – írja a Financial Times nyomán a hvg.hu.

Ezek a bankok tavaly együtt több mint hárommilliárd eurós nyereségről jelentettek. A profitok megugrása a Moszkvának fizetett adó megugrásával járt együtt, mely összeg a 2021-es 200 millió euróról tavaly több mint 800 millió euróra emelkedett.

Egyenlőség a benzinkutakon, így alakulnak szerdán az árak

Egyenlő mértékben csökken a benzin és a gázolaj ára szerdától a haza kutakon. Mutatjuk, mennyi lesz.

Mi történik? Május 1-jén, szerdán csökken a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára is. Bruttó 3-3 forinttal kerül majd kevesebbe mindkét üzemanyag beszerzési ára – írja a Holtankoljak.hu. Így a hét közepén az alábbi átlagárakat tapasztalhatjuk a kutakon: 

95-ös benzin: literenként 644 forint

Jöhet a nyugdíjkorhatár-emelés? Egyre több a dolgozó idős

Egyre több nyugdíjkorhatár feletti magyar dolgozik továbbra is aktívan. Önmagában nem baj, ha valaki a nyugdíj után is dolgozna, a gond akkor van, ha a maradást a kényszer szüli.

Mi történt? Másfél évtized alatt megháromszorozódott a 65 éves kor felett is dolgozó magyarok száma, 2023-ban majdnem 115 ezren voltak a KSH legújabb adatai szerint.

Az idős korcsoportokban foglalkoztatottak létszámának alakulását alapvetően a demográfiai folyamatok határozzák meg, de a munkaerő-piaci részvételre hatással van az egyéni döntéseket befolyásoló gazdasági-társadalmi környezet, illetve az egyes szabályozók is – írja a Pénzcentrum.

Erősebben indította a hétfőt a forint

Péntekhez képest erősödve indította a hetet a forint a fő valutákhoz képest.

Mi történt? A múlt péntek esti jegyzéséhez képest erősödött kissé a forint ma reggelre a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben, erősebben nyitott, mint egy héttel korábban.

Hogyan áll most? Hétfő reggel 392,23 forinton állt az euró jegyzése a péntek este hat órai 392,42 forint után. 

Bankok az állam ellen: roham a lakossági megtakarításokért

A nagybankok is beszállhatnak a megtakarításokért folyó versenybe. Véget ért a betétekre vonatkozó kamatplafon, az állam is egyre kevesebb kamatot kínál a kisbefektetőknek. Megindult a roham.

Mi történt? Alighogy véget ért a betétekre vonatkozó kamatplafon, új fokozatba kapcsolt a bankok harca a betétesek kegyeiért.

Beszállnak a nagybankok a megtakarításokért folyó versenybe, az állam is egyre kevesebb kamatot kínál a kisbefektetőknek – írja elemzésében a Bank360.hu. 

Jött a hívás és mindent hátra hagyva Floridába költöztek – Tibi és Betti kevesebbet keresnek kint, de semmit sem bántak meg

Pánya Tibor és felesége, Bernadett lassan két éve, hogy Floridában élnek. Tibi a harminc éves, kiemelkedően sikeres vállalkozói létet, Betti logisztikai karrierjét adta fel, miután 2021-ben nyertek az amerikai zöldkártya-lottón. Korábbi munkájukkal együtt valamennyire az elvárásaikat is itthon hagyták, és azt mondják: egy csokimanufaktúrában dolgozva, az itthoninál kevesebbet keresve is megtalálták a helyüket. Ehhez viszont sok tudatosság és némi önirónia is kellett, és az is, hogy lejjebb adjanak az igényeikből.

Pánya Tiborral (52) egy másik interjú kapcsán találkoztam először, ekkor derült ki, hogy feleségével, Pánya Bernadettel (39) lassan két éve, zöldkártya-lottó nyertesként költöztek ki Floridába. Úgyhogy megbeszéltük, hogy elmesélik, hogyan kezdtek teljesen új életet. Ottani idő szerint reggel hétkor kezdjük az online interjút, nyolcra mennek dolgozni a csokigyárba, úgyhogy kimaxoljuk az időt: útközben is beszélgetünk. Tibi kiemelte, hogy ez csak az ő történetük, minden élet- és családi helyzet más, illetve nyilván az Egyesült Államok más államaiban is eltérő lehet a helyzet, mint Floridában.

Amikor a Hungária körút szélén mosol fogat

5+1 szuper dolog, amiért érdemes ellátogatni a Budapesti Állatkertbe!

Készítettünk egy galériát a cukorfalat állatokról készült fotókból is. Nézegess többek között elefántot, oroszlánt, majmokat, és ecsetfülü malacot, hogy jó legyen a napja!

Rengeteg remek programot kínál Budapest, és az kétségbevonhatatlan tény, hogy az állatkert ott van a legjobbak között. Mehet az ember egyedül, felnőttként szülőkkel, felnőttként gyerekekkel, barátokkal, ráadásul randihelyszínnek is kiváló. Lehet jó vagy rossz idő, hideg vagy meleg, nem számít, mindig el lehet ott tölteni rengeteg időt. Szóval tényleg egy igazi joker, amivel nem lehet hibázni, ha az ember picit is szereti az állatokat vagy a természetet.

Hatalmas, és kicsit labirintusszerű, úgyhogy simán benne van a pakliban, hogy nem is sikerül megnézni mindent.

Az állam megvett tőle egy bányát, ő most megveszi a Budapest Honvédot

Szakmai és üzleti szempontból is mélyponton a Budapest Honvéd, de úgy néz ki, legalább a másodosztályból nem esnek ki. Jön az új tulajdonos.

Mi történt? Ahogy arról már korábban írtunk, a komoly krízisben lévő Budapest Honvédot eladhatják. A Nemzeti Sport most arról ír, a megegyezés megszületett. A vevő pedig Leisztinger Tamás nagyvállalkozó lehet, aki korábban a DVTK tulajdonosa volt (azt eladta, jelenleg a kassai labdarúgásban érdekelt).

Ami még érdekesebb: mi történt még korábban? Ahogy arról nemrég írtunk, Leisztinger kötött egy jó üzletet az állammal, 4 milliárdért adta el az egyik bányászati cégét. Leisztinger a Forbes legfrissebb kimutatása szerint a 22. leggazdagabb magyar 100,5 milliárd forintos becsült vagyonnal. 

A hatezer dolláros kutyarepülőjegy és egyéb nyalánkságok

Hamarosan elindítja szolgáltatásait a világ első kifejezetten kutyákra szakosodott luxus-légitársasága, a Bark Air. Egy egyirányú jegy New York és Los Angeles között hatezer dollárba kerül majd egy kutya és egy ember számára. Igény pedig valószínűleg lesz rá az Egyesült Államokban, ahol a 2022-es adatok szerint a háziállatpiac éves mérete a magyar GDP 77 százalékával egyenértékű.

(A szerző a Concorde részvénypiaci stratégája. Korábban megjelent írásai itt olvashatók.)

Bár áprilisi tréfának tűnhetett elsőre, de nem az: idén május 23-án egy New York és Los Angeles közötti járattal megkezdi működését a világ első kifejezetten kutyák reptetésére szakosodott légitársasága, a Bark Air. Esetünkben a képi világ minden szónál többet elmond, ezért érkezzen is ide az írás elejére a cég egyperces reklámfilmje:

Aki lemarad, kimarad: kétszer annyi magyar dollármilliomos van, mint 10 éve

Tíz év alatt megduplázódott a dollármilliomosok száma itthon: egyre magasabb szintet kell megugrani a privátbanki szolgáltatásokhoz. Nem csökkennek a lakáshitelkamatok, sőt. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.

Ami tíz éve a felső tízezer volt, az mostanra már a felső húsz

A Blochamps Capital friss kutatása szerint az elmúlt 10 évben megduplázódott azok száma, akik több mint 400 milliós forintos, de nem több mint egymilliárd forintos vagyonnal rendelkeznek.

Új trend: a futár útközben felkapja a másik ebédet is

Egyet fizetsz, kettőt rendelsz. A Woltnál már megteheted, a Foodoránál még nem.

Ha már útba esik a másik étterem, akár onnan is felkaphatná az ebédemet a futár – szerintem ez valid igény a gyorsfutárcégektől rendelők körében. A két platform közül az egyik végre fel is dobta nálam a funkciót.

Mi történt? A napokban a Wolt fokozatosan elkezdett elérhetővé tenni egy új funkciót az alkalmazásban: a dupla rendelést.

Fontos információk az otthonfelújítási programról

Mától május 6-ig véleményezhető az otthonfelújítási program felhívástervezete, és az is kierült, mikortól élesedik a program.

Mi történt? Egyeztetésre bocsátották az otthonfelújítási program tervezetét, derül ki az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös, pénteki közleményében, amelyet a Forbes.hu-nak is eljuttattak. A tervezet a palyazat.gov.hu oldalon olvasható és 2024. május 6-ig véleményezhető. Az éles indulás 2024. június 3-án várható. Az alacsonyabb energiafelhasználás erősíti Magyarország energiaszuverenitását, az ellátás biztonságát, mérsékli az energiaszektor környezetterhelését, hozzájárul a klímavállalások teljesítéséhez. Az otthonfelújítási program mintegy 130 milliárd forint megrendelés-állományt jelent a hazai építőipari alapanyaggyártók és kivitelezők számára, írta a két tárca.

Kontextus. A 108 milliárd forint keretösszegű program a családi házak energetikai korszerűsítését, energiahatékonyságának javítását segíti. A támogatott háztartások a jelentős energiamegtakarítást eredményező beruházásoknak köszönhetően könnyebben tarthatják fogyasztásukat a rezsivédett sávhatár alatt. A felhívástervezet több fontos újdonságot is tartalmaz: így például az épületnek nem kell a vezetékes földgázhálózatra csatlakoznia, valamint a magas átlagjövedelmű járásban élő, de keveset kereső pályázók is a legnagyobb arányú vissza nem térítendő támogatást kaphatják.

Újabb óriásberuházás körül jelenthetnek meg a kínaiak

Munkaszervezési és egyéb tapasztalatok miatt akár a kínaiak is megjelenhetnek a Paks II. projekt körül. Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. vezérigazgatója beszélt erről, és azt is elárulta, mikortól lehet hálózatra kötni mindkét blokkot.

Mi történt? Jáklival a Portfolio készített interjút, amiben a vezérigazgató beszélt arról, hogy

a 12,5 milliárd eurós kulcsrakész ár továbbra is érvényben van az orosz fővállalkozóval, de a nyugat-európai atomerőmű építkezések példájából kiindulva a tervezett költségeket még soha, sehol nem tudták tartani, ezért a költségekről feleőtlenség lenne most többet mondani

A közmédia fekete napja – Szlovákiában

A Robert Fico vezette kabinet újraírja a szlovák médiatörvényt, hogy átalakítsa a közmédiát. Nagyobb lesz a politikai kontroll, veszélyben az intézmény eddigi szabadsága.

Mi történt? A Robert Fico vezette szlovák kormány szerdán elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely megszünteti a jelenlegi formájában a szlovák közmédiát, az RTVS-t (Rozhlas a televízia Slovenska) és egyben létrehozza helyette az STVR-t (Slovenská televízia a rozhlas) – írja a Paraméter.sk.

Mi a legfontosabb változás? A módosítás legfontosabb célja az RTVS jelenlegi vezetőinek, köztk Ľuboš Machaj vezérigazgatónak az eltávolítása.

Az OTP, történetének legnagyobb akvizíciójára készül

Történetének legnagyobb akvizíciójára készül az OTP, erről Csányi Sándor elnök-vezérigazgató beszélt a bank mai közgyűlésén. Többek között döntöttek az osztalékfizetésről és saját részvények visszavásárlásáról. A rendezvényen beszédet mondott Csányi Sándor és Varga Mihály.

Mi történt? Pénteken tartotta közgyűlését az OTP Bank. Többek között döntöttek az osztalékfizetésről és saját részvények visszavásárlásáról. A rendezvényen beszédet mondott Csányi Sándor és Varga Mihály. A Portfolio tudósítása szerint kiderült, hogy története legnagyobb felvásárlását hajthatja végre az OTP: az ajánlatot már meg is tették egy Európai Unióban lévő pénzintézetre, több részletet egyelőre nem közöltek. Ezenkívül Ukrajnában is terjeszkedhet az OTP, Oroszországból pedig jelentős osztalékot hozhat ki a bank. Varga Mihály pénzügyminiszter arról beszélt, hogy az OTP a zászlóshajója a magyar bankpiacnak, megkerülhetetlen tényező, kellő súllyal, nagy piaci részesedéssel és a hazai érdekek mentén vesz részt a pénzügyi világ folyamataiban. A hazai érdekek kapcsán a pénzügyminiszter megemlítette Csányi Sándor korábbi szavait a 2010-es évek elejéről, a bankvezér úgy nyilatkozott a bankadóról, hogy annak átmeneti alkalmazása jobb, mintha leállna a gazdaság.

Kontextus. A tavalyi évet is profitrekorddal zárta a bankcsoport, hiszen közel háromszorosára nőtt az adózás utáni eredményük. Ezzel az OTP Csoport korrekciós tételek nélkül számított nettó adózás utáni eredménye 990,5 milliárd forintra, közel háromszorosára nőtt, így az éves ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) 27,2 százalékra javult az egy évvel korábbi 11 százalékról.Az OTP pénzügyi helyzete szempontjából az is fontos, hogy az év végéig 60 milliárd forintnak megfelelő összegben jogosult saját részvényt visszavásárolni, erről mi is írtuk februárban a Forbes.hu-n.

Leírod, amit mondok, méghozzá szó szerint – Mészáros válaszol

Azt csinálod, amit mondok, úgy, ahogy mondom, még akkor is, ha ennek semmi alapja sincs. Azért, mert én így akarom.

„A sajtóközlemény felhasználása kizárólag teljes terjedelmében engedélyezett, ellenkező esetben jogi lépéseket von maga után.”

Rövid időn belül a második sajtóközleményt kaptuk a héten ezzel a kitétellel a leggazdagabb magyar cégcsoportjától, a Mészáros csoporttól.

Tervgazdaság, újraiparosítás, nulla verseny – kemény szavak a közgazdásztól

A vas és acél országa leszünk megint? Vagy az akkugyáraké? És hol a verseny? Karsai Gábor közgazdász, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese fejtette ki a véleményét a kormény nemrég bejelentett új versenyképességi stratégiájáról.

Mi történt? Különböző felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan romlott Magyarország versenyképessége, így hazánk mára az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országáva vált. Nem csoda, hogy a kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, azonban a dokumentum címével ellentétben nem a versenyképességről, hanem a növekedésről, ezen belül is döntően az ipari növekedésről szól. „A tervgazdasági időket idéző stratégiában valójában a versenyképesség kapcsán szó sem esik magáról a versenyről, még a szó is hiányzik a szövegből, és a felvázolt koncepció középpontjába az újraiparosítás került, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években – a kormányzati törekvések ellenére – szinte folyamatosan csökkent”, hangsúlyozta a Portfoliora írt cikkében Karsai Gábor.

Kontextus. Ahogyan arról mi is írtunk, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hónapja ismertette a kormány új versenyképességi programját. A stratégiában viszont szó sincs a magyar gazdaság romló versenyképességéről – sem a rangsorokról, sem a visszaesés összetevőiről –, sőt a bevezető miniszteri köszöntő az EU „folyamatosan csökkenő” versenyképességével szemben a magyar gazdaság már „többször bizonyított” versenyképességét  emelte ki.

Gyerekvállalás Magyarországon – évtizedes gödörben lehetünk

A romló demográfiai trend egyik fontos tényezője, hogy a szülőképes korú nők száma csökken, ezért minden más tényező változatlansága mellett törvényszerű a mérséklődés a születésszámban. Ezt ellensúlyozhatná a gyerekvállalási kedv emelkedése, csakhogy nem ellensúlyozza.

Mi történt? Az előzetes adatok szerint 2024 márciusában 6413 gyermek született, és 10 524 fő halt meg. 2023 márciusához képest a születések száma 10, a halálozásoké 13, a házasságkötéseké 1,9%-kal csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Forbes.hu-nak is eljuttatott adataiból. Bár a szezonálisan igazított adatok alapján márciusban kicsivel több gyerek született, mint februárban, a romló trend nem tört meg. Az első negyedévben 19 289 gyermek jött világra, 9,3%-kal, 1978-cal kevesebb a 2023. január–márciusinál. 2024 szökőév, ezért egy nappal hosszabb időszak népmozgalmi eseményeit kell figyelembe venni. A szökőnaphatástól tisztított születésszám 10%-kal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakinál. Ezen belül januárban 12, februárban 8,7, márciusban 10%-kal kevesebb volt az élveszületések száma, mint 2023 azonos hónapjaiban

Kontextus. A Portfolio az adatokat kommentálva kiemelte: a gyerekvállalási kedv mérésére a legjobb (bár értelemszerűen késleltetett) mutató a teljes termékenységi arányszám, ami a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán a friss születési adatok alapján. A KSH mostantól havi bontásban is közzéteszi a mutatót. A márciusi adat 2020 óta a legkisebb, a trend pedig itt is csökkenő. A 2020 előtti éves átlagos arányszámok alapján valószínű, hogy a márciusi adat akár tízéves mélypontot is jelenthet.

Turistakáoszt hozott a belépőszedés első napja Velencében

Az egy napra érkező turisták, akik kifizették az öt eurót QR-kódokkal a kezükben rohangáltak, a szállásadók értetlenkedtek, több száz lakos pedig tüntetett.

Mi történt? Ahogyan arról mi is írtunk, Velence az első nagyváros a világon, amely belépődíjat (fejenként 5 eurót) szed a turistáktól egy július 14-ig tartó kísérleti időszakban. A városban szállást foglaló vendégek mentességet élveznek, de regisztrálniuk kell, míg az állandó lakosság – kb. 270 ezer ember – anélkül is szabadon közlekedhet. A már régóta tervezett rendszer április 25-én, csütörtökön lépett életbe, de elég káoszos lett az indulás. Az első fizetős napon több mint 113 ezren léptek be Velencébe, de csak töredékük vette meg az öteurós belépőjegyet – közölte Velence polgármesteri hivatala az MTI cikke szerint. Mindössze 15 ezren vettek öteurós napijegyet.

Mi következik ebből? Egyelőre egy jó kis olaszos káosz. Helyi jelentések szerint a jelentős eltérést a látogatók száma és a jegyet váltó turisták között a kezdeti nehézségek okozták. A Santa Luciába érkező egynapos kirándulók többsége QR-kóddal érkezett, amelynek beolvasásával tudták igazolni a befizetett díjat, a szállásfoglalók sokasága nem tudta, hogy neki kell-e fizetni vagy sem. A kommunikáció sem lehetett megfelelő, sok időt vesztegettek a turisták a jegyproblémával, sokan értetlenkedtek, nem is az öt euró, hanem a káosz miatt. A városban tüntetést is szerveztek helyiek. Mintegy ötszázan tiltakoztak monván, hogy az intézkedés korlátozza őket a szabad mozgásban.