Best WordPress Hosting
 

Comblövés végzett a magyar szabadságharc hősével

Tüköry Lajos nemzetőr és szabadságharcos, az 1848–49-es szabadságharc veteránja 164 éve, 1860. június 6-án hunyt el. A magyar főhadnagy számos különböző ország katonája volt élete során, mondhatni végigharcolta a 19. századi Európa csatatereit – írja a Múlt-kor.

Számos háborúban megfordult

Tüköry német származású apától született 1830. szeptember 9-én, az anyakönyvbe még Spigelként jegyezték be, a magyarosított nevet csak 1848-ban vette fel véglegesen. Az 1848-as forradalom kitörésekor Nagyváradon volt joghallgató, nyáron csapott fel a Bihar megyei nemzetőrök közé, Arad ostrománál tanúsított bátorsága miatt ősszel őrmesternek léptették elő.

Ezért lett öngyilkos Széchenyi István

Gróf Széchenyi István 164 éve, 1860. április 8-án hunyt el. A reformkori politikus saját kezével vetett véget életének egy elmegyógyintézetben – írja a Rubicon.

Összeomlik a legnagyobb magyar

A Kossuth Lajos által legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi 1848 őszétől tartózkodott a döblingi szanatóriumban, miután augusztusban idegösszeomlás érte, és szeptember elején Esztergomban öngyilkosságot kísérelt meg, a hajóhídról a Dunába ugorva. Széchenyi rossz mentális állapotát az 1848-as forradalom utáni események okozták.

„Magyar Péter egy szakmát vesztett strici, kapkod a levegő után, hogy meg tudjon élni” – fideszes ünneplőket kérdeztünk

A közelmúlt politikai botrányairól kérdeztük a kormánypárti megemlékezőket a Nemzeti Múzeumnál.

The post „Magyar Péter egy szakmát vesztett strici, kapkod a levegő után, hogy meg tudjon élni” – fideszes ünneplőket kérdeztünk first appeared on 24.hu.

Szövetségesek nélkül – vajon győzhetett volna a szabadságharc?

„Magyarország 1848-ban nem, pontosabban csak a birodalom részeként volt rajta Európa térképén” – fogalmaz a Válasz Online-nak küldött cikkében Hermann Róbert történész, a VERITAS Történetkutató Intézet kutatócsoportjának vezetője, aki március 15. alkalmából tudományos pályájáért Széchenyi-díjban részesült. A korszak legjobb ismerője szerint a Batthyány-kormány, majd Kossuth Lajos erőfeszítései ellenére sem sikerült nagyhatalmi támogatást szerezni a magyar ügynek, s ez alapjaiban befolyásolta a szabadságharc győzelmi esélyeit. Mégsem volt hiábavaló a küzdelem: igaza lett Palmerston brit miniszterelnöknek, aki szerint ha Magyarországot „túlerővel teljesen szétzúzzák, ebben a csatában Ausztria saját jobb kezét zúzza széjjel”. A forradalom leverése után még tizennyolc évbe telt az osztrák politikusoknak, hogy felismerjék: Magyarország nélkül nem megy. Ismeretterjesztő esszé a forradalom kitörésének évfordulóján.

Két napon át harcoltak a magyarok a kápolnai csatában

Henryk Dembiñski magyar fővezér és Alfred zu Windisch-Grätz tábornagy seregei 175 éve, 1849. február 26-27-én vívták meg a kápolnai csatát. A két napon át tartó ütközetben több tízezer katona szállt szembe egymással – derül ki a Rubicon cikkéből.

A csata első napja

Windisch-Grätz február 18-19-én kapott hírt arról, hogy a magyar fősereg Eger környékén tartózkodik, ezért elhatározta, hogy felkeresi őket. A tábornagy 30 000 fővel és 165 löveggel indult meg, a magyarok ezzel szemben 43 000 katonával és 150 ágyúval rendelkeztek. A két sereg február 26-án ütközött egymásba, az első ágyúlövést délután 2 óra környékén lehetett hallani.

Ezért szúrták nyakon Ferenc Józsefet

Libényi János 171 éve, 1853. február 18-án próbálta meggyilkolni Ferenc Józsefet, aki ez időben egyszerre volt Ausztria császára és Magyarország királya – írja a Rubicon.

Bár hazán történetében viszonylag ritkának számítanak az uralkodók elleni merényletek, a Ferenc Józseffel szembeni támadás nem nevezhető teljesen meglepőnek, hiszen kevés királyunk volt nála népszerűtlenebb. Az ő nevéhez fűződött ugyanis az 1848-49-es szabadságharc leverése, az azt követő véres megtorlás és a neoabszolutista rendszer kiépítése is. Hosszú uralkodása alatt egyébként összesen 7 merényletet követtek el ellene, amelyek közül Libényi János kísérlete volt a legveszélyesebb.

Libényi egyszerű Fejér vármegyei szabólegény volt, aki még 22. életévét sem töltötte be. A fiatalember 1851-ben Bécsbe költözött, ahol az évek alatt sikerült kiismernie a császár napi rutinját. Éppen ezért tudta, hogy rendszeres sétái közben Ferenc József hosszasan el szokott időzni a Karintiai-kapu bástyájának mellvédjén, hogy megfigyelhesse a lent gyakorlatozó katonákat. Az uralkodó 1853. február 18-án is éppen ezt tette, amikor a szabólegény váratlanul előugrott, és nyakon szúrta őt.Ferenc Józsefnek hihetetlen szerencséje volt, ugyanis a fegyver megcsúszott az ing kemény nyakán, vagyis nem okozott halálos sérülést, O’ Donnell hadnagy és egy bécsi mészáros, Josef Ettenreich közbelépésének köszönhetően pedig a merénylő nem tudott ismét szúrni.

Véres harc árán nyerték meg a magyarok a sorsdöntő csatát

Bem József honvéd tábornok és Puchner Antal erdélyi császári főparancsnok seregei 1849. február 9-én vívták a sorsdöntő piski csatát. A véres küzdelemben végül a magyarok győzedelmeskedtek – írja a Rubicon.

Kilátástalan helyzetben a magyarok

Miután Bem csapatai súlyos vereséget szenvedtek Nagyszebennél, a tábornoknak csupán 1500 embere és néhány ágyúja maradt. Egyetlen lehetősége így az volt, hogy egérutat nyer nyugat felé, és eléri a Maros mentén haladó utánpótlást, amit Damjanich János küldött számára.

Elsöpörték a magyar katonák a Habsburg sereget

Guyon Richárd ezredes százhetvenöt éve, 1849. február 5-én hajtotta végre a szabadságharc egyik legragyogóbb haditettét. A férfi Görgei Artúr feldunai hadtestét vezetve áttörte a császári erők védelmét és megnyerte a branyiszkói csatát – derül ki az MTVA Sajtóarchívumának anyagából.

Kettészakad a honvédsereg

Az Alfred zu Windisch-Grätz herceg vezette császári seregek 1848 végén általános támadást indítottak Magyarország ellen. A magyar hadsereg ezután két részre oszlott: egy része a legrövidebb utón a Tisza mögé vonult vissza, míg Görgei hadteste a felvidéki bányavárosokba ment, ahol a fáradt katonák pihentetésére, készletei feltöltésére.

Így akadályozták meg az angolok az 1848-as forradalmukat

Az 1848-as tavaszi forradalmi hullám előtt a kontinentális Európában már három évtizede gyűlt a feszültség, amelynek középpontjában a nemzetiségi jogokért folytatott küzdelem állt. A közös ügy társadalmi osztályokon átívelve egyesítette a radikálisokat, akiket akcióba lendítettek a gazdasági válság okozta megrázkódtatások. Az abszolutista államok voltak a fő célpontok, különösen az olyanok, mint a Habsburg Birodalom, amely népek tucatjai fölött uralkodott, ám a legtöbbet elidegenítette magától.

Oszd meg és uralkodj!

Ugyanezekben az évtizedekben Nagy-Britannia eltérő útra lépett. A nemzeti identitás egyrészt olyan intézményeken nyugodott, amelyek a választójoggal rendelkező szűk rétegnek megadták a politikai képviselet lehetőségét, másrészt amikor 1830 körül a radikális változások érdekében egy társadalmi osztályokat összefogó koalíció született, gyorsan meghozták az 1832-es Reformtörvényt, amely megosztotta ezt az egységet. A törvény választójoghoz juttatta ugyanis a városokat, a középosztály jelentős részét – közülük természetesen csak a megfelelő életkorú és vagyonú férfiakat. Ez azonban elegendő volt ahhoz, hogy ők már abban legyenek érdekeltek, hogy megőrizzék a status quót.

Magyar katonák százai vesztek oda a schwechati csatában

A magyar honvédsereg 175 éve, 1848. október 30-án vívott csatát a császári csapatok ellen Bécs közelében, a Schwechat folyó mellett. A magyar katonák nem voltak képesek a túlerőben lévő Habsburg sereg felé kerekedni, így vissza kellett vonulniuk az Ausztria és Magyarország közötti határt jelentő Lajta folyó mögé – írja az MTI.

Komoly erkölcsi dilemma gátolta a támadást

Az 1848. március 15-i forradalom legfontosabb követeléseit tartalmazó törvényeket áprilisban szentesítette V. Ferdinánd király, nyárra azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a bécsi udvar semmibe veszi a felelős magyar kormányt, katonai erővel akar „rendet tenni” Magyarországon. A forradalom eltiprására indult Jellasics horvát bán serege azonban szeptember 29-én a szabadságharc első csatájában, Pákozdnál vereséget szenvedett és Bécs felé vonult vissza.

Hosszú szenvedés után halt meg Deák Ferenc

Deák Ferenc, a 19. század egyik legnagyobb magyar politikusa, „a haza bölcse” 220 éve, 1803. október 17-én született Söjtörön – írja az MTI. Hazánk egykori igazságügy-miniszterének nagy szerepe volt az 1848-as forradalomban, és nélküle az osztrák-magyar kiegyezés sem jöhetett volna létre.

Nagy szerepe volt a ’48-as forradalomban

Deák régi nemesi családból származott, a győri jogakadémia elvégzése után Pesten tette le az ügyvédi vizsgát, majd Zala vármegyében lett tiszti ügyész. 1832-ben helyettes alispán, 1833-tól a pozsonyi országgyűlés követe lett, ahol kiemelkedő jogtudása, határozottsága, politikai érzéke, kiváló beszédkészsége és erkölcsi tartása hamarosan a reformerek vezetői közé emelte. Az 1839-40-es diétán már országos tekintély övezte, Wesselényi és Kölcsey távozása után a liberális ellenzék vezetőjének ismerték el.

Ez volt a magyar honvédség első győzelme

A magyar szabadságharc első ütközete 175 éve, 1848. szeptember 29-én Pákozdnál zajlott le a magyar honvédhadsereg és a Jellasics horvát bán vezette osztrák sereg között – írja az MTI.

Magyarországra támad a horvát bán

1848 szeptemberében nyilvánvaló lett, hogy a bécsi udvar semmibe veszi a márciusban megalakult független magyar felelős kormányt, és miniszteri ellenjegyzés nélkül intézkedik. V. Ferdinánd király így helyezte vissza szeptember 4-én a nyáron felfüggesztett Jellasicsot báni méltóságába, méltányolva a Habsburg-dinasztia és a monarchia iránti hűségét.

Így bukott el a magyar szabadságharc

A Bem József vezette magyar honvédseregek 1849. augusztus 9-én vívták az 1848-49-es szabadságharc utolsó ütközetét, amely során Temesvár mellett döntő vereséget szenvedtek Haynau császári táborszernagytól. A számos kapitális hibával tarkított csata után a magyar erők minden győzelmi esélyt elvesztettek, és négy nappal a temesvári kudarc után – Világos mellett – le is tették a fegyvert – írja a Rubicon.

Nehéz helyzetbe kerül a magyar haderő

Az orosz beavatkozást követően Görgei Artúr fővezér vereséget szenvedett Győrnél, és csapataival visszaszorult a Felvidék hegyei közé. Az újonnan kinevezett fővezér, Dembinszky Henrik ezután mindent egy lapra tett fel: júliusban gyors menetben levonult az Alföldre, hogy Szeged mellett, egyetlen pontban összpontosítsa a megmaradt magyar erőket.

Román felkelők végeztek a magyar forradalom hősével

Vasvári Pál, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, aki ígéretesen induló írói pályafutása ellenére az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt véghezvitt hősies tettei nyomán vált híressé 1849. július 13-án vesztette életét. A fiatal férfit 22 éves korában érte a halál, rövid élete azonban igencsak eseménydúsan telt – írja a Rubicon.

Ígéretes írói pálya állt előtte

Fejér Pál néven született 1826-ban, 1837-ben pedig beiratkozott a nagykárolyi gimnáziumba, ahol olyan kiváló eredményeket ért el, hogy gróf Károlyi József is felfigyelt rá, és felvette házitanítónak. A Károlyiak anyagi támogatásának köszönhetően később feljutott Pestre, ahol bölcsészetet, majd jogot tanult az egyetemen.