Best WordPress Hosting
 

Rejtélyes csontvázakat találtak Hitler egykori főhadiszállásánál

Kéz- és lábnélküli csontvázak kerültek elő Adolf Hitler egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a Farkasveremnél, a mai Lengyelország területén – írja az MTI. A három felnőtt, egy csecsemő és egy gyerek maradványaira Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában találtak rá.

A leleteket egy amatőr régészekből álló csoport fedezte fel, akik nem tudták megmagyarázni a maradványok eredetét, és szerintük az sem világos, hogy a csontvázak egyáltalán a második világháború idejéből származnak, vagy talán később temették őket oda.

Az ügyben a hatóságok nyomozást indítottak, a törvényszéki szakértők pedig rendőri felügyelet mellett megvizsgálták a maradványokat, hivatalos eredményt azonban még nem közöltek.

Így készült fel Hitler az öngyilkosságra

Adolf Hitler, a náci Németország vezére 79 éve, 1945. április 30-án végzett magával a berlini Führerbunkerban. A diktátor feltehetőleg pisztollyal vetett véget életének, a halálba felesége, Eva Braun is követte – írja a Rubicon.

Bunkerban töltött hónapok

Hitler 1945 januárjában kényszerült az Új Birodalmi Kancellária alatt található bunkerrendszerbe vonulni, amikor a szövetséges hatalmak erőteljes bombázásba kezdtek. Az ott töltött idő alatt a Führer mentális állapota – a háború megnyerésének esélyével együtt – folyamatosan romlott.

A börtönben lett népszerű Hitler

A Hitler-kutatások egyik leggyakrabban visszatérő kérdése, hogy az első világháború előtti, nélkülözésektől és csalódásoktól terhes bécsi évek – talán másképp alakul a történelem, ha a későbbi diktátort felveszik a Bécsi Képzőművészeti Akadémiára –, vagy az első világháborús vereség és összeomlás, az 1918–1919-es forradalmi időszak tette-e a mélyebb hatást Hitler személyiségére és politikai nézeteire.

John Lukacs A történelmi Hitler című, 1997-es historiográfiai kötetében inkább az utóbbira hajlik, és van egy koronatanúja, maga Adolf Hitler, aki a Mein Kampf első, önéletrajzi kötetét azzal zárja, hogy 1919-ben, világháborús veteránként és ismeretlen káplárként Münchenbe érkezik, és ha nem is teljesen arról dönt, hogy gazember lesz, de:

Elhatároztam, hogy politikus leszek.

Szakály Sándor: Elkerülhetetlen volt Magyarország 1944-es német megszállása

Szakály Sándor történész, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár főigazgatója a kormány által az elmúlt években súlyos százmilliárdokkal segített Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén az 1938 és 1941 közötti magyar revíziós politikát sikertörténetként aposztrofálva kijelentette: politikai öngyilkosság lett volna, ha az akkori területgyarapodási lehetőségekkel Magyarország nem élt volna.

Ennek eredménye persze a Németország irányába való teljes elköteleződés lett, így a magyar külpolitika kényszerpályára került, mozgástere pedig jelentősen beszűkült. A második magyar hadsereg doni katasztrófáját követően a magyar vezetés aztán megpróbált tájékozódni a nyugati szövetségesek – elsősorban a britek – irányába, ebben a legfontosabb szerepet pedig az 1943-ban kinevezett miniszterelnök, Kállay Miklós játszotta, ez viszont a hitleri német vezetés számára elfogadhatatlan volt – tette hozzá a szakember.

Magyarország 1944. március 18-án a késő esti órákban kezdődő megszállásával a németek Kállay menesztése mellett a „zsidókérdés megoldását” akarták elérni, hiszen – mint a főigazgató fogalmazott – Magyarországon addig, a már hatályban lévő zsidótörvények ellenére a mintegy nyolcszázezres lélekszámú zsidóság lényegében háborítatlanul, biztonságban élhetett, létét pedig nem fenyegette veszély. A megszállást követően viszont szinte azonnal megkezdődött a vidéki zsidóság összegyűjtése és deportálása – tette hozzá.

„A magyarság kárára válik” – orosz orientációtól óvott a száz éve született John Lukacs

Önmeghatározása szerint magyar lélekkel, európai szellemmel, angol nyelven, Amerikában írt az 1924. január 31-én született Lukács János, aki John Lukacs néven lett az alighanem legolvasottabb magyar történész. A második világháborúról, Hitlerről, Churchillről, Sztálinról szóló műveivel vált ismertté, Budapest 1900 című könyve pedig a művelt globális elitnek máig olyan, mint a liverpooli legénybúcsúsoknak a pesti romkocsma: bevezető egy titokzatos nép titokzatos kultúrájába. Noha Lukacs a hazai politikáról keveset írt, egyik utolsó közéleti cikkében a paksi bővítés kapcsán a magyarságot az orosz birodalomtól féltette, amelytől szerinte semmi jót sem várhatunk.

Meztelen férfiakat rajzolt Sztálin hobbiból

Akármennyi bűnt is követtek el a világ diktátorai, ők is csak emberek voltak, akik ráérős óráikban  sokszor egészen hétköznapi hobbiknak hódoltak. Vagy különös kedvteléseiknek, nézőpont kérdése – a Múlt-kor.hu cikkéből kiderül, mivel töltötték szabadidejüket a világ leghírhedtebb diktátorai.

Hófehérke volt Hitler kedvence

Adolf Hitler például sokat olvasott, odavolt a klasszikus zenéért, elsősorban Wagnerért rajongott, de Beethoven és Bruckner muzsikáját is gyakran hallgatta. Szerette az állatokat, különösen ragaszkodott Blondihoz, az 1941-ben ajándékba kapott német juhászkutyájához, akit még a hálószobájába is beengedett.

John Cleese Adolf Hitlerhez hasonlította Donald Trumpot

Felszított némi ünnepi indulatot John Cleese brit komikus-színész, amikor is Adolf Hitlerhez hasonlította Donald Trumpot, mi több, egyenesen egy olyan posztot írt az X-re, amely arról szólt, hogy miben volt Hitler egyenesen jobb a magát újra elnökké választatni kívánó Trumpnál.

Öt dolog, amiben Hitler jobb volt Trumpnál: 1. Harcolt az országáért 2. Soha nem használt súgógépet 3. Kedves volt a kutyákkal 4. Ő maga írta meg a saját könyveit 5. Sosem golfozott 6. Nem volt egy dagadt szemétláda. Öt dolog, amiben Trump jobb Hitlernél: 1. Nem végez népirtást 2. Szebb a haja 3… 4… 5…

– írta.

Még a második világháborúban is volt, hogy megnyugvást hozott a Szenteste

A modern történelmünk legsúlyosabb traumái egyértelműen a két világháborús konfliktusból fakadnak, melyek kapcsán bizonyára kevesen tudnának felidézni pozitív eseményeket. Ez nem véletlen, a két háború ugyanis összesen több mint tíz évig tartott, mely során több mint 65 millióan vesztették életüket. Mégis, az akkor még csak Nagy Háborúként emlegetett első konfliktus kezdetén mindkét fél katonái felülemelkedtek nemzetük nézeteltérésén, és emberséget mutatva pillanatnyi békét kötöttek karácsonykor.

Emberség a borzalom közepette

Bár II. Vilmos német császár 1914 augusztusában gyors háborúra számított, a konfliktus nem akart hamar véget érni: október és november során, az első yperni csatában első alkalommal alakult ki állóháború. 1914 decemberére már százezrek estek el, a lövészárkokban való rejtőzés pedig sokak mindennapjává vált, pedig a legnagyobb borzalmak – bár ezt ekkor nem tudták – még mindig a katonák előtt álltak.

Musk akár pénzt is kereshet az antiszemitizmus terjesztésével

Elon Musk ismét valóságosnak ítélt egy összeesküvés-elméletet, de most úgy tűnik, ő és cége, az X sokkal jobban megszenvedheti a következményeket. Hozzászólása erősíti az utóbbi hónapokban az Egyesült Államokban amúgy is dübörgő antiszemitizmust, miközben elüldözi a hirdetőket az oldalról. Egy jelentés szerint Musk anyagilag még jól is jár az antiszemita tartalmak terjesztésével.

Musk az egyik legveszélyesebb antiszemita összeesküvés-elméletre bólintott rá

A Tesla-vezér november 15-én csak két szót fűzött egy bejegyzéshez, de hatalmas botrány kerekedett belőle. Musk a „The Artist Formerly Known as Eric” nevű felhasználó posztja alá kommentelt:

Ezért zárták börtönbe Hitlert

A sörpuccs, amely nyomán a náci párt megpróbálta átvenni a hatalmat Münchenben, 1923. november 8-án kezdődött. Az államcsíny Adolf Hitler bebörtönzésével végződött – írja a Rubicon.

Fegyveresek lepik el München utcáit

Hitler az első világháború után kezdte meg politikai pályafutását, szónoki tehetségével és manipulációs képességeivel pedig hamarosan komoly befolyásra tett szert. Münchenben tízezres tömeget toborzott maga köré, ezzel együtt pedig egy félkatonai szervezetet is felállított – az SA-t.

Véletlenül Hitler képe jelent meg a kivetítőn a meccs előtt, bocsánatot kellett kérnie az egyetemnek

Bocsánatkérő közleményt adott ki a Michigani Állami Egyetem, miután a szombat esti meccs előtt Adolf Hitler képe jelent meg az eredményjelzőn – írja a CNN.

A rivális Michigani Egyetem csapata ellen játszottak volna, és ahogy az lenni szokott, kvízzel vezették fel a meccset. Az egyik kérdésnél Hitlerről volt szó, ezért jelent meg a diktátor képe.

Uhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhhh pic.twitter.com/DvNk6A3vn5

Rétvári Bence a Hitler-méltató műsorról, az állami kitüntetésről

Az augusztus 20-i állami ünnep alkalmából a magyar érdemrend lovagkereszt kitüntetését kapta a Hazajáró Honismereti és Turista Egylet két alapítója, Moys Zoltán alapító elnök és Kenyeres Oszkár. Az elismerést Pintér Sándor előterjesztésére kapták Novák Katalin államfőtől. Oláh Lajos (DK) meg is kérdezte a belügyminisztert, mérlegelték-e Moys Zoltán kitüntetését, azt,

hogy olyan embernek adnak magas állami kitüntetést, akinek sajtóértesülések szerint a nevéhez köthető cég gyártotta azt a 2013-as műsort is, amely Adolf Hitler születésnapjáról tisztelettel, többek között ilyen mondatokkal emlékezett meg: »Rövid idő alatt talpra állította a tönkretett, nyomorba döntött Németországot, ahol példátlan gazdasági, társadalmi, erkölcsi, kulturális fellendülés vette kezdetét (…) A történelem talán legismertebb politikusának emléke azóta is a győztes nagyhatalmak politikai boszorkányüldözésének első számú célpontja«?

A műsorban elfelejtettek arról említést tenni, milyen szenvedést hozott a világra Adolf Hitler és a nácik kegyetlenkedése, emlékeztetett az ellenzéki politikus.

Hitlert idéző bekiabálással zavarták meg a US Open egyik legizgalmasabb meccsét

4 óra 42 percig gyűrte egymást a US Open nyolcaddöntőjében az olimpiai bajnok német Alexander Zverev és az olasz Jannik Sinner. Zverev 6:4-re nyerte az első játszmát, majd Sinner 6:3-mal egyenlített, aztán a harmadik felvonásban 2:2 után csak a német játékos nyert gémet, és ezzel ismét ő vezetett.

A negyedik szettben Zverev 2:2-es állásnál a saját adogatójátékában jelezte a székbírónak, hogy a nézőtérről valaki a legismertebb Hitler-kifejezést kiabálta be.

El tenista Zverev escucha una frase de Hitler, para el partido y expulsan inmediatamente al nazi que la dijo del partido en el US Open. Así debería ser siempre. pic.twitter.com/HxOyA2SnTh

Hitler utálta a nála okosabbakat, ezért nem lett atombombájuk a náciknak

A nukleáris energia már az 1930-as évek eleje óta foglalkoztatta a nemzetközi tudományos élet tagjait. Bár a későbbi amerikai sikerek miatt hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy a nyugati, illetve a nyugatra emigrált európai szaktekintélyek munkája miatt nyert teret az atomkérdés, valójában német és japán tudósok is nagyban hozzájárultak a diskurzus elindításához. 1934-ben a japán Tohoku Egyetem professzora, Tadajosi Hikoszaka közzétette az elméleti atomfizikáról szóló írását, melyben elsők között mutatott rá arra, hogy az atommagban rejlő hatalmas energia révén lehetőség nyílhat mind nukleáris energia termelésére, mind pedig fegyverek előállítására.

1938 decemberében aztán felgyorsultak az események, ugyanis Otto Hahn és Fritz Strassmann német kémikusok kéziratot küldtek a Naturwissenschaften tudományos folyóiratnak, amelyben közölték, hogy miután neutronokkal bombáztak urániumatomokat, a bárium elem nyomára bukkantak. Az eredményeket közölték Lise Meitner fizikussal is, aki néhány hónappal korábban emigrált Németországból Svédországba. Meitner és unokaöccse, Otto Robert Frisch úgy értelmezte az eredményeket, hogy azok maghasadásra utalnak, amit 1939. január 13-ai kísérletük meg is erősített.

A teszt bizonyította, hogy a maghasadás révén atomenergia termelhető, a nukleáris fegyverekben pedig robbantás céljára is használható. Ez az egyre fokozódó európai konfliktusos helyzet miatt nemcsak a fizikusok, de az egyes országok vezetésének figyelmét is felkeltették. 1939 áprilisában Németországban meg is alakult az első, tudósokból álló, atomenergiával foglalkozó csoport (Uranverein), ám ez nem volt hosszú életű, ugyanis a második világháború kezdeteként számon tartott szeptember 1-jei, Lengyelország ellen intézett támadáshoz rengeteg német kutatót is besoroztak, köztük Wilhelm Hanle, Reinhold Mannkopff és Georg Joos kísérleti fizikusokat, akik alapítói voltak a társaságnak.

Biztonsági őrt riadóztattak a Megafon sátránal, amikor Trombitás Kristófot megkérdezte egy újságíró a Tranziton a náci karlendítéséről és a múltkori hírhamisításáról (Videóval)

Bogos Csaba, a Pécsi Stop újságírója Márki -Zay Péter segítségével bejutott a Tranzit rendezvényére, ahol Trombitás Kristófnak végre személyesen is feltehette kérdéseit a náci karlendítésről és hírhamitásról. Nem tarthatott azonban hosszan a beszélgetés a Megafon és a PestiSrácok arcával, ugyanis biztonsági őrt hívtak rá a fideszes propagandisták.

Egy tévéműsorra hivatkozva kaptak állami kitüntetést a Kitörés Emléktúra szervezői

A lovagkeresztes Moys Zoltán és Kenyeres Oszkár egyesülete szervezi a Horthy Miklósról elnevezett emléktúrát is.

Elutasította a bíróság Donald Trump keresetét a CNN ellen

A volt amerikai elnök szerint a CNN hírtelevízió szándékosan használta vele kapcsolatban többször is a „nagy hazugság” kifejezést, ami összefüggésbe hozható a nácik propagandakampányával és Adolf Hitlerrel. A bíróság szerint a hírcsatorna csupán véleménynyilvánítási szabadságával élt.

Bomba robbant Hitler mellett, mégis túlélte

Klaus Schenk von Stauffenberg, a német tartalékos haderők vezérkari főnöke 1944. július 20-án hajtotta végre Hitler elleni sikertelen merényletét. Nem ez volt az első alkalom, amikor Adolf Hitlert megpróbálták megölni, az előző évek során tucatnyi eset volt, amikor a vezető csak a szerencsének köszönhette, hogy életben maradt – írja a Rubicon.

Sikertelen merényletsorozat

A németek sztálingrádi vereségét követően a kevésbé elvakult tábornokok számára nyilvánvalóvá vált, hogy Németország kétfrontos háborúba kerül majd, és a vesztébe rohan, ezért a vezérkar egyes tagjai 1942-ben szervezkedni kezdtek. Hozzájuk csatlakozott 1943-ban a hithű katolikus von Stauffenberg is.

Az elnyomó rendszer kevés, a bűnökhöz rossz minőségű emberek kellenek – Borhi László nácik és kommunisták megdöbbentő közelségéről

A Jelcin-éra oroszrajongása nyugati önbecsapás volt, Moszkva már a kilencvenes években a sztálinizmus felé kacsingatott, Vlagyminir Putyin pedig mintaként tekint a diktátor külpolitikájára – mondja Borhi László, a bloomingtoni Indiana Egyetem professzora. A történészt magyarul most megjelent, A túlélés stratégiái – Élet és halál a náci és a kommunista diktatúrákban című kötete nyomán kértük interjúra. Borhi kutatásának egyik fő tanulsága, hogy a legbeszorítottabb helyzetben is lehet jó döntést hozni, a bűnök mögött pedig nem a rossz körülmény a döntő, hanem a „szar ember”.

A kettős mérce vége – Hitler és Sztálin megdöbbentő hasonlóságáról

Laurence Rees brit történész-dokumentumfilmes a második világháború időszakára összpontosítva hasonlította össze a náci és a kommunista diktátort. Meglepő hasonlóságokat talált. Szinte azonos módszerekkel hitették el milliókkal, hogy a közösségi boldogulás záloga más emberek megalázása, meggyilkolása. Habár szokás a német múltfeldolgozást az önostorozás miatt bírálni, Rees könyvét elolvasna nehéz szabadulni a gondolattól: ha az orosz vezetés nem magasztalná, hanem elítélné Sztálint és sor került volna a kommunizmus nürnbergi perére, aligha támadja meg Oroszország Ukrajnát.