Best WordPress Hosting
 

Ha már közösen nem tudunk, egyedül indulunk időutazásra, és jók is vagyunk benne

A Gmailt használóknak akár 30 másodpercük is van arra, hogy a korábban már elküldött üzenetüket visszavonják, és ezzel a címzett egy teljesen más szöveget kapjon, mint amit eredetileg neki szántak. Ha online rendelünk ételt, a végső oké után is módosíthatunk a tételeken, azután is, hogy már kifizettük a számlát. Most akkor már időutazunk?

Sajnos nem, de legalább továbbra is hinni lehet benne.

A tudomány jelen állása szerint elméletileg megvalósítható lenne az időutazás, gyakorlatilag viszont nem. Az ember azonban egyedüliként képes arra, hogy elképzelje a lehetetlent, és így tud is ugrálni a korok között, a különböző irányú mentális időutazások során ráadásul meg is tudja változtatni a múltat és a jövőt is, és még arra is képes, hogy e két irányból hatással legyen a jelenre. Az ember egészen addig hinni fog az időutazásban, amíg elméletben lehetséges, és ha nagyon akar, találhat is némi tudományos bizonyítékmorzsát, amivel igazolhatja magát.

Át tudja venni Alekszej Navalnij szerepét az özvegye?

Folytatom Alekszej Navalnij munkáját… Egy szabad Oroszországban akarok élni. Egy szabad Oroszországot akarok építeni

– nyilatkozta a közösségi oldalakra feltett nyolcperces videóban férje február 16-i halála után három nappal Julija Navalnaja. Beszédében férje gyilkosának nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, és arra kérte honfitársait, csatlakozzanak hozzá, és folytassák az Navalnij munkáját.

Julija Navalnaja azonnal nekikezdett ennek, és a férje halála óta a világ több vezetőjével is találkozott már, így

Kemenesi Gábor: Mintha a csimpánzlétünk óta nem fejlődtünk volna

Dr. Kemenesi Gábor virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa volt az egyik olyan szakember, aki a Covid-járvány idején a sajtón keresztül, a közösségi médiában és személyesen is rengeteget tett a hiteles kommunikáció érdekében. Miközben a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársaként a járványellenes harc élvonalában dolgozott.

A vészhelyzet május 5-én hivatalosan is véget ért, a korábban napi szinten megnyilvánuló tudósok, kutatók, járványügyi szakemberek kiléptek a nyilvánosság reflektorfényéből. De mit csinál a virológus „békeidőben”, amikor mi, laikusok már nem is gondolunk a kórokozókra? Csak azt, amit előtte is:

a világ legveszélyesebb vírusaival birkózik denevérek között, vagy szúnyogokat vizsgál, hogyha újra beüt a baj, az emberiség lépéselőnyből indulhasson.

A fiatalok úgy gondolják, nem az iskolában fognak releváns tudáshoz jutni

A fiatalok alapvetően optimisták jövőjük megítélésében, ugyanakkor félnek is a rájuk váró kihívásoktól, különösen a mesterséges intelligencia negatív hatásaitól – írja az MTI a Boston Consulting Group (BCG) közleménye alapján.

A BCG felmérésében résztvevők 77 százaléka szerint fontosabb az új technológiák elsajátítása, mint a klasszikus tudásé, és 55 százalékuk úgy gondolja, hogy a számára szükséges készségek nagy részét nem a formális oktatáson keresztül fogja megszerezni. Összességében a válaszoló fiatalok több mint 40 százaléka tart a jövőtől, és bár 79 százalékuk összességében kedvezően ítéli meg a mesterséges intelligenciát, 49 százalék tart attól, hogy elbutulást okoz.

A közlemény szerint sokan számítanak mesterséges intelligencia alkotta valótlan hírek, médiatartalmak terjedésére. Káros következményei közé sorolták a katonai alkalmazást és a magánélet megfigyelését is, ugyanakkor elismerték, hogy segítheti az egészségügyet, olcsóbbá tehet költséges folyamatokat, megkönnyítheti az adminisztrációt, időigényes munkákat vehet át az embertől.

Tervezd velünk a jövőt! címmel kreatív tervezőpályázatot hirdet a Westend

A pályamunkákat november 5. éjfélig kell feltölteni a Westend honlapjára, ahol megtalálható a részletes pályázati kiírás is. A beérkezett alkotásokat szakmai zsűri bírálja el: Orr Máté festőművész, a Várfok Galéria művésze, Lelkes László, a Magyar Képzőművészeti Egyetem docense és Bacsek Júlia kurátor, művészettörténész, valamint Csorba Eszter, a Westend marketing igazgatója. Ők ítélik oda a három legjobb alkotásnak járó díjakat, az első helyezett egy 300 ezer, a második 200 ezer, a harmadik pedig 100 ezer forint értékű Westend ajándékkártyát kap.

A szakmain kívül egy bérlői zsűri (Vapiano, Humanic, C&A, Kiehl’s) is pontozni fogja a pályaműveket, akik további értékes ajándékokat ajánlottak fel a legkiválóbb alkotások tervezőinek. A logótervekről egy online közönségszavazás keretén belül dönthetnek az érdeklődők is a Westend Facebook oldalán. A szavazás három legsikeresebb alkotását egy-egy 10 ezer forint értékű Westend ajándékkártyával jutalmazzák.

A legjobb 40 alkotásból a november 21-i eredményhirdetés után kiállítás nyílik a Westend folyosóin, amit a látogatók egészen jövő január közepéig megnézhetnek. Ahhoz, hogy a te műved is ott szerepeljen köztük, nincs más dolgod, minthogy megtervezd digitálisan a jövő bevásárlóközpontját! Ne feledd, a forma adott, a tartalomnak viszont csak a képzelet szab határt!

Ezekben az országokban lehet a legfiatalabban nyugdíjba menni

Március végén sikerült Emmanuel Macron francia elnöknek elérnie, hogy a francia nyugdíjkorhatárt 62-ről 64-re évre emeljék (a törvényről és az ellene megfogalmazott kritikákról itt írtunk). A franciák ugyanakkor nehezen törődnek bele az új szabályokba, a döntés után még hosszú heteken keresztül zajlottak tiltakozások, amelyek jelképe a „casserole” lett (lásd keretes írásunkat).

Bár Franciaországban élénk vita volt arról, hogy az elnök reformja időszerű volt-e, illetve arról, hogy biztos ehhez a módszerhez kellett-e nyúlnia, annyi bizonyos, hogy jelenleg a társadalom negyede 60 év feletti, 2040-re pedig várhatóan már a népesség egyharmadát teszik majd ki az idősek.

Amikor elkezdtem dolgozni, 10 millió nyugdíjas volt. Ma 17 millió van. A 2030-as évekre 20 millió lesz

Repülőtereket álmodott a nyolcmilliós Budapest fölé nyúló Gellérthegyre egy álmodozó újságíró

A hétvégi Forma 1-futam miatt Budapest felett eddig talán sosem látott mértékben tűntek fel a főváros és Mogyoród közt a légitaxiként ingázó helikopterek – ennek kapcsán osztott meg a Gellérthegyi paradicsom nevű Facebook-oldal egy harmincas évek végi csodálatos futurisztikus álmot, ami többek közt repülőteret vizionált a Gellérthegyre, Budapestet pedig elképesztő világvárosként írta le.

A könyvkiadóként és fotóriporterként is aktív újságíró, Demjén József által írt, A Pesti Hírlap Naptárának 1939-es kiadásában feltűnt írás szerint ha Budapest lakói kihasználnák a törvények adta építési korlátokat, akkor Budapestnek nyolcmillió lakosa is lehetne – épp annyi, mint akkor Londonnak! –, az agglomerációval együttvéve pedig ez a szám akár húszmillióra is rúghatna, így a magyar főváros

hirtelen kétszer nagyobb lehetne New Yorknál, sőt, ugyanannyian élnének benne, mint egykor a teljes Nagy-Magyarországon.

Saját hajtóműveit robbantja fel a Rolls-Royce

Jelenleg is zajlik a 2023-as Paris Air Show, a légiközlekedés és az űrutazás iparágainak legnagyobb eseménye, ahol idén a Rolls-Royce is lerántotta a leplet új találmányáról. A rendezvény előtt a 24.hu meghívást kapott a vállalat dahlewitz-i üzemébe, ahol nemcsak elsőként értesülhettünk a vállalat legújabb technológiáiról, hanem bepillantást nyerhettünk gyártásuk folyamataiba is.

A Rolls-Royce-ról a legtöbbeknek valószínűleg luxusautók ugranak be, pedig a cég főprofilja a repülőgép-hajtóművek, illetve egyéb repüléssel kapcsolatos berendezések fejlesztése. A Rolls-Royce márkajelzésű gépjárművek gyártását ma már a BMW leányvállalata végzi, a névadó cég ezzel szemben a légiközlekedés megreformálására törekvő, új technológiák megtervezésével és létrehozásával foglalkozik, amelyek már-már science fictionbe illő jövőt ígérnek.

Magyarok hozhatják el a repülő taxik korszakát